2011-ben szervezték meg először az Európai Év Fája versenyt, amelynek fő célja, hogy nemzetközi szintekre emelje a fák védelmének ügyét – ezzel is hatást gyakorolva a valódi, eredményeket felmutató intézkedésekre. A nemzetközi versenybe minden résztvevő ország saját Év fája automatikusan kerül be: közülük szavazással döntik el, melyik fa lesz a befutó az adott évben.
A versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, több közép-európai országban működő testvéralapítványával együttműködve. Az induláskor mindösszesen öt ország vett részt a megmérettetésen, mára azonban már 15 nemzet indítja el saját kedvencét a nemzetközi versenyben.
Fotó: Pixabay / Susanne Stöckli
Az európai szavazás minden év februárjában kezdődik, az eredmény pedig márciusra lesz nyilvános. Az idei nyertesek között egészen elképesztő óriásokkal is találkozhatunk: a harmadik helyet egy több ezer éves szardíniai olajfa szerezte meg, aminek monumentális termete és kora már önmagában is figyelemreméltó. Második lett a francia síró bükk, és befutóként végzett A kert szíve, a lengyel bükk.
Idehaza minden évben, az európai verseny lezárását követően hirdetik meg a magyarországi Év Fája versenyt, amelynek 2024-es jelölése március 22-én, a Víz Világnapján indult.
A hazai fák versenyébe a Madarak és Fák napjáig, azaz május 10-ig lehet jelölni a kedvenc fánkat, az Év Fája oldalon.
Az hazai verseny szervezője, az Ökotárs Alapítvány az Év Fája megmérettetéssel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet.
Fotó: Pexels / Mali Maeder
A szervezők az idei évben is olyan fák nevezését várják, amelyek fontos szerepet töltenek be az őket jelölő közösség, illetve a környéken élők életében.
A verseny során előnyt jelent, ha a jelöltet sokan támogatják, őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy ha életét vagy életterét veszély fenyegeti.
A versenybe bárki nevezheti kedvenc fáját, egy történet kíséretében, ami kifejezi, hogy az adott fa miért fontos számára. A szervezők kiemelik, hogy a fa kora, szépsége és mérete nem fontos- nem ezek lesznek a döntő szempontok az értékelésnél, hanem az őshonos jelleg, a közterületen betöltött funkció és a fa története, esetleges környezetvédelmi ügyhöz történő kapcsolódása.
A nevezett fák közül az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 12-15 döntőst választ, végül közönségszavazáson dől el, hogy közülük melyik kapja az Év Fája elismerést.
A verseny végén megválasztják a Hős Fát is: a szakmai zsűri annak a fának adja ezt az elismerést, amelynek élete veszélyben van, és amelynek megmentéséért a körülötte élők aktívan cselekednek.
Fotó: Pixabay / Joe Plenio
Hogy kedvet kapjunk a nevezéshez,
érdemes megismerni a tavalyi döntősök történeteit: a régi idők meséit őrző győrszentiváni tölgyest; az öreg Vackort, Tokaj szeretett vadkörtefáját vagy a szekszárdi remete berkenyéjét, amely tavaly az első helyen végzett a versenyben.
Emberek százainak lelkével kapcsolódnak, számos emléket őrizve évgyűrűikben. Élő példái annak a különleges kapcsolatnak, amitől a mai modern világ igyekszik minél jobban elszakadni, de ami legyőzhetetlen erejével mindig visszahúz az élet helyes útjaira: nem más ez, mint az ember és környezete között áramló energiák hálózata, a természetkapcsolódás sosem szűnő lehetősége, ami éppen annyira része a mi életünknek, mint bármely más élőlénynek a Földön.
Ideje újra felfedezni a körülöttünk élő világ csodáit, amelyek többek között olyan megmérettetéseken válnak láthatóvá, mint az Év Fája versenye. Arra biztatunk hát mindenkit, hogy nevezze saját kedvencét, és mutassa be történetét másoknak is!
