Egészség

A jegeczedett tejhab és a hideg nyalat – a fagylalt történetének érdekességei

A legtöbben tipikusan olasz édességként gondolnak a fagyira, pedig a világ másik feléről, Kínából származik! Kalandos úton került Európába, de népszerűsége azóta is töretlen, sőt az extrém ízeknek köszönhetően most virágkorát éli. Mutatjuk az öt legjobb receptünket és minden érdekességet a fagyiról.

Az ókori kínaiak jéggel, hóval kevert gyümölcsleveket ittak a fokozott izzadás enyhítésére, majd szokásuk Egyiptomba és a Római Birodalomba is tovagyűrűzött. Hippokratész egyenesen gyógyszernek tartotta, bár mértékletes fogyasztására intett. Állítólag a leghíresebb ókori fagyirajongó Néró császár volt, aki számára havat, rózsavizet, mézet és gyümölcsöt kevertek össze, amihez a jeget több száz kilométerről, a hegyekből hozatta.

Állítólag az első fagylaltreceptet a nagy felfedezőnek, Marco Polonak köszönhetjük, aki Kínából többet is hazahozott. A történészek szerint 1600-ban Bernardo Buontalenti készítette el az első igazi fagylaltot, méghozzá egy neves eseményre, Medici Mária és IV. Henrik francia király esküvőjére. A hóból, sóból, citromból, cukorból, tejből és tojásfehérjéből készült édesség hatalmas sikernek örvendett, és megvetette lábát a korabeli nemesi udvarokban is. 

Első árusító helye egy párizsi kávéházban volt, a Cafe Procope-ban, ahol készítője, egy itáliai cukrász citrom ízű fagylalttal varázsolta el a betévedő vendégeket. Állítólag Voltaire, Rousseau, Diderot és Napóleon is rajongtak a fagyiért – sőt, Napóleon annyira vágyott rá, hogy amikor Szent Ilona szigetére száműzték, egy hölgy rajongója fagylaltkészítő eszközöket küldött neki – legalábbis erről szólnak a krónikák.

A fagyi amerikai elterjedésében pedig Washington elnök játszhatott meghatározó szerepet azzal a döntésével, hogy feleségének fagylaltgépet vásárolt. Az első ilyen eszközök kézi hajtásúak voltak, amit az inasok kezeltek: egy konyhasóból és jégből álló hűtőkeverékkel bélelt tartályban forgott egy kisebb tartály, amiben a fagyimassza keveredett. A fagylalt- és jégkrémgyártás végül itt, Amerikában vált ipari méretűvé, Baltimore-ban

1857-ben nyílt meg a világ első jégkrémgyára.

Annak ellenére volt töretlen a fagylalt iránti rajongás, hogy számos esetben okozott mérgezést, gyomorbántalmakat, rosszullétet a fogyasztása. Az egyik legismertebb ilyen eset a legendás Jégbüfében történt az ötvenes években. A cukrászda valódi jéggel hűtött fa szekrényei ugyanis a pincében voltak, a pince viszont tele volt patkányokkal, így az ellenük kihelyezett patkányméreg a fagyiba került, és később tömeges rosszullétet okozott. 

A fagyi Magyarországon

Egyes történészek szerint már Mátyás király udvarában is ismert volt hazánkban a fagylalt, ahova Beatrix királynő vitte el elsőként. A történelmi feljegyzések szerint Lajos király udvarában is felszolgálták a jeges finomságot, és állítólag hétpecsétes titokként őrizték a receptjét. Végül a király kertésze kilopta az udvarból a leírást, és hamarosan a köznép is megismerhette. Nem sokkal rá meg is jelent egy szakácskönyv, ami már nyolcvan féle receptet tartalmazott a hűvös édességhez.

Más történészek szerint a török hódoltság idején török mozgóárusok kínálták először a „mézízű sörbetet”, és az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban: az eper és a pisztácia leírását tartalmazták. Mindenesetre a 19. században széles körben ismertté vált az első cukrászdák megjelenésével, amelyek a hölgyek kedvelt találkozóhelyeivé lettek, és fagylaltot is árusítottak. Az első recepteket még jéggel, vízzel készítették, és leginkább a mai sorbetre hasonlítottak – olyanok voltak, mint a hűtött gyümölcskocsonyák. A ma is ismert fagylalt akkor jött létre, amikor először adtak hozzá tejet, tejszínt.

Hívták jegeczedett tejhabnak, fagyosnak és hideg nyalatnak is,

és úgynevezett spanyol tekercsben szolgálták fel. Így hívták ugyanis a tölcsért, amit 1903-ban szabadalmaztattak.

Az első hazai fagylaldát pedig a pesti belvárosban nyitották, és Peter Fischer nevét dicséri. Névjelzéses edényekben szolgálták fel, és „minden délután 12 és több féle” ízben árulták. A kioszk (pavilon) a műveltebb közönség törzshelye volt, Garay János Regélő Pesti Divatlapjában Pest valódi díszeként említi, ahol a „város díszét egybegyűlve” lehetett látni. Állítólag a kioszk tucatnyi fagylaltja közül Deák Ferenc különösen a gránátalma ízűt szerette.

