Aktív

7 dolog, amit tudni szeretnél álláskeresés előtt

Dankó Adrienn karrier-újratervezési specialista, 2005 óta foglalkozik fejvadászattal. Az elmúlt években közép- és felsővezetőket keresett multinacionális vállalatoknak, kisfia születetése után viszont karriert váltott és a coaching felé indult, hogy eddigi tapasztalataival segítse a saját útjukat tervező, vagy abban még bizonytalan álláskeresőket. Tőle próbátuk megtudni, mi kell ahhoz, hogy megtaláld álmaid munkáját.

1.    A hatékony álláskeresés első lépése, hogy először kitaláljuk, mit is szeretnénk csinálni. Nagyon gyorsan élünk a 21. században, ami azt eredményezi, hogy nincs elegendő időnk arra, hogy megfogalmazzuk, kik vagyunk és mit szeretnénk. Anyaként például belefér-e az időnkbe a kiszemelt munka, megéri-e belevágni abba a szakmába, fogunk-e azzal annyit keresni, mint amennyiért otthagyjuk az előző állást és valóban szeretni fogjuk-e az új pozíciónkat, kiteljesedhetünk-e benne.

2.    A következő lépés, semmivel sem egyszerűbb: el kell magunkat adni a piacon. Például ha magánvállalkozó szeretnék lenni, akkor ennek megfelelően kell építeni magamat. Szokatlanul, kissé csúnyán is hangzik ez, de brandet, vagyis márkát kell építeni magunkból: weboldalt csinálni, megjelenni a közösségi oldalakon hivatalos profillal. Szükség lehet a Facebookon túl egy LinkdIn profilra is, ahogyan az sem mindegy, milyen önéletrajzzal házalunk.

3.   Mert milyen is egy NEM jól megírt önéletrajz: hosszú, elveszik benne a lényeg és nem tükröz minket. Éppen ezért, az ideális önéletrajz maximum 2 oldal – kivéve, ha felsővezetőről van szó, akkor óhatatlan, hogy 3-4 oldalas szakmai múltat sorakoztassunk fel. Fontos, hogy nagyon jól strukturáljuk az írást, mert bár kegyetlenül hangzik, de maximum 3-5 mp jut egy önéletrajzra. Ennyi időt szán rá egy HR-es, így ha az bő lére van eresztve a CV, vagy nincs jól felépítve, így nem derül ki belőle, mivel tudunk többet, mint a többi pályázó, esélytelen, hogy megragadja a fejvadász/interjúztató figyelmét.

4.   A fotó. Szeretnénk, hogy inkább a tudásunkról ítéljenek meg minket, mintsem küllemünk alapján, a tapasztalatok mégis azt mutatják, jó, ha van egy fotó. Főként azoknál a pozícióknál hasznos ez, ahol a céget fogjuk reprezentálni. Tehát szánjunk időt és energiát a kép kiválasztására, esetleges elkészítésére, és ne a horvátországi nyaralás során készült csoportképből szerkesszük ki azt. Egy igényes portré mindig jó szolgálatot tesz.

5.    Az örök kérdés: mit vegyünk fel az állásinterjúra? Fő szabály az, hogy a cég, az iparág válogatja, hogy miben érdemes megjelenni. Adott esetben egy banki, irodai pozícióra klasszikus kiskosztümben, egy reklámügynökséghez viszont lazább, kreatívabb viseletben tanácsos menni. Ami biztos, hogy olyan darabot válasszunk, amiben jól érezzük magunkat, nem feszengünk benne, és ha lehet, még személyiségünket is tükrözi. Nem túl jó bemutatkozás, ha az intejrú során húzogatjuk magunkon a ruhát.

6.    Mit tegyünk, ha az állásinterjún személyes kérdést kapunk? Adrienn erről határozott véleménnyel van: „Azt gondolom, hogy nincs helye a 21.században egy olyan kérdésnek, hogy hány gyerekem van, vagy hányat tervezek még. Mégis sok cégnél még a mai napig is fölteszik. Ilyenkor vagy megválaszoljuk, vagy nem, valószínűleg mindenféleképpen helyzeti hátrányba kerülünk. Ha nem adunk választ, azért, ha bevalljuk, hogy még két gyerekre vágyunk, akkor meg azért. Nagy az esélye, hogy ilyen jellegű kérdések után, amúgy is rossz szájízzel kezdenénk a munkát, így ilyenkor inkább keressünk tovább.”

7.    És, hogy átlagosan mennyi ideig tart egy állásinterjú? Ha 10-15 perc alatt véget ér egy beszélgetés, az gyanús, ugyanakkor nem garancia egy másfél órás beszélgetés sem. Cégtől, pozíciótól függ az interjú terjedelme, ha tesztet is íratnak, hosszúra nyúlhat. Ami viszont feltétlenül fontos: a tegeződés és magázódás kérdését bízzuk rá a HR-esre, az ő ajánlatát, példáját kövessük, hogy ne kerüljünk kellemetlen helyzetbe!

Ajánljuk még:

Fenntarthatóan utazni? Sorra vettük a lehetőségeket

Egész életemben vágytam arra, hogy utazhassak, minél messzebbre jussak, sokat lássak, sokat tapasztaljak, sokat hozzak haza magammal a világból. Ezek a vágyak messze is kergettek, de ma már nem kell távolra mennem ahhoz, hogy jól érezzem magam, és a környezet védelmének igénye egyre kevesebbszer engedi, hogy nekilóduljak.