A Nap a barátod, de csak akkor, ha védekezel ellene – így néz ki az orvos által előírt fényvédelem

Egészség

Egy.Életem

A Nap a barátod, de csak akkor, ha védekezel ellene – így néz ki az orvos által előírt fényvédelem

„Arra vagyunk kitalálva, hogy minél többet legyünk a természetben, és annak, hogy a napon vagyunk, rengeteg jótékony hatása van. Élvezzük hát ezeket a jótékony hatásokat, de tegyük mindezt megfelelő körültekintéssel és védjük meg magunkat a káros hatásoktól” – javasolja professzor dr. Gyulai Roland bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika igazgatója.

Tombol a nyár, ezerrel süt a nap, jólesik megfürödni a napfényben, magunkba szippantani az energiát. Ilyenkor minden arra csábít, hogy minél többet legyünk a szabadban, akár a strandon, akár a természetben. Nyaralás után pedig jó begyűjteni az elismerő pillantásokat, hiszen a pihentség egyik jól látható jele a bronzosra barnult bőr. A napfény javítja a hangulatunkat, jó hatással van a bőrbetegségek egy részére (mint például a pikkelysömör), csökkenti a stresszt, segíti a D-vitamin termelődését a szervezetben. Ugyanakkor folyamatosan azt halljuk, hogy a napozás akár életveszélyes is lehet. Akkor most használ vagy árt nekünk a napfény? Erről kérdeztük a szakembert.

Gyulai professzor szerint teljesen természetes, hogy nyaraláskor szeretnénk a napon lenni, azonban arra figyeljünk, hogy a legmelegebb órákban, délelőtt 11 és délután 3 óra között a lehető legkevesebb időt töltsük a napon. Nem véletlen, hogy Ausztráliában ebben az időszakban lezárják a strandokat. „Vonuljunk az árnyékba, viseljünk fejfedőt. Ha mégis napon vagyunk, feltétlenül használjunk napvédő krémeket” – sorolja a professzor.

Napvédő krémből sem mindegy, mit választ az ember: vannak fizikai és kémiai napvédők is. Előbbiek jellemzően fehér krémek, amelyek apró fényvisszaverő részecskéket tartalmaznak, és

legtöbb esetben maga a naptej is természetes anyagokból készül, így mindenki számára jó választás lehet.

Használatával a bőr felszínén egy olyan réteget képezhetünk, ami képes visszaverni az UVA- és az UVB-sugárzást is, így miután bekentük magunkat, azonnal ki lehet menni napra. Gyerekek esetén a lehető legjobb és legkényelmesebb megoldás!

A kémiai fényvédőket ezzel szemben beissza a bőr, így képes lesz a napenergiát alakítani olyan formán, hogy ne sérüljünk. Az SPF-faktor azt jelzi, hányszor hosszabb időt tölthetünk a napon, mielőtt leégnénk, mint alapesetben: ha például valaki 10 perc alatt megégne a tűző napon, egy 30 faktoros krémmel akár 2-3 óra alatt sem ég pecsenyére.

De azt tudni kell, hogy amikor ezeket a fényvédőket tesztelik, a laborkísérletek során nagy mennyiségű napvédő felvitelével alakul ki a megfelelő védelem – vagyis alaposan be kell kenni magunkat! A kémiai napvédőt minimum negyedórával azelőtt célszerű felvinni, mielőtt napra megyünk, mert idő kell, mire kialakul a fényvédő hatás.

 

A bőrgyógyászok ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem minden napozókrém véd a teljes ultraibolya (UV) tartományban. Fontos tudni, hogy az SPF-érték csak az UVB-sugárzás elleni védelmet jelzi, az UVA sugárzással kapcsolatban nem ad felvilágosítást. Pedig az UVA-sugárzás is károsítja a bőrt, felelős a bőr öregedéséért, a ráncok és bizonyos daganatok kialakulásáért.