A töretlen népszerűség oka

Röviden a hordozhatóság, vagyis a tölcsér feltalálása. Az ostyakészítés már a 18. század végén ismert volt, és a tölcsér eredetéről számos színes történet látott napvilágot: a legnépszerűbb elmélet szerint Ernest Hamwi találta fel és mutatta be az 1904-es Saint Louisban megrendezett világkiállításon.

Érdekesség, hogy mások szerint a világkiállításon a Hamwi mellett fagylaltot áruló Arnold Fornachou kifogyott a papírtálkákból és az ő segítségére sietett a szomszédja a tölcsér alakra formázott ostyával. De nincs vége a csavaroknak: a történelmi kutatások eredményei szerint 1901-ben egy Antonio Valvona nevű szakember már keksz alapú tégelyek sütésére alkalmas gépre nyújtott be szabadalmi bejelentést, amelyek leírás szerint fagylalt tárolására voltak alkalmasak. Ezzel egy időben a Wall Street-en citromos jeget áruló Italo Marchiony megelégelte, hogy a vendégek sok üvegtálkát törnek el, ezért 1903-ban egy ostyasütőre adott be szabadalmi bejelentést, amivel ostyából formázott fagyi tárolására alkalmas tálkát lehetett elkészíteni.

Egy biztos: ahogy a fagyi hordozható jelleget kapott, bebiztosította magát a piacon,

és ez a kivételes helye a mai napig töretlenül kitart. Sőt, növekszik is. A kommersz vanília, csoki és eper ízek mellett ugyanis már több tucatnyi variáció elérhető a kekszestől kezdve a bodzáson át egészen a sacher ízekig, és a kísérletező kedvűek ma számtalan extrém íz közül is választhatnak, mint a bacon, a sör vagy a homár ízesítésű fagyi is. A világot járva olyan megoldásokkal is találkozhatunk, mint a heavy metál ízű fagyi (ezt a Black Sabbath zenekar ihlette és fekete szezámból, fekete áfonyából, valamint Manischewitz borból áll).

Ahány ház, annyi szokás

A fagylaltnak számos fajtája ismert. A krémfagylalt ötven százaléka tejből áll, készítéséhez tojást vagy tojássárgáját használnak. A gyümölcsfagylalt legalább húsz százaléka gyümölcs. A sorbet a fagylalt őse, kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll, amit hűtve vagy jégkockákkal szolgálnak fel. A parfé tejszínhabot, cukrot és gyümölcsöket vagy csokoládét is tartalmaz, ezeket keverik össze, majd öt-hat órára mélyhűtőbe helyezik – elkészülése után akár tortaként is szeletelhető. A jégkrém legalább 10 százalék, soványabb változatában legalább három százalék tejzsírt tartalmaz, különlegessége az előállítás módjában áll: a jégmasszát a homogenizálás és a pasztörizálás után rövid ideig hűtőtartályokban tartják.

Sült fagylalt készítésekor a fagylaltot kemény habbá vert tojásfehérjével kell beborítani, és pár percre sütőbe tenni. A jeges joghurt nem más, mint fagyasztott joghurt gyümölcsökkel, a jégkása pedig az, amikor a jégdarát gyümölcslével vagy fagylalttal keverik össze, és az így kapható jeges ital szívószállal iható. Ragacsos rizsből készül a japán mocsi, különösen nyúlós és összetettebb állagú a török maraş dondurması, Ecuadorban és Kolumbia egyes részein pedig a helado de paila terjedt el, ami kézzel készül. Különleges jeges édesség a koreai pingszu is, ami jégpehelyből, öntetből és különféle feltétekből áll.

A legjobbak

És végezetül jöjjön a szerkesztőség jeges finomságainak ajánlója a legmelegebb nyári napokra:

NATÚR FAGYLALT MOGYORÓS ÉS ERDEI GYÜMÖLCSÖS ÍZBEN

natur-fagylalt-mogyoros-es-erdei-gyumolcsos-izben-recept-borbas-marcsi

 

CITRUSOS-MÁLNÁS SEMIFREDDO 

hazi-fagyi-fagyigep-nelkul

 

VILLÁMGYORS GYÜMÖLCSFAGYLALT

gyors-receptek-pillanatok-alatt-kesz-etelek-villamgyors-gyumolcsfagylalt

 

HÁZI GYÜMÖLCSJÉGKRÉM

dietas-edessegek-dietas-desszert-dietas-sutemeny_fogyokuras-sutemeny-házi-fagyi-jegkrem

 

MÁLNÁS-MENTÁS GRANITA

granita

Nyitókép: Fortepan / Fortepan

Ajánljuk még:

A hatvan nem az új negyven, mert annál sokkal jobb!

Sok hatvan év feletti tanítványom számolt be arról, hogy a menopauza utáni időszakban határozottan jobban érzik magukat, mint negyvenes éveik végén, ötvenes éveik elején. Többen nemcsak az újonnan megtalált lelki stabilitásról számolnak be, hanem arról is, hogy fizikai állapotuk jobb, mint egy évtizeddel korábban. Mindennek az az oka, hogy az öregedési folyamat nem egyenletes – és ezt ki is használhatjuk!

 

Már követem az oldalt

X