Szökőnapra ébredtünk: a maitól lesz négyévente eggyel hosszabb a február

Volt egy barátnőm az egyetemen, aki február 29-én született. Sokat viccelődtünk azzal, hogy szökőévente születik egy-egy olyan ember, mint ő (akár pozitív, akár negatív értelemben), s hogy így jóval kevesebb szülinapi ajándékot kellene kapnia, mint másoknak, sőt, egyenesen csalásnak neveztük (persze csak „játszásiból”) a február 28-i szülinapi bulikat. Mire ő rendre azzal vágott vissza, hogy legalább lassabban öregszik, hiszen csak négyévente ünnepli a valódi születésnapját, vagyis négyszer fiatalabb, mint bármelyikünk. Azt hiszem, ilyen tréfa sokunk környezetében megesett már.

Szökőévnek nevezzük azt az évet, amelyik több napot tartalmaz az év egyébként megszokott hosszánál. Latinul „annus bissextilis”-nek, azaz „szökőnapos évnek” nevezik.

Azért van szükség a szökőnapra, hogy a naptári időszámítást négyévente szinkronba hozza a csillagászati (évszakok szerinti) idővel. 

Fotó: Unsplash

A szökőnap eredete

Az évszakok és a csillagászati események nem pontosan egész számú napok szerint ismétlődnek, ennek okán a naptár – ami jellemzően minden évben ugyanannyi, vagyis 365 napot tartalmaz – rendre elcsúszik egy kicsit a csillagászati eseményekhez képest. Ha azonban időnként beillesztünk a naptárba plusz egy napot, vagyis módosítunk egy kicsit az év hosszán, akkor ez a csúszás korrigálható.

A világ legtöbb országában – így Magyarországon is – a Gergely-naptárt használjuk, ami 1582-ből származik.

Jóval korábban, még 325-ben jelölték ki a tavasz első napjának március 21-ét, innen számítva 10 napra nőtt az eltérés a naptári év és a csillagászati év között. Ekkor, vagyis 1582-ben rendelte el XIII. Gergely pápa, hogy október 4-e csütörtök után október 15-e péntek legyen, s ezzel kiküszöbölték az eltérést. Magyarországon csak 1587-ben vezették be a Gergely-naptárt, amikor is 1587. október 21-e szombat után november 1-e vasárnap következett. Ezt a naptárt már úgy alkották meg, hogy meghatározott években a 28 napos február hónaphoz plusz egy napot adnak, így lesz szökőévente 29 napos az év második hónapja.

Fotó: Unsplash 

Csavaros időszámítás

A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut. Ennek az az oka, hogy egy év csak akkor szökőév, ha

• az évszám maradék nélkül osztható 4-gyel, de nem osztható százzal,
• kivéve, ha az évszám osztható 400-zal.

Ezek alapján szökőév például 1976, 1980, 1984, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. De nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300. Szökőévek azonban a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400. A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza körülbelül 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0003 nap. Ez azt jelenti, hogy 

a Gergely-naptár körülbelül 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött.

John Herschel 19. századi angol csillagász és matematikus tett egy javaslatot, miszerint a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév. Ezt azonban nem támogatták, különösen azért, mert csak nagyon ritkán kellene alkalmazni.

Fotó: Pixabay

Február 29-e helyett 24-e a szökőnap

Még nincs vége a számolgatásnak, talán túl egyszerű lenne, ha a szökőév plusz egy napja február 29-e lenne.

A szökőév hivatalos szökőnapja ugyanis február 24-e. Ennek oka, hogy Julius Caesar kihirdette, hogy a római naptárban március „kalendasa” előtti 6. napot kettőzzék meg. Ez a mai naptár szerint február 23-nak felel meg, ezt követi tehát a szökőnap.

Megduplázódik tehát február 24. napja, így a szökőnap a hagyományos év február 23. és 24. napja közé ékelődik (vagyis az eredeti 24. elé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, 25-éből 26-a és így tovább), ezért Mátyás névnap és az azt követő februári névnapok is mind eltolódnak egy nappal, ezt a jelenséget „Mátyás ugrásának” is szokták nevezni. Ennek következtében pedig világos, hogy a szökőévben február 24-én senki sem ünnepli a névnapját.

Így kezelik a csúszást a naptárrendszerek

A julián naptár az ókori egyiptomi naptáron alapszik. Az egyiptomiak azonban nem használtak szökőéveket, annak ellenére, hogy tudták, hogy a naptári és és a csillagászati év csak 1460 évente esik egybe – ennyi idő alatt áll össze a kihagyott szökőnapokból plusz egy teljes év.

A kínai és a héber naptár holdhónapokban méri az időt, ezért ezekben a naptárakban a szökőévnek egy külön hónapja van, az úgynevezett “szökőhónap”.

A kínai naptárban például egy bonyolult szabály biztosítja, hogy bármilyen évet is írjanak, a téli napforduló mindig a 11. hónapban legyen. A hónap mindig ugyanazt a számot kapja, mint a megelőző hónap; például ha a második hónapot követi a szökőhónap, akkor egyszerűen „szökő második hónapnak” nevezik.

Az iráni naptár szintén négyévente iktat be egy szökőnapot, de körülbelül 33 évente ez a periódus egy évvel meghosszabbodik, vagyis ekkor öt év telik el a szökőévek között. Ez egy pontosabb, de bonyolultabb rendszer, ami a tavaszi nap-éj egyenlőséghez igazodik.

Fotó: Unsplash 

Szokások és hagyományok

Természetesen a szökőévhez is fűződnek olyan szokások az egyes nemzetek körében, amelyek manapság talán már mosolyt csalnak az arcunkra, régen mégis fontosnak tartották őket. Ilyen például az az 5. századból eredő, Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban. E szokás szerint a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot, ráadásul állítólag Margit skót királynő 1288-as törvénye megkövetelte, hogy pénzbírságot szabjanak ki, ha a férfi elutasítja a házassági ajánlatot. Kártérítésként egy pár bőrkesztyűt, egy szál rózsát, 1 fontot és egy puszit szabott ki. 

Finnországban az a hagyomány terjedt el, hogy ha egy férfi szökőnapon visszautasítja egy nő ajánlatát, vennie kell számára egy akkora szövetet, amelyből szoknyát varrathat magának. Görögországban pedig a szökőévekben megkötött házasságokat szerencsétlennek tartják, ezért átlagosan minden ötödik jegyespár igyekszik úgy időzíteni a nagy napot, hogy az ne szökőévben legyen. A texasi Anthony városa 1988 februárjában „a világ szökőév-fővárosának” nyilvánította magát, és megalakították a nemzetközi “szökő-születésnapi klubot”. Nem csoda, hogy klubot is alapítottak, hiszen a február 29-i születésnap jogi kérdéseket is felvet. Jogi szempontból a születésnap hivatalos dátuma mindig attól függ, hogy az adott országban milyen törvények vannak érvényben.