„Évek óta gyűlik a vasalnivaló, de kit zavar?” – Gyereket nevelni munka mellett csak lazán lehet!

Amikor nem volt még gyerekem, olykor eszembe jutott, hogy ha ennyire tele vagyok tennivalókkal, akkor hogyan fogom tudni menedzselni az életem és a családomat, ha az majd bővül. Aztán amikor a gyerekem első évében csak vele és a házimunkával voltam otthon, akkor azon gondolkodtam néha, hogyan fogok tudni vele is lenni, a háztartást is vinni és dolgozni is. A férjemmel és a barátaimmal való kapcsolataim ápolásáról már ne is beszéljünk!

Szerencsés voltam, hogy fokozatosan – növelve a munkaóraszámot – térhettem vissza a munka frontjára, ráadásul az első években szinte teljesen otthonról dolgoztam. Menet közben realizálódott, hogy lelkileg és anyagilag is jobb lenne újra bejárni valahova és teljes munkaidőben dolgozni. Már heti néhány napnyi „felnőtt társaság” és környezetváltozás is kizökkent a magányos farkas létből és a négy fal adta monotonitásból, sőt kimondottan hatékonyabbá tesz. De pörgött bennem a kérdés: hogyan fogok tudni a családomról is gondoskodni és teljes értékű munkaerőként is dolgozni, ha egy nap csak huszonnégy órából áll?

Amint leszerződtem teljes munkaidős, részleges távmunkára, nagy levegőt vettem és beugrottam a mélyvízbe. Csak úgy lehetett belevágni, hogy egyszerűen úszom az árral és teszem a dolgom, miközben mindig az adott pillanatra koncentrálok. Elengedtem a hétköznapok megtervezését, tényleg napról napra éltem, és hagytam, hogy sodorjanak az események.

Amikor dolgoztam, akkor maximálisan oda koncentráltam. Útközben elintéztem a baráti telefonbeszélgetéseket. Amikor én hoztam el a fiunkat az óvodából, akkor kizárólag neki szenteltem a figyelmemet. S hogy mi történt a háztartással? Átalakult. A prioritási lista végére került a patika tisztaság és az egyébként szeretett rend. Mosogattam, amíg az apja fürdette, bedobtunk egy mosást közösen, és segített teregetni. A vasalnivaló gyűlt, de Vekerdy Tamástól megtanulva a jó hozzáállást, fittyet se hánytam rá –

szerintem évek óta gyűlik a vasalnivaló, de az idő folyékony masszává vált, mióta szülők lettünk.

Bizonyos új szokások felvétele és hasznos meglévők erősítése nagyban megkönnyítette a munkába való visszatérést.

A következő 5 időtakarékoskodó gondolatot fogalmaztam meg: 

1. Döntsd el este, hogy mit veszel fel másnap, és készíts ki mindent reggelre! Sokkal flottabbul indul a napotok, ha már előre ki van téve mindenkinek a ruhája.
2. A munkahelyeden a munkádra koncentrálj! A bölcsődében és az óvodában olyan emberek foglalkoznak a gyerekeddel, akiknek a szakmájuk a gyereknevelés. Míg te egy személyben voltál szakácsnő, takarító, dadus, fejlesztő és játszótárs, addig az intézményekben minden területre van egy hozzáértő ember. Légy hát nyugodt, és összpontosíts a munkádra!
3. Hazafelé hallgass zenét – és énekelj, ha autóval jársz –, vagy hívd fel egy barátodat séta közben, hogy visszazökkenj a pihenésbe!
4. Otthon az első egy-két órát add a gyerekednek! Játssz! Feledkezz bele! Ha nagyon úszik a lakás, és a kupi látványa jobban stresszel annál, mint hogy nyugodtan leülj mellé a szőnyegre, akkor vond be, és pakoljatok együtt! Csak az első alkalom tűnik keservesnek, de ha nem támasztasz túl nagy elvárásokat, akkor lazán rendet csaptok, és egyre jobban fog menni.
5. Legyen menetrendje az alvás előtti órának és mindig ugyanabban a sorrendben történjenek az események! Például vacsora után jöhet a fürdés, majd fogmosás, kis meseolvasás és alvás. A rendszeresség a család összes tagjának segít megtartani a fókuszt és leegyszerűsíti az esti teendőket.

+1: Ha időben ágyba kerül a gyerek, akkor még magadra és a párodra is jut idő, miután összekészítetted a másnapi szetteket. Sportolj, végy egy illatos fürdőt, olvass vagy tévézz! Nézzetek meg egy egész estés filmet a pároddal, igyatok egy pohár bort, beszélgessetek vagy kártyázzatok – csak néhány tipp a hétköznapi saját időtök eltöltésére. Legyen prioritás, hogy együtt legyetek!

Az otthon töltött gyermekgondozási időszak után a munkába való visszatéréshez nem a komfortzóna határainak a kitágítása kell, hanem annak átalakítása. Kétségtelenül megváltoznak a prioritások, és érdemes engedni, hogy maguktól alakuljanak ki a hétköznapok. Ha valami félrecsúszik vagy elmarad, hétvégén helyre lehet hozni vagy be lehet pótolni. Vedd lazára az első hónapokat, ne törekedj a tökéletességre, mindig csak az adott pillanatban tedd oda magad, és haladj lépésről lépésre! Egyszer csak hirtelen azon fogod kapni magad, hogy megint minden belefér a napba, és pörög az élet. Csak lazán!