Aktív

Home office, rugalmas munkaidő és egészségbiztosítás, avagy mit kíván a magyar munkavállaló?

Ma már sok esetben nem a munkavállalónak kell eladnia magát az állásinterjún ─ épp fordított a dolog. 

Természetesen nem mindegy, hogy az ország melyik részében, milyen településen élünk, az sem, hogy milyen végzettséggel vagy tapasztalattal rendelkezünk, de bizony mára a cégek egymással versengenek, hogy jó juttatási csomagot tudjanak kínálni a hozzájuk jelentkezőknek. Ráadásul ennek a juttatási csomagnak meghatározó része az a valami, amiről sokan nem is tudnak, ezért eleve lehetetlennek tartják az elhelyezkedést: a koronavírus-járvány után ugrásszerűen megnőtt a home office iránti érdeklődés. Ma az álláskeresők első kérdései közt szerepel, hogy van-e lehetőség otthoni munkára. Mivel a cégek igyekeznek minél vonzóbb juttatási csomagot kínálni: igen, a legtöbb helyen van. Heti egy, kettő de akár több nap is. Márpedig ha erre van lehetőség, akkor az ingázás is más megvilágításba kerül, hiszen heti kétszer utazni a munkahelyre rögtön nem olyan rémisztő.

Minderre számomra akkor derült fény, amikor úgy adódott, hogy cégvezetőkkel kellett interjúkat készítenem. Jó pár vállalatot kerestem meg, hogy feltérