Egészség

A cukorbetegség előszobája – mi az a prediabétesz, és visszafordítható-e a folyamat?

Nagyon sok idősebb, cukorbeteg barátom panaszkodik arra, hogy akkor, amikor a probléma még csak elkezdett kibontakozni, s a leletek már a cukorbetegség lehetőségére utaltak, nem hallgatott a jótanácsokra, és most gyógyszereket kell szednie, drasztikus diétát tartania, netán inzulint használnia. Mi a teendő az úgynevezett prediabétesz állapotban, és visszafordítható-e ez a folyamat?

Elsősorban az életmód, de esetleg különféle lappangó betegségek hatására is megtörténhet – különösen ötven év felett – hogy egy éhgyomri vérvizsgálat után kiderül: vércukrunk közelít a kritikus tartományhoz, vagyis 5,7 mmol/liter felett van, de még nem éri el a 7,0 mmol/liter határértéket, ami felett megállapítják a cukorbetegséget. Ha többször is előfordul ilyen lelet, akkor ez az úgynevezett prediabétesz állapota, amikor sürgősen életmódot szükséges váltani, ugyanis a statisztikák szerint ez az esetek hetven százalékában alakul át cukorbetegséggé.

Ha ötven-hatvan éves korunk felett nem járunk néha vércukorszint-mérésre, vagy nem végezzük el magunk rendszeresen, akkor itt az ideje: a prediabétesz

a felnőtt lakosság 25-35 százalékát érinti, de 65 éves kor fölött ez az arány akár 45-50 százalék is lehet.

Egyszóval elég gyakori jelenség. 

Nyilvánvalóan tartózkodnunk kell a fehércukor-fogyasztástól, az alkoholtól és a zsíros ételektől. Ugyanígy vissza kell fognunk a fehér kenyér, a fehér rizs és a tészta arányát az étrendünkben, és általában véve is ellen kell állnunk a túlzott lakmározásnak, mert ezzel az egekbe dobhatjuk a vércukorszintünket, inkább napi ötször együnk keveset.

Az eddigi ételekkel szemben előtérbe kell helyeznünk a csirkét, a pulykát és a halféléket, és természetesen a zöldségeket, de sokaknak bevált a 160 grammos szénhidrát diéta is, amelynek során összesen ennyit vehetünk magunkhoz egy nap alatt ebből a tápanyagból. Nagyon fontos ebben a prediabétesz állapotban a rendszeres testmozgás is, amely lehet akár csak egy-egy könnyű séta, de akkor ennek naponta legalább egy órát kell tartania. Hasznos lehet a kocogás és a nem megerőltető szobabiciklizés is.

Ha nem is radikálisan és gyorsan, de meg kell próbálnunk lefogyni, s az új életmódot követve figyelni a testünk reakcióit: egy-két hét után könnyebben mozgunk-e, csökkent-e az étvágyunk, javult-e a látásunk, eltűnt-e a bőrpír a testünk különféle részeiről, megszűnt-e a bőrünk viszketése, elmúlt-e a nyelvszárazságunk és az édes íz a szánkban, felkelünk-e éjszaka a vizelési ingerekre, javult-e a szexuális életünk? Ugyanis ezek azok a tünetek, amelyek a prediabéteszben a leggyakoribbak.

Ez az út azonban visszafelé is haladhat: a prediabétesz állapota egyfajta vízválasztó, itt még lehet változtatni, visszafordulni az úton, s az egészséges életmóddal megmenthetjük magukat a súlyos problémáktól, sőt, cukorszintünket minden további nélkül visszaállíthatjuk az eredeti, normális, 5,7 mmol/liter alatti szintre.

A statisztikák szerint egyébként ez az esetek harminc százalékában maradéktalanul sikerül is az érintetteknek.

Persze, ebben az esetben is legalább félévente ellenőrizzük a vércukorszintet (akár terheléses vizsgálattal is), s ha az értékekben újra emelkedést tapasztalunk, akkor azonnal lépjünk a helyzet kezelése érdekében. Rajtunk áll, merre megyünk!

Ajánljuk még:

8 érv, ami meggyőzhet, hogy legyere a cukorról – ha diétázol, ha nem

Azt hiszem, az ünnepek alatt jutott belőle bőven, talán sokan vannak, akik elő sem merik venni a mérleget… De egy közhelyet segítségül hívva mondhatjuk: szép volt, jó volt, elég volt! Térjünk vissza a kiegyensúlyozott étrendhez, és nézzük meg, miért is jó nekünk, ha mihamarabb elhagyjuk a cukrot!

 

Már követem az oldalt

X