Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben

Aktív

Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben

A Márton nap az őszi időszak legismertebb jeles napja. Nyugat-Európa országaiban lámpás felvonulásokkal ünneplik a katonából hittérítő püspökké vált szentet, Magyarországon a gazdasági év lezárását lakomákkal, mulatságokkal ünnepeljük. Kézműves borászatok borai, ízletes libaételek, kézműveskedés, őszi-téli hangulat, mesék és koncertek várják az érdeklődőket a szentendrei Skanzen Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvényén.

A Szent Márton napjához kötődő lakomák és mulatságok évszázadok óta az őszi időszak fontos családi és közösségi eseményei voltak. Márton-nap ugyanis évszázadokon át tisztújítási, elszámolási nap volt, a gazdasági év zárónapja.  November 11-ig lezárultak a kinti gazdasági munkák, befejezték a legeltetést a mezőkön, és visszahajtották a jószágot az istállókba. A cselédek és a pásztorok ekkor kapták meg járandóságukat, és ezt lakomával, mulatozással ünnepelték.

A pásztorok a gazdáktól, akinek az állataira vigyáztak, ajándékot – sokszor libát – kaptak ezen a napon.

A szentendrei Skanzen Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvényén érdekességeket tudhatnak meg a látogatók a libakultusz eredetével kapcsolatban, bepillanthatnak vidám őszi társas munkák légkörébe, megelevenedik a Márton-napi mulatságok hangulata. És kiderül az is, ki volt valójában Szent Márton, aki nemcsak régen, de ma is összeköt országokat és kultúrákat. Életének állomásait Magyarországtól Franciaországig végigjárhatjuk az Európa Tanács Kulturális Útvonalának nyilvánított Tours-i Szent Márton úton, amelynek fő vonala Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és Franciaországot érinti.

Five young goose together sit in the grass

Fotó: 123RF 

A poitiers-i püspök halála után, 371-ben Tours püspökévé választották Mártont. Ekkor történt meg vele a személyéhez köthető libás legenda. Márton ugyanis amikor megtudta, hogy püspökké választották, a megtiszteltetés elől elbújt a libák óljába, akiknek a gágogása azonban elárulta őt. A legenda szerint ezért köthető nevéhez a „Márton lúdja” elnevezés.

Márton püspökként egyszerű életmódot folytatott, nevéhez számtalan csodatétel köthető. Kultuszát az első írásos emlék a hatodik századra datálja. Elsőként Franciaországnak lett védőszentje, majd tisztelete egész Európában elterjedt. Halálának napján, november 11-én a német nyelvterület országaiban és Hollandia egyes részein fáklyás felvonulásokat tartottak és Márton-tüzeket gyújtottak. A lampionos felvonulásokat a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a jó cselekedeteket jelképző fény mindenkihez eljusson.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvényén (november 9-10-én) kézműves borászatok borai, ízletes libaételek, kézműveskedés, mesék és koncertek mellett lámpás felvonulás is várja az érdeklődőket.

Christmas roast duck

Fotó: 123RF

A kézműves foglalkozásokon sok más mellett készíthetnek a gyerekek textil libát és tököt, őszi fülbevalót, termésképet vagy gesztenyéből játékfigurát, de nem maradhat el a lámpások megalkotása sem a fél 5-kor kezdődő Márton-napi felvonuláshoz. Az esti Szent Márton nyomába eredő túra mellett gasztronómiai sétán vehetnek részt az érdeklődők.

A fenntartható konyhát fókuszba állító túra az őszi-téli ételkészítési és tartósítási eljárások és az ezekhez kapcsolódó tárgyak mellett az ősz ízeit hozza közel a látogatókhoz.

A Skanzen Vigadó színpadán láthatjuk Gulyás László vándormuzsikust, Dóra Áron mesemondót, zenél az ELÁN Zenekar, a Robinson Kruzo Trio, itt lesznek a Dresch Vonósok, az Erdőfű Zenekar és sokan mások. A múzeum portái, házai 16 óráig, a Skanzen Vigadó és a kézműves vásár 18 óráig tart nyitva. A programsorozatot mindkét napon őszbúcsúztató koncert és táncház zárja.

A részletes programot megtaláljuk a Skanzen honlapján.

Nyitókép: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre

Ajánljuk még:

Akikre büszkék vagyunk – magyar Nobel-díjasok arcképcsarnoka

C-vitamin, katódsugárzás, a belső fül kutatása, kolloid oldatok, radioaktív izotópok – mi köti össze e néhány fogalmat? A Nobel-díj. Méghozzá azok a Nobel-díjak, amelyeket magyar, magyar származású vagy magukat magyarnak valló tudósok nyertek el. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mi, magyarok valójában hány érmet vallhatunk magunkénak, mindenesetre a sokat méltatott és dicsért magyar elme győzelmét ünnepelhetjük valamennyi díjazott teljesítményében. Álljunk meg egy pillanatra a Nobel-díj alapításának napján, és gondoljunk büszkén azokra, akik tudásukkal hozzátettek az egyetemes tudomány fejlődéséhez!