Az álláskeresés több lépcsőből áll. Mondhatjuk, hogy az önéletrajz elkészítése ebből az első lépés?
Az első lépés az, hogy pontosan meghatározzuk saját magunk számára, hogy mit szeretnénk csinálni. A legtöbb álláskereső beleesik abba a hibába, hogy készít egy általános önéletrajzot, és azt küldözgeti a különböző cégeknek. Az álláskeresésnek azonban egy tudatos stratégiai tervezésnek kell lennie. Előbb tehát felmérjük, hogy milyen tudással rendelkezünk, ide tartozik például az iskolai végzettség és a nyelvtudás listázása. Aztán végiggondoljuk, hogy mik az erősségeink és milyen tapasztalattal rendelkezünk és hogy hol szeretnénk tartani 3-5 éven belül, esetleg 5-10 év múlva. Emellett mindenkinek megvannak a maga szempontjai, például hogy mennyit szeretne keresni, milyen körülmények között szeretne dolgozni, hol szeretne élni, vagy éppen mi az, amit meg kell tanulnia ahhoz, hogy elérje jövőbeni céljait.
Amikor csak úgy megírunk egy önéletrajzot és állást keresünk, akkor egyáltalán nem biztos, hogy oda fogunk eljutni, ahová szeretnénk.
Első lépésként tehát húzzunk egy vonalat, és nézzük meg, hogy akárhogy is alakult eddig az életünk, hol szeretnénk látni magunkat a jövőben. Ha úgy ítéljük meg, hogy jó úton vagyunk, és a kiszemelt cég beleillik a terveinkbe, akkor a következő lépés már valóban az önéletrajz megírása lesz.
Másképp keres állást az, akinek van munkahelye és másképp, aki munkanélküli?
Mindkét esetben érdemes megfontolni, hogy csak egy munkahelyet szeretnénk, vagy a karrierünkre szeretnénk koncentrálni, és kitalálni, hogyan tudunk a jó irányba elindulni. Ennek megfelelően érdemes kiválasztani, hogy mi az a munkakör, ami jó lehet nekem, s majd csak ezután jön az önéletrajz és motivációs levél, illetve a megfelelő álláskeresési stratégiák kitalálása. A tapasztalatok szerint, ha valaki bead két hónap alatt negyven-ötven pályázatot, és ezek a pályázatok a meghirdetett pozícióra szabottak, akkor abból lehet tíz-tizenöt interjú, és kaphat három-négy ajánlatot. Ezek közül kell kiválasztania, hogy hol, melyikkel szeretne élni. Akinek nincs állása, annak havonta tizenöt-húsz pályázatot érdemes beadnia, akinek van, annak tíz-tizenkettőt. Ha valaki fél év alatt ad be tíz pályázatot, és azután behívják három-négy interjúra, az már kétségbeesetten várja három-négy hónap után, hogy legalább egyre mondják már azt, hogy ő kell. Viszont vannak olyan munkakörök, ahol egy jól megírt önéletrajzzal akár hatvan-hetven százalékos behívási arányt is elérhetünk.
Hogyan fogjunk hozzá az önéletrajzunk elkészítéséhez?
A gerillamódszertan szerint nem sztenderd önéletrajzokat küldözgetünk mindenhová sima enterezéssel, hanem pályázati anyagot küldünk. Ez a pályázati anyag egy cégre és pozícióra szabott önéletrajzból, valamint egy motivációs levélből áll. A cégre és pozícióra szabott önéletrajzból nem a cégnek kell kihámoznia, hogy a pályázó mit tud, mire képes, hanem egyértelműen rámutat, hogy ami a cég célja és érdeke, azt a pályázó már csinálta, éppen csinálja, vagy meg tudja csinálni. Az önéletrajz nem hivatalos dokumentum, az egy bemutatkozó marketing anyag, aminek egy célja van, hogy megteremtse a lehetőségét egy következő találkozási pontnak, ami lehet egy telefonos interjú, online interjú, vagy akár egy személyes beszélgetés.
Fontos tudni, hogy míg néhány évvel ezelőtt tíz-tizenöt másodperce volt a munkaadónak egy önéletrajzra, vagyis ennyi idő alatt dőlt el, hogy érdemes-e az adott pályázóval találkozni vagy sem, mára ez tovább csökkent, előfordul, hogy öt-nyolc másodperc alatt döntenek. Jelentkezői oldalról tehát
öt-nyolc másodpercünk van, hogy meggyőzzük arról a másik oldalt, hogy érdemes velünk találkozni.
Maga a bértárgyalás sem a konkrét bértárgyaláskor kezdődik, hanem már az önéletrajznál, ezért nagyon fontos, hogy milyen minőségű az a pályázati anyag, amivel először találkozik a munkaadó. A munkahelyeket és az ott végzett feladatokat tűntessük fel, mert ez fontos a munkáltatók számára, de lehet kicsit kozmetikázni az önéletrajzunkat. Például a nagyon régi munkahelyeket nem szükséges feltűntetni, illetve a munkaköröket is át tudjuk nevezni annak tartalma alapján.
