Egészség

„A mióma igenis eltávolítható a méhtest megtartása mellett” – interjú Dr. Rucz Árpád nőgyógyásszal

A harminc év feletti nők egynegyedét érinti a mióma. Ez a méhen belüli daganat jóindulatú, viszont erős vérzést okozhat, ami hosszú távon vérszegénységhez vezet, továbbá akadályozhatja a teherbeesést vagy korai vetélést idézhet elő. Sok nőgyógyász még ma is a méhtest eltávolítását javasolja, ha túl nagyra vagy „rossz helyre” nőtt a mióma, pedig laparoszkópos technikával a miómák körülbelül nyolcvan százaléka eltávolítható a méh megtartásával – állítja Dr. Rucz Árpád nőgyógyász főorvos.

Mi pontosan a mióma?

A méhizom jóindulatú daganata: irodalmi ritkaság, hogy rosszindulatúvá válik. Európában a nők 15-25 százalékánál fordul elő, Amerikában viszont negyven százalékos arányban, sőt, az amerikai fekete lakosság körében már 50-60 százalékban is kialakul. Tehát genetikailag meghatározott betegség, ami egyébként az egyik leggyakoribb nőgyógyászati eltérés.

Ezek szerint örökölhető?

Különböző elméletek vannak a kialakulásával kapcsolatban, még nincs egyértelmű válaszunk minden kérdésre. De az jellemző, hogy ha valakinek több miómája  van, akkor általában a családjában is volt rá példa.

Miért mondják bizonyos miómákra, hogy műthetőek, másokra pedig azt, hogy nem, és bizonyos esetekben miért javasolják  a méh eltávolítását ?

A kezelési mód nagyban függ attól, hogy az illető páciens fertilis korban van-e még vagy sem. Ha egy 30-40 éves hölgy nem szült még, mindenáron meg kell tartani a méhet. 

Más szituáció az, ha valaki már túl van a gyermekvállaláson, adott esetben 45-50 év körül van, komoly panaszokat okoz számára a mióma, és úgy dönt, szeretne megszabadulni a méhétől. Ilyenkor érthető választás ez, de én igazából mindig a méh megtartásának a pártján állok, mert úgy gondolom, a méh a női test szerves, fontos része. Ha ki tudjuk venni a miómát, ami a panaszokat okozza, miért kéne az egész méhet eltávolítani?

Ezek szerint egy mióma minden esetben kivehető?

Nagyon ritkán nem kivehető. Általában egy hat-hét centiméteres mióma biztonsággal eltávolítható, 8-11 centiméteres is kivehető laparoszkópiával, minden attól függ, milyen a mióma elhelyezkedése a méhen belül. Ha nagyon szoros a kapcsolata a méhtesttel, akkor nem lehetséges a kihámozása a méh falából. Illetve, ha a műtét során szövődmény, vérzés lép fel, át kell térni nyílt, hasi műtétre a beteg érdekében, de ilyen esetben is meg lehet tartani a méhet, és csak a miómát kivenni. Én döntően hasfelvágás nélkül, tehát laparoszkópos technikával operálom a miómát, ezzel az eljárással nagyon gyors a felépülés, két napig kell bent feküdni, és három, maximum tíz nap után ugyanazt az életet tudják élni a páciensek, mint korábban.

Ha ez így van, miért javasolja sok nőgyógyász már 45 éves korban is a méh eltávolítását?

Amikor az első előadásomat tartottam 25-30 évvel ezelőtt, még én is azt mondtam, hogy hat centiméternél nagyobb miómát nem lehet laporoszkóppal eltávolítani. Ezen a héten viszont

egy tízszer tizenegy centiméteres miómát távolítottam el a méh megtartásával egy 42 éves hölgynél, aki nem szült még.

Tehát a technika fejlődött, Ugyanakkor sokan nem járatosak annyira az endoszkópos műtéti eljárásokban, már négy-öt centiméteres mióma esetén is a méh kioperálását javasolják. Pedig egy ilyen góc harminc perc alatt eltávolítható, minimális vérveszteséggel, és a páciens minimális megterhelésével. Aki azt mondja egy adott miómára, hogy rossz helyen van vagy túl nagy, ezért nem lehet kivenni, az kevés miómát műtött. Mostanra több mint háromezer esetet operáltam már, tehát van rálátásom a területre. Sok olyan páciensem van, aki kifejezetten úgy jött hozzám, hogy máshol azt mondták neki, ki kell venni a méhét.

interju-rucz-arpad-mioma

Dr. Rucz Árpád

Miért van a méh megtartásának pártján akkor is, ha valaki már szült, esetleg 45 éves, és nem tervez több gyereket?