„Genetikailag azoknak az embereknek van világos bőrszíne, akik nem túl erős UV-sugárzásban élnek. Számukra nem is jó, ha túl sok nap éri bőrüket. Ha ők nem kapnak megfelelő védelmet, akkor nagy bajba kerülhetnek, és itt nem pusztán egy napégésről beszélünk. Esetükben megnő a rosszindulatú bőrelváltozások, így a melanoma kialakulásának az esélye is” – mondja Gyulai doktor. Kiemeli:

az év 365 napján érdemes fényvédővel kenni arcunkat, ugyanis az UVA- és UVB-sugarak télen-nyáron érik fedetlen orcánkat.

De mi is az a melanoma, és miért olyan veszélyes?

A melanoma – másnéven festékes bőrdaganat, bőrrák – az egyik legagresszívebb daganattípus. Megjelenésében az anyajegyhez hasonló elváltozás, ugyanakkor amilyen apró, olyan nagy bajt okozhat: könnyen áttétet képezhet a szervezetben, és sajnos bele is lehet halni.

„Ha azt észleljük, hogy egy anyajegy megváltozik, más lesz a színe, elkezd viszketni vagy vérezni, vagy találunk egy addig nem létező barna foltot, aminek a mérete néhány milimétertől egy-két centiig terjedhet, nagyon figyeljünk oda. Ne diagnosztizáljunk és ne pánikoljunk, csak forduljunk orvoshoz. Majd a bőrgyógyász megállapítja, mi a helyzet, és dönt a további teendőkről” – emeli ki a doktor.

Mitől lesz melanomája valakinek?

Hogy lesz-e valakinek melanomája, az sok mindentől függ. Vannak olyan hajlamosító tényezők, amikre érdemes odafigyelni. Például, ha a családban volt már bőrdaganatos beteg, a családtagokban is magasabb eséllyel alakulhat ki bőrrák! Nagyobb veszélyben vannak azok is, akiknek világos a bőre és könnyen leégnek, a szőke és vörös hajúak, a kék szeműek – náluk gyakoribbak a bőrdaganatok. Az is veszélyforrás lehet, ha valaki a foglalkozása miatt folyamatosan napsugárzásnak van kitéve, pláne, ha még a bőre is világos. Annak is jobban kell figyelnie, akinek sok anyajegye van, köztük szabálytalanok, és azoknak is, akik gyerekkorukban nagyobb napégést szenvedtek.

Sokszor méltatlankodunk, hogy „régen nem volt ennyi probléma a napozással”. Dr. Gyulai Rolland szerint ez nem véletlen.

„Régebben másképp öltözködtünk, nem utaztunk messzi vidékekre. Manapság sokat utazunk, és a saját éghajlatunknak megfelelő bőrünket megviselheti a trópusi napsütés. A skandináv országokban például nagyon magas a rosszindulatú bőrdaganatok előfordulása – ennek hátterében a trópusokon elszenvedett napégések állnak. A melanoma gyakorisága Ausztráliában a legmagasabb, és ennek történelmi okai vannak: olyan embereket telepítettek oda, akiknek a bőre nem ilyen mértékű napsugárzáshoz szokott.

A melanoma kezelése

Minél korábban diagnosztizálják az esetleges bőrrákot, annál nagyobb az esély, hogy sikerül azt úgy eltávolítani, hogy nem okoz további gondot. Ha mégis elindul a rák, és áttétek keletkeznek, komolyabb kezelések várnak az illetőre.

„Javuló tendenciát látunk a melanoma kezelésében.

Míg 10 éve áttétes melanoma esetén a betegek fele körülbelül fél éven belül meghalt, ma már több korszerű kezelés is rendelkezésünkre áll, melyek akár teljes gyógyulást is hozhatnak.  Ezek egy része úgynevezett immun-onkológiai kezelés, melyek a szervezet saját immunvédekezését erősítik fel, és ez okozza a daganat visszafejlődését, eltűnését. A gyógyszerek egy másik csoportja a melanomában kialakult genetikai változások, mutációk okozta kóros fehérjék gátlásával állítja le a rákos sejtek burjánzását. Mindazonáltal melanoma esetén is igaz a mondás, hogy jobb a betegséget megelőzni mint gyógyítani.”

Egy szó mint száz, élvezzük a napot, de azért módjával, és figyeljünk oda, akkor és úgy napfürdőzzünk, ahogy az orvos fentebb előírta! 

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt