Tényleg őrültek vagyunk mi, futók?

Aktív

Tényleg őrültek vagyunk mi, futók?

Ha valaki igazán rákap az ízére, előbb-utóbb bekövetkezik az elkerülhetetlen: jönnek a furcsa (a családtagok szerint őrült) futással kapcsolatos szokások. „Eszednél vagy, futni mész? Odakint tombolnak az elemek!” Nem baj, edzés van. „Látom, hogy hulla fáradt vagy, miért nem pihensz?” Edzés van, ebből gyűjtök energiát.

A nyaralások, hétvégi programok a futás köré szerveződnek

Elég gyorsan el lehet jutni arra a szintre, hogy a hétvégi hosszabb futás befolyásolja a hétvégi programot: mikor érünk rá, meddig érünk rá, mit vagyunk hajlandók enni és inni. Ha pedig másnap verseny van, akkor tényleg nem megyünk el arra az összejövetelre, még akkor sem, ha mindenki, de tényleg mindenki ott lesz. A versenyre rá kell pihenni! 

A nyaralás tervezésekor máris újabb fontos szempont adódik: lehet-e a környéken futni, milyenek a feltételek, a közbiztonság, milyen futócuccal érdemes készülni. Ó, igen, a bőröndbe ezek után bekerül az alapfelszerelés is. Inkább nem viszem el a gyerek sokadik kedvenc plüssállatát, minthogy az én futócipőmnek ne legyen helye! Becsszó, tényleg csak a sokadik plüsst nem viszem el, azért a legkedvesebb macikát még én sem merném itthon hagyni.

Egyre több a futócucc a szekrényben

Érthetetlen, de valahogy szaporodnak, még akkor is, ha az ember minimális beruházásra törekszik. Ugye a futócipő fontos, és az is, hogy legyen néhány váltás futóruha. Nadrág, póló, sportmelltartó, zokni, esőkabát, és akkor jön a téli zimankó, kell néhány meleg ruha, jönnek az egyre hosszabb távok, ahova már valahogy cipelni kell a vizet, a telefont, a kulcscsomót… Természetesen mindig van valahol akció, és könnyen el lehet csábulni, ha az ember nem használja a futás során bevetett akaraterejét. (Spoiler: nem mindig használja.)

futóverseny

 

A közösségi médiának vannak futós felületei is

Talán nem sokan elmélkedtek ezen eddig, de léteznek olyan közösségi felületek is, amelyeken azzal lehet órákat eltölteni a korábbi platformok helyett, hogy az edzés adatait elemezgetjük. Milyen volt a mai átlagtempó, a köridő, született-e egyéni csúcs, és úgy egyáltalán, mások éppen merre futnak? Azt hiszem, csak engem villanyoz fel a családban, ha egy új útvonalat látok valakinél, amit legközelebb ki szeretnék próbálni. Pedig izgalmas!

Ha két futó összetalálkozik, máris futni kezdenek

Na nem arra gondolok, hogy azonnal cipőt húznak, és elindulnak, bár azt sem zárnám ki rögtön. Máris felpezsdül a beszélgetés, ha kiderül, hogy mindkét fél szokott futni. Azonnal záporoznak a kérdések, válaszok, ki merre űzi a szenvedélyét. Javíthatatlanok vagyunk, azonnal futni akarunk, és máris elvonulunk a mi kis birodalmunkba, ahol oly szívesen töltjük az időnket. Olykor ehhez hasonlók is elhangzanak:

– Tavaly nekem is leesett az egyik lábkörmöm, miután lefutottam a maratont, most egy másik is elég furcsán néz ki.

– Ó, bizony, a vazelin a legjobb barátom lett azóta, hogy egy nyári hosszú futás után véresre dörzsölt a trikó.

Az alvás szent és sérthetetlen

Az alvás nem alvás többé, hanem regenerálódás. Olyan szent és sérthetetlen idő, amely ahhoz kell, hogy a futás után minden porcikánk kipihenje és újjáépítse önmagát. Korábban soha nem izgatott a gondolat, hogy mennyit alszom, alszom-e eleget, mi számít igazi kipihentségnek. Amióta futok, a fizikai igénybevétel szigorúan ágyba parancsol, és azóta már azt is tudom, hogy a megfelelő alvás mindenkinek fontos.

Kell egy kis sarok a kiegészítő edzéseknek

Ha benne vagy a sűrűjében, akkor már te is tudod, hogy a futóedzéseket érdemes kiegészíteni erősítő edzésekkel és nyújtógyakorlatokkal is. Gyorsan kiderül, hogy szükség lesz egy állandó sarokra a nappali valamelyik sarkában, ahová anélkül el lehet vonulni, hogy a ház apraja-nagyja korlátozva érezné magát a szabad mozgásban. Ó, bizony, mert korlátozva érzik magukat, de csak addig, amíg rá nem jönnek, hogy nem is ördögtől való, amivel elütöd a szabadidődet.

Kalandozz tovább a futás világában! Ismerd meg a futás nehéz pillanatait, édes gyümölcseit, és persze azt, hogy nem csak a fiataloké a futás

Ajánljuk még:

„Akkor van létjogosultsága a különleges fizikai teljesítményeknek, ha tudunk valamit adni velük” – Interjú Zichó Viktor extrémsportolóval

Mint a mesében: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kalandor, aki fogta magát, és egy 11 hónapos túra keretében biciklivel járta végig Kőrösi Csoma Sándor útját egészen Indiáig. Az út során börtönbe került, és kórházban dekkolt, míg végül a kalandokkal teli, drámai utazás végén álruhában sikerült eljutnia a nyelvtudós sírjához. Hősünk már ekkor tudta, hogy ez csak a kezdet. Expedícióját újabb kerékpáros túrák követték; először fel, a Kilimandzsáró csúcsára, majd elkerekezett Európa legészakibb pontjáig. Zichó Viktorral beszélgettünk.