Ha ezt túléljük, akkor bármit? – Az építkezés és a párkapcsolatok viszonya

Önkifejezés – nagyban

A környezetpszichológia egyik alapvetése, hogy a tér, amiben nap mint nap élünk, jelentősen befolyásolja azt, hogyan is érezzük magunkat. Nem véletlen, hogy komoly pszichológiai cikkek születnek az építkezés pszichés előnyeiről.

Amikor bontunk, majd építeni kezdünk, az egy igazán jól megélhető, önkifejező, kreatív alkotói folyamat.

Nemcsak a konkrét megvalósítás, hanem az ötletelés, megálmodás szintjén is. Ebben a munkában jó esetben benne vagyunk mi magunk, a saját ízlésünk, stílusunk, ráadásul a mi kezünkben van a kontroll, milyen lesz jövőbeni otthonunk. Adott esetben mi dönthetjük el, hol legyenek falak, nyílászárók, és találhatjuk ki a legapróbb részletek elrendezését is, hogy a számunkra leginkább praktikus és megnyugtató végeredményt érjük el. Ez a mértékű kontroll valami olyan vágyott dolog, amit az élet egyéb területén és más időszakaiban ritkán tudunk átélni – akkor is, ha az építkezés során olykor sírni tudnánk, hogy döntsön valaki helyettünk. Ilyenkor nekünk kell dönteni, és igen: sikerül is, ha nem is mindig könnyen. Ez a tapasztalat pedig segít abban, hogy hatékonynak, kompetensnek érezzük magunkat, ami végső soron az önbecsülésünknek is jót fog tenni.

Reziliencia

Egy felújítás, pláne építkezés során számtalan nehéz és váratlan helyzettel kell szembenézni. Eleve ott van a plusz megterhelés, egy nagy feladat, amit az eleve zsúfolt napokba bele kell illeszteni, ráadásul a napi rutinunk jó eséllyel mehet a kukába, amint nagyszabású otthonlegózásba fogunk. És akkor még nem beszéltünk azokról a váratlanul felbukkanó akadályokról, amik bármikor feltűnhetnek....

Emlékszem, a mi felújításunk közben, mikor már megterveztük, pontosan mi is lesz a melléképületek sorsa, azt mondta az egyik szakember: „én erre nem költenék így a helyetekben, el kellene bontani az egészet és újra felépíteni”. Ez ütött. Éppen azért, mert az irányítás, a kontroll elvesztésével fenyegetett ez a mondat. Ha hirtelen kell irányt változtatni, és nyitottnak lenni valami teljesen újra, az sokak számára megterhelő. Ilyenkor fontos szempont, hogy mennyire vagyunk reziliensek, milyen a lelki ellenállóképességünk, vagyis hogyan tudunk alkalmazkodni ezekhez a helyzetekhez, majd milyen hamar tudjuk visszanyerni az egyensúlyunkat, és szövünk új terveket.

A jó hír az, hogy a reziliencia fejleszthető, akár már azzal is, ha a saját gondolkodásunkat átstrukturáljuk. Vagyis ahelyett, hogy egy ilyen helyzetben azt mondjuk: „feladom, nekem ez nem megy”, azt mondjuk: „hű, nem erre számítottam, de akkor megpróbálok újratervezni. Ez több időt igényelhet, de semmi baj, kitartóan fogok próbálkozni”.

Anyagi bizonytalanság

Természetesen egy házfelújításnak nemcsak lelki értelemben vannak nehézségei, kifejezetten megterhelő tud lenni anyagilag – még olyankor is, amikor valaki tudatosan készült és takarékoskodott rá. Bármikor előállhatnak nem várt akadályok, amik megoldása nagyobb anyagi teherrel járhat, mint amire számítottuk. Ez pedig nemcsak egyetlen stresszhelyzet lehet, hanem egy elhúzódó nehéz időszak is. Elképzelhető, hogy valaki a felújítás hónapjai – vagy akár évei – alatt abszolút nem éli meg az anyagi biztonság érzését, ami hat a lelkiállapotára.

Amerikában történt vizsgálatok szerint a pénzügyi bizonytalanságban élők 68 százaléka tapasztal magán szorongásos tüneteket, amit még tovább fokoz az emiatt érzett szégyen. Mindez együtt oda vezet, hogy az érintettek nem beszélnek anyagi nehézségeikről, egyedül cipelik annak terhét. Hosszú távon ez rombolóan hat az önbecsülésre, akár depressziót is előidézhet.

Összekapcsolva mindezt a házfelújítással: fontos, hogy ne egyedül próbáljunk megbirkózni minden feladattal.

Ha anyagilag nincs is kire támaszkodnunk, akkor is próbáljuk meg legalább a szavak és az érzéseink szintjén kapcsolódni másokkal. Nehéz időkben ez is egy jó tehermentesítő lehet!