Az idősebb korosztály éppen attól tarthat, hogy a több munkahely miatt esetleg túlkorosnak ítélik meg, és esélyt sem adnak egy személyes találkozóra…
A negyvenöt év felettiek esetében a leggyakrabban az a kérdés merül fel a munkaadó részéről, hogy a pályázó rendelkezik-e az állás betöltéséhez szükséges digitális kompetenciával – ez pedig nem az Excel-használatot jelenti. A Microsoft Office-t felhasználói szinten kell ismernie mindenkinek, aki számítógéphasználatot igénylő területre jelentkezik. Mára jellemzően az okostelefonok, az internet és
a közösségi oldalak rendszeres, felhasználói szintű ismerete lett az a tudás, ami miatt a fiatalabbak felé billenhet a mérleg az idősebb jelentkezők helyett.
Tehát érdemes például ezt a fajta tudásunkat fejleszteni és feltüntetni az önéletrajzunkban, persze csak akkor, ha valóban rendelkezünk ilyennel.
A digitalizáció és az automatizáció miatt rendkívül gyorsan fejlődik, változik a világ, így a munkaerőpiac is. Mindegy, hogy ki hány éves, az a kérdés, hogy rendelkezik-e azzal a tudással és tapasztalattal, amely segítségével tudja követni a változásokat. Hiába volt korábban valaki jó pozícióban egy jó nevű multinál, vagy többnél is szakértő, esetleg vezetői pozícióban, követni kell a változásokat. A cégeknek az az érdekük, hogy versenyben maradjanak és olyan szakembereket keresnek, akik ebben hatékonyan tudnak nekik segíteni. Ez akár negyvenöt év feletti munkaerő is lehet, ha valaki hajlamos fejleszteni, képezni magát, ha nyitott az új ismeretek, új tudás elsajátítására. Azoknál a munkaköröknél, ahol hiány van, kénytelen lejjebb adni a munkáltató az igényeit, kénytelen kompromisszumot hozni. Ebben az esetben pedig már nem a korral fogunk versenyezni, hanem a tudásunkkal és a tapasztalatunkkal. Akik most iskolások, ők akár 3-4-szer, 5-ször fognak munkahelyet, karriert váltani az életük során. És nem azért, mert nem felelnek meg, hanem azért, mert a munkakörök olyan gyorsan fognak megszűnni és újak keletkezni.
Ha már a digitális kompetenciánál és a világ változásánál tartunk: fontos, hogy legyen LinkedIn-profilunk?
Manapság, aki nincs fönn a LinkedIn-en, az egy óriási lehetőséget szalaszt el. Vannak munkakörök, amikre pályázatot írnak ki, és a cégek a jelentkezők közül választanak valakit, és vannak olyan munkakörök, ahol a cégek munkáltatói márkát építenek, megkeresik a legjobb szakértőket, próbálnak velük tárgyalni, és ők csábítják a céghez a munkavállalót. Erre egy önéletrajz nemigen képes. A LinkedIn-profil olyan, mint egy névjegykártya, ami 0-24-ben folyamatosan pörög, folyamatosan működik. A fejvadászok, személyzeti tanácsadók és HR-esek a LinkedIn-en vadásznak, kulcsszavak alapján keresik a cégüknek leginkább megfelelő munkavállalókat. Fontos tehát a jó profil, amiben a tudás és a tapasztalat mellett nagy hangsúlyt kapnak a jó kulcsszavak. Van olyan ügyfelünk, aki
folyamatosan kapja a megkereséseket és ajánlatokat, pedig nem is pályázik sehová.
Eldöntheti, hogy melyik interjúra megy el, melyik cég, melyik ajánlat a szimpatikusabb számára. Van olyan ügyfelem is, aki tavaly bruttó hatszázötven ezer forintot keresett. Szeptemberben keresett fel bennünket, az év végén érkezett egy bruttó egy kilencszáz ezres ajánlat, amit elfogadott biztonságképpen, de végül egy bruttó egymilliós állást választott. A következő évben is folyamatosan érkeztek hozzá a megkeresések, májusban kapott egy egymillió négyszázezres ajánlatot úgy, hogy sehová nem küldött egyetlen önéletrajzot sem. Végül egy bruttó kétmilliós ajánlaton nagyon elgondolkozott, amit aztán nem fogadott el, mert a munkáltatója inkább felemelte a fizetését, csak hogy náluk maradjon.
7 dolog, amit tudni szeretnél álláskeresés előtt
A motivációs levelet sok pályázó csak nyűgnek tartja. Valóban haszontalan?
A motivációs levelet jellemzően azok nem kedvelik, akik nem tudják, hogy mire jó, és hogyan kell megírni.