Többek között azért, mert a méh eltávolítása nagy, nyílt hasi műtét, ami négy-hat hét felépüléssel jár. Ezzel szemben a 7-8 centiméteres mióma biztonsággal eltávolítható laporoszkóppal, minimális beavatkozással, de bizonyos esetekben tíz centiméteres mióma is kivehető így. Minek lecserélni egy sokkal biztonságosabb eljárást egy hatalmas beavatkozásra fölöslegesen? Másrészt pszichológiai értelemben is veszteséget élhet meg egy nő, ha kioperálják a méhét, a változás hatással lehet a testképére, a nőiessége megélésére is.

Mi volt a legnagyobb mióma, amit eltávolított?

Nemrég szült nálam egy hölgy császármetszéssel, akinek tizenkétszer tizenhét centiméteres miómáját távolítottam el. Azt már nem laporoszkóppal, hanem nyílt hasi műtéttel, de meg lehetett tartani a méhet. 

Mikor van szükség egyáltalán műtétre, hány centis miómával kell érdemben foglalkozni?

Ez mérettől és elhelyezkedéstől függ, továbbá attól, hogy okoz-e panaszt. Általában a három centiméternél kisebb mióma esetén azt szoktam javasolni, hogyha nem okoz komolyabb vérzészavart, akkor csak meg kell figyelni, növekszik-e, tehát félévente egy ultrahangos vizsgálatra van szükség. Akkor fontos a kisebb miómával foglalkozni, ha a méhnyálkahártya közelében helyezkedik el, akkor már kisujjbegynyi méretben is nagyon erős, alvadékos, görcsös vérzéseket tud okozni, mert irritálja a méhnyálkahártyát. Ha a méh falában van, akkor inkább csak 4-5 centiméteres nagyságban tud ilyet előidézni azzal, hogy feszíti a méhfalat. Amennyiben csak a méh felszíne alatt van, akkor akár egy férfi ökölnyi, tehát 8-10 centiméteres mióma sem fog vérzészavart okozni, viszont különböző nyomási tüneteket igen. Ez a másik meghatározó tényező, ha például a hólyag közelében sűrű pisilési ingert vált ki.

Sokszor megjárják az urológust a hölgyek, mire kiderül, mi a tünet valódi oka.

Ha oldalt helyezkedik el, akkor pedig derékfájdalmat okozhat. Amennyiben nem jelentkeznek ilyen panaszok, viszont azt látjuk, hogy a mióma növekedési tendenciát mutat, akkor megelőzésképpen érdemes kivenni, mert a kismedence egy zárt tér, főleg oldalirányban, a csomó idővel nyomni fogja a húgyvezetéket, veseproblémákat indukálva ezzel. De van most olyan páciensem is, akinek a méhe hátsó falából a gerinc irányába nő a miómája és székelési problémákat vált ki. 

Egyébként egy év alatt körülbelül egy-másfél, maximum két centimétert tud nőni egy ilyen góc, tehát ha valaki azt tapasztalja, hogy tavaly még nem volt semmi baja, most pedig nyolc centiméteres miómája van, akkor az előző vizsgálata valószínűleg diagnosztikus tévedéssel zárult.

Mi az a vérzésmennyiség, ami esetében már gyanakodjunk, hiszen hosszú távon vashiány léphet fel?

Ez valóban fontos kérdés,

a pácienseim egy jó része úgy érkezik hozzám, hogy már anémiás, tehát vérszegény.

Ez egy-két éve tartó, erős vérzés után már kialakul.  Az szubjektív, mit érez valaki „túl sok” vérzésnek, De  az biztos, hogy ha az első néhány napban nagyon erős, alvadékos, bőséges vérzés van, vagy jelentősen elhúzódik, tehát esetleg 2-3 hétig is eltart a menstruáció, akkor előbb-utóbb vérszegénységhez fog vezetni. Ha gyanakszunk, érdemes vérképet csináltatni. Ezt egyébként panasz nélkül is érdemes néha.

Mekkora mióma zavarhatja a terhességet?

Ha a méhnyálkahártya közelében van,

már egy-két centiméteres góc sem engedi az embriót beágyazódni.