A párkapcsolat és a felújítás viszonya

A párkapcsolat alakulása egy házfelújítás ideje alatt igazán... érdekes lehet. Találkozhatunk olyan párokkal, akik azt mondják, közelebb hozta őket a felújítás időszaka, míg mások arról számolnak be, hogy örülnek, hogy egyáltalán túléltek és együtt maradtak utána is.

Egy lakberendezési oldal felméréséből az derült ki, hogy

a párok 12 százaléka gondolkodott házfelújítás közben a szakításon vagy a váláson.

Vajon mitől függ, melyik csapathoz tartozunk? Sok múlik azon például, hogy egy párkapcsolatnak melyik időszakában kezdünk bele a felújításba.

Ha például az elején, a rózsaszín köd idején, akkor lehet, hogy simán, mindenféle konfliktus nélkül lezajlik a munka, hiszen egymás hibáit sem veszik észre, így vélhetően a másik bármilyen ötlete, preferenciája egyértelműen jónak tűnik.

Ha később, a differenciálódás időszakában kezdik, amikor eleve zajlanak az apró (és esetleg kevésbé apró) küzdelmek az új, közös szabályokért, szokásokért, akkor a házfelújítás egy újabb olyan terep lehet, amin össze lehet ütköztetni a nézeteinket. Fontos látni, hogy ebben ilyenkor gyakran nemcsak a pár két tagja van benne, hanem az ő összes, családból hozott mintája, az általa ismert szokások és szabályok is.

Ez tehát egy nehezebb időszak, de ilyenkor sincs semmi veszve!

Ha még később újítanak fel, amikor már a gyakorlás fázisát éli a párkapcsolat, vagyis a felek figyelmét inkább a külvilág, mintsem egymás felé fordítják, és így a munka akár egy jó apropó is lehet arra, hogy újra egymás felé kezdjenek fordulni. Egy közös projekt feldobhat, összehozhat két embert, segíthet visszaemlékezni, milyen jó is tud lenni, amikor a másikkal együttműködünk, és nemcsak az önmegvalósításon dolgozunk. Bármelyik fázisban is vagyunk, a jó kommunikáció elengedhetetlen! Az borítékolható, hogy lesznek nézetkülönbségek, de egyáltalán nem mindegy, hogyan is kezeljük azokat!

Túlélőtippek pároknak

Mi magunk is aktívan kell, hogy tegyünk azért, hogy a párkapcsolatunk ne szétmenjen, hanem megerősödjön a felújítás során!

• Egy jó terv sokat segít abban, hogy csökkentsétek az esetleges logikátlan sorrendű munkafolyamatokat. Fontos látni, hogy erre van, viszont a kiszámíthatlan, rejtett hibákra nincs semmiféle kontrollotok, érdemes ezeket nem is úgy kezelni, mintha ti hibáztatok volna.
• Osszátok fel a feladatokat úgy, ahogy azt ti reálisnak és igazságosnak érzitek! Nincs erre egyetlen tökéletes megoldás, minden attól függ, kinek milyen az időbeosztása, mennyire leterhelt, és attól is, hogy mennyire érzi magát komfortosan egy-egy döntési helyzetben vagy szakemberekkel való egyeztetésben. Beszéljétek át azt előre!
• Érdemes megegyezni abban is már jó előre, hogyan fogjátok megoldani a felmerülő konfliktusokat. Kinek melyik kérdés, téma a legfontosabb, mi az, amiben mindenképpen szeretné érvényesíteni a szempontjait, és mi az, amiben könnyebben tud engedni. A számára fontos kérdésekben, különösen, ha azok nektek kevésbé jelentősek, engedjétek meg a másiknak, hogy döntsön, de legyen mindenkinek lehetősége arra is, hogy megvétózza azt, ha úgy érzi, nagyon távol áll tőle. Ne feledjétek, fő a kompromisszumkészség!
• Fontos az is, hogy próbáljátok megérteni a másik nézőpontját, még akkor is, ha nem értetek egyet vele. A meghallgatás és a kíváncsiság sokat hozzátehet a párkapcsolathoz, ráadásul nem kerül semmibe.
• Ne hagyjátok, hogy felgyűljenek bennetek az indulatok! Ha valami zavar, mondd meg. Ha nem is a másikban zavar, egyszerűen a körülményekkel kapcsolatban vagy frusztrált, azt is. Az összegyűjt feszültségek könnyen vezethetnek nagyobb robbanáshoz, érdemes inkább több kisebbel megküzdeni.
• Legyen humorotok! Sok helyzetet, kisebb akadályokat, bakikat könnyebben át tudtok vészelni, ha együtt nevettek rajtuk. Ezzel nem csökkentitek a probléma jelentőségét, egyszerűen máshogy, nevetéssel vezetitek le a feszültséget, majd vissza tudtok térni és megoldást keresni. Ne feledjétek, lehet, hogy ezekből a történetekből lesznek a családi legendárium legjobb sztorijai!