Sok évig dolgoztam HR-vezetőként, és bizton mondhatom, hogy az esetek többségében el sem olvastuk a motivációs leveleket.
Viszont amikor mégis, akkor a személyes, valóban a cégnek írt motivációs leveleket olvastam szívesen, és azok gyakran sokat adtak a jelentkező pályázatához. Vagyis mindentől függetlenül fontos, hogy jól legyenek megírva a kísérőlevelek, mert kiegészítik az önéletrajzot, részei a pályázati anyagunknak. A motivációs levélnek nem feltétlenül a sikereket kell tartalmaznia, inkább minden olyan információt, amivel megindokolnánk az illetőnek, hogy miért adjuk oda az önéletrajzunkat. Ha látszik egy motivációs levélen, hogy nem kliséket és általánosságokat tartalmaz, akkor jellemzően elolvassák azt a szakmai vezetők és HR-esek.
Hogyan néz ki egy jól megírt motivációs levél?
Azt szoktuk mondani, hogy míg az önéletrajz nagyjából kétoldalas, addig a motivációs levél egy oldalból áll. Ez az egy oldal legyen tagolt, jól átlátható. Kezdésként beleírhatjuk, honnan szereztünk tudomást a meghirdetett állásról, aztán mindenképp legyen benne egy bekezdésnyi személyes szöveg arról, hogy mi tetszik nekünk az adott cégben. Mi keltette fel az érdeklődésünket? Milyen visszajelzéseket hallottunk az ott dolgozó kollégáktól, milyen a szakmai színvonala, milyen eredményeket ért el, milyen élmény volt ügyfélként velük dolgozni, vagy bármi, amivel megindokolhatjuk a munkaadó iránti szimpátiánkat. Beleírhatjuk azt is, hogy mi fogott meg bennünket a megpályázott pozícióban. A közepe szóljon arról, hogy milyen értéket tudunk adni a másik oldalnak. Ezt akár vázlatosabban, 3-4 pontban is felsorolhatjuk. Nem a mennyiség a fontos, hanem hogy felkeltsük az érdeklődést, hogy akarjanak velünk személyesen is találkozni. Zárásképpen pedig írjunk egy bekezdést arról, hogy örülnénk egy személyes találkozónak, ahol tudnánk beszélgetni a további lehetőségekről.
Mi a helyzet a fényképpel? Küldjünk akkor is, ha nem kérnek?
A gerillamódszertan szerint mi azt mondjuk, hogy az önéletrajzra ne szerkesszünk fényképet. Hiába mondják ugyanis, hogy nem befolyásol a döntésben, a tapasztalatom szerint igenis számít, még ha tudattalanul, de akkor is. Nem kell, hogy ott legyen a fénykép, mert nem az alapján kell eldönteni, hogy valaki alkalmas-e a pozícióra, hanem az önéletrajzban leírtak alapján. Nyilván vannak olyan munkahelyek, ahol fontos az ápolt megjelenés, mint például egy recepciós állás, de ezek a munkahelyek általában kérik is egy fénykép csatolását a pályázati anyaghoz. A LinkedIn profilon azonban mindenképp legyen egy jó fénykép feltöltve.
Milyen formátumú legyen az önéletrajz és a motivációs levél? Kiélhetjük benne a kreativitásunkat vagy törekedjünk a minél egyszerűbb megjelenésre?
Fontos, hogy ne egy semmitmondó sablont küldjünk el, amiben minden adat benne van, de nem látszik a belefektetett energia, viszont a túlgondolt, túlzásba vitt kreativitás is hátrányt jelenthet, mert elveszhet az a hasznos információ, amit éppen ki szeretnénk emelni. Legyen könnyen átlátható, hiszen kevés idő van az átolvasásukra. Ne legyen kéthasábos. Egyrészt azért, mert nehezebb átnézni, másrészt pedig azért, mert a nagyobb cégek rendelkeznek olyan programokkal, amiken átfuttatják az önéletrajzokat, és ezek a programok előre szelektálják azokat. A kéthasábos szöveget a mesterséges intelligencia is nehezen kezeli, Így könnyen
előfordulhat, hogy el sem jut az önéletrajzunk a HR-esekig, mert a számítógépes program már eleve kidobta azt.
A mesterséges intelligencia egyébként a képekkel, ikonokkal és piktogrammokkal sem tud mit kezdeni, ezeket is érdemes mellőzni. Az a lényeg, hogy rászabjuk az önéletrajzot arra cégre, amelyikhez pályázunk, és egyértelműen legyen benne mindaz, ami alátámasztja, hogy alkalmasak vagyunk a pozíció betöltésére. A cél, hogy behívjanak bennünket egy interjúra, ahol kicsit kötetlenebb formában is megmutathatjuk magunkat, a tudásunkat és a személyiségünket.