Ha beágyazódik mondjuk a miómával szemben lévő méhfalon, akkor is általában vetéléssel végződik a várandósság, még kisterhes korban. Sokszor azt mondják, nem kell foglalkozni a miómával, amennyiben még kicsi, de ha a méhnyálkahártya közelében van, ezt ne higgyük el, mert azon túl, hogy az életminőséget befolyásolja az erős havi vérzés, még meddőséget is okozhat. 

Mi a helyzet azzal, ha valakinek visszanő a miómája?

Ez részben tévhit, a mióma nem nő vissza, mert egy az egyben ki lehet venni, nem tud kiújulni. Nagyon szépen látszik, amikor laporoszkópián rámetszünk a méh falára: az rózsaszín, a mióma pedig fehér, tehát tiszta határa van, ez segíti a kivételét. Vannak olyan hölgyek, akik hajlamosabbak újat növeszteni, de nem ugyanaz nő vissza. Például volt egy páciensem, akinek a méhéből hét miómát operáltam ki, és négy-öt évvel korábban már ötöt kiműtöttek belőle. De szerencsére ez  ritkább. Azok vannak többen, akiknek volt egy darab miómája, azt kivettük, és soha többé nem volt panaszuk.

Hallani olyasmit is, hogy létezik miómaellenes diéta, amit ha betartunk, vissza lehet fogni a növekedését. Van elvileg gyógyszer is a miómára. 

Én nem tudok hatékony diétáról, van egy gyógyszer, amit csak nagyon szigorú kontroll mellett lehet csak alkalmazni, mert májelváltozásokat okoz. Most van egy másik készítmény, ami nagyon ígéretesnek tűnik. Nincs még vele túl sok tapasztalatunk, tehát egyelőre nem ajánljuk olyan hölgynek, aki még nem szült. De ez sem tudja a mióma méretét befolyásolni, csak tüneti kezelést szolgál, tehát a vérzés mennyiségét tudja visszafogni. Viszont ez a gyógyszer jó lehet 45-50 év közötti hölgyek számára, akiknek nincsenek komoly panaszai, nem nagy a miómájuk, és rövid időn belül eleve el fog maradni a vérzésük, tehát adott esetben nem szükséges az operáció, mert más panaszt nem okoz a mióma és a maradék időben gyógyszerrel csökkenthető a vérzés mennyisége.

Mi történik menopauza után a miómákkal? 

A menopauzában általában stagnálnak vagy akár csökkenhetnek is. De ezzel is óvatosan érdemes bánni, sok kolléga azt mondja egy 45 éves hölgynek, hogy ugyan, mindjárt itt a változókor, minek foglalkozni az öt centiméteres miómával, ami panaszokat okoz. Csakhogy ha ötvenkét évesen jön el a számára a változókor, akkor még hét éven keresztül zavart okozhat. Ráadásul változókorban még erősödhet a növekedés, csak a vérzés konkrét elmaradása után csökken, ugyanis ösztrogén hatására nő, progeszteron hatására csökken a mérete. 45 és 50 éves kor között, amikor nincsenek tüszőrepedések, egy relatív progeszteronhiány lép fel, tehát éppen akkor nőnek igazán meg a miómák, mert nincs annyi progeszteron, amennyi kordában tudná tartani a növekedésüket. Egyszóval nem érdemes éppen akkor érintetlenül hagyni a miómát.

S ezt a hormontermelést sem lehet diétával vagy gyógyszerrel befolyásolni?

Nem tudok olyan ételről, ami progeszteronban gazdag, de még progeszteront tartalmazó tablettával, krémmel sem lehet megfogni a miómák növekedését. Tehát ez bonyolultabban működik, egyelőre nem értjük, hogyan.

A terhességi hormonok hogyan befolyásolják ezeket a folyamatokat? Ha valaki egy kisebb mióma mellett esett teherbe, és megmaradt a magzat, mire számítson?

Ez azért érdekes, mert a terhességet is a progeszteron hormonok viszik, tehát azt várjuk, hogy csökkenjen a meglévő mióma mérete. Ez sok esetben így is van, de mégis van rá példa, hogy növekszik. Előfordul, hogy végül császármetszést kell végezni, mert a méreténél fogva szülési akadályt képez. Tehát nincsen erre igazából szabály. Ha valaki terhességre készül, érdemes rendbe tenni a kismedencét.

 Fotó: Dr. Rucz Árpád

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X