Kirándulás Budapest kevésbé ismert csodahelyén – mik a Hárs-hegy titkai?

Aktív

Kirándulás Budapest kevésbé ismert csodahelyén – mik a Hárs-hegy titkai?

A jó idő beköszöntével mindannyian vágyunk a friss levegőre, pláne ha az egy kiadós sétával van egybekötve. A legtöbben, ha rövidebb kirándulásról van szó, automatikusan a Normafában, a Hármashatár-hegyben gondolkoznak, pedig a Budai-hegység számos kinccsel szolgál a természetjárók számára. Mint például a Hárs-heggyel, ami pár óra alatt bejárható, és könnyűszerrel megközelíthető a fővárosban élők számára is.

Egy tavaszi hétvégén, az egészségügyi sétám részeként egy kevésbé turistás helyre vágytam. Normafa és Margit-sziget kizárva, csakúgy mint a Római-part és Budapest azon zöld részei, amik általában zsúfoltak. Egy véletlen beszélgetés folytán merült fel a Hárshegy neve, ami fél-, de akár egésznapos kirándulásra is szuper választás lehet családosok részére is. Hogy miket érdemes útba ejteni és hogyan készüljünk a körtúrára, azt ebben a beszámolóban elmesélem.

A kiindulási pont a Szépjuhászné parkoló, ami tömegközlekedéssel, biciklivel, autóval, de akár a közelben elhaladó Gyermekvasúttal is elérhető. A sárga turistajelzés irányába kezdjük meg az utunkat a Nagy-Hárs-hegy felé. A kezdeti szakasz egy picit meredeken ível felfelé, és itt-ott sziklák is kiállnak a földből, így a megfelelő túracipő mellett egy sétabot is jó szolgálatot tehet.

Ha nem hoztunk magunkkal botot, akkor sincs ok a csüggedésre, az erdőből is vételezhetünk egyet.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict

Az 5 kilométeres körtúra első párszáz métere nehézkes csak, ne adjuk fel. Az emelkedő után már kényelmes séta vezet tovább a lombkoronák árnyékában. A csúcs felé közeledve a padokkal szegélyezett tűzrakó és a Csanádi Pihenő csábít minket megállásra. Álljunk is meg és pillantsunk le a Pilis lankáira, majd folytassuk utunkat az igazi csoda, a Kaán Károly-kilátó felé. A Nagy-Hárs-hegy legmagasabb csúcsán lévő 50 méteres kilátó igazi műalkotás. A faszerkezetű, többszintes építmény az egykori erdőmérnökről és földművelésügyi államtitkárról kapta a nevét, aki az Alföld fásítási programját is vezényelte. A kilátó tetejéről tiszta időben a környező településekig is ellátni, csakúgy mint Budapest városára. Ha már ott vagyunk, a Látó-hegyet, az Apáthy-sziklát és a Hármashatár-hegyet se veszítsük el szem elől.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict

A kilátótól pár lépésre egy apró szurdok következik, mélyén a Bátori-barlanggal. Az elbeszélések szerint a 15. században 20 évig élt benne egy szerzetes, aki napjait a Biblia és szent írások értelmezésének szentelte. A barlangba belépni nem lehet, azt ugyanis egy vasajtó zárja el a külvilág elől. Ám ha a lyukhoz közel tesszük a kezünket, érezhető a hegy mélyéről érkező hűs levegő.

A barlangtól lejtmenetben kis sétával a Kis-Hárs-hegyen találhatjuk magunkat, ahol egy újabb kilátóból gyönyörködhetünk a Budai-hegység panorámájában. Az eredetileg vasúti talpfákból készült csigalépcsős emelvény Makovecz Imre tervei alapján épült, aki hazánk számos híres épületét tervezte, többek közt azt a sárospataki középiskolát is, ahova jártam.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict

A Makovecz-kilátó körül is helyet kapott egy gondosan kialakított pihenő, ahonnan a sárga, majd a zöld körtúrát jelző túraösvényen a Szépjuhászné parkolójáig juthatunk vissza. Mielőtt rávetnénk magunkat a büfében kapható isteni finom lángosra, tegyünk még egy rövid kitérőt a pálos kolostorromokhoz. A 700 éves budaszentlőrinci kolostor mára szinte teljesen az enyészeté lett, de állítólag a Bátori-barlangból egy alagút vezetett ide, amit sosem találtak meg. Aki nem hiszi, járjon utána és barangolja be alaposan a Hárshegyet!

 Borítókép: Szombati Orsolya / traveladdict