Van úgy, hogy az embernek annyi dolga akad, hogy igen nehéz eldönteni, melyikbe is kezdjen bele. Sürgős vagy fontos? Esetleg mindkettő egyszerre? Ha még erre a mérlegelésre sem jut idő, indul a tűzoltás…
Portánkon mostanában napkeltétől sötétig tesszük a dolgunkat, amiből pedig van bőven: a gyógynövényparcellák és a gyümölcsös mérhetetlen gazdagsággal ontják magukból kincseiket. Az éveken át végzett talajrehabilitáció és a tudatos fajtaválasztás meghozta eredményét: az ellenálló ősi fajták a teljes virágzás idején jött tavaszi havazás ellenére is roskadnak a gyümölcsöktől, az élettel megtelt talajból harsogó frissen bújtak elő a különféle gyógynövények. Dolog tehát van bőven, így aztán végképp nem árt tudni, mire is tudjuk használni a kertünkben mostanában termő gyógynövényeket!
Kezdjük rögtön a kasvirággal (echinacea) melyet 2020-ban az év gyógynövényének is megválasztottak! Az immunerősítő hatóanyagok egy részét a bíborszínű szirmok rejtik, melyekből gyönyörű színű teát, vagy akár alkoholos kivonatot is készíthetünk. A növény valódi erejét azonban inkább gyökér-kivonatának formájában ismerhetjük meg, melyet viszont az őszi hónapokban kell elkészíteni. A kiásásra kijelölt egyedeket engedjük szabadon nőni, lehetőleg ne vágjuk le leveleiket, virágjaikat, így is hozzájárulva a gyökérzet megerősödéséhez.
A fehér üröm ezredéves használatáról még a Biblia is tanúskodik. A sok helyen csak egyszerű gyomként kezelt gyógynövény egyike a világ legkeserűbb növényeinek, ami által a gyomor- és emésztőrendszer panaszaira kínál elsősorban gyógyírt. Az ezüstösen fehéres, akár
embermagasságúra is megnövekvő gyógynövény virágzó hajtásvégeit szárítva, de akár frissen vágva is feldolgozhatjuk.
Vigyázat: erősen keserű íze miatt mindig csak kisebb mennyiségekkel dolgozzunk!
Virágzás közeli állapotban van előbbi rokona, az egynyári üröm is! A citrusos illatú, nevében is erre utalva egynyári növényt magról tudjuk szaporítani. Teáját vagy olajos kivonatát nemcsak a különféle rákos megbetegedések, vagy a hozzájuk kapcsolódó kemoterápia esetén, de akár a kullancsok okozta lyme-kór kezelésére is javasolják.
Az Erdély-szerte csomborként ismert borsikafű nem véletlen kapta mifelénk a „hurkafű” nevet! Borshoz hasonló, enyhén csípős íze okán hús- és káposztás ételek mellett a disznóvágás egyik kedvelt fűszere, emellett azonban a gyógyászatban is hasznosíthatjuk. A borstól-sótól eltiltott diéták során gyomorkímélő és emésztést segítő fűszerként, kisgyermekek esetén szélhajtó teakánt is hasznosíthatjuk.
Szintén bibliai növény a mélykék színben pompázó izsóp, melynek tisztító hatásáról számos egyéb kultúrkör szent könyve is megemlékezik. „Hints meg engem Uram izsóppal, és megtisztulok, moss meg engem, és fehérebb leszek a hónál!” – szól az 50. zsoltár. A szertartásra való felkészülés ősi, rituális formája, mikor a szert vezető izsóppal a kezében vízzel hinti meg az összegyűlt embereket.
A fásodó szárú gyógynövény virágzó hajtását és illóolaját fertőtlenítő és immunerősítő hatása okán használjuk.
Használata azonban nem korlátozható csupán a gyógyászatra: vad- és vörös húsok kiváló fűszereként a konyhában is érdemes belőle tartani!
Méltatlan módon elfeledett növényünk a római kamilla, amely szintén izgalmas fűszer, de egyúttal illóolajat is adó gyógynövény. Gyermekek számára nyugtató, lazító hatású, míg a felnőttek inkább fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása miatt használhatják.
Bármely gyógynövényt is használjuk, nagyon fontos, hogy a „kezelés” ne korlátozódjon pusztán a tünetekre. Próbáljuk meglátni, megtalálni azt a háttérben húzódó lelki, kapcsolati, vagy egyéb okot, amely a probléma kialakulásához vezetett. Bizonytalanság esetén mindenképp kérjük szakember és orvos tanácsát!
Ha pedig megismerkednénk a gyakrabban előforduló, könnyen gyűjthető szezonális növényekkel is, ezt a cikket ajánlom!
Ajánljuk még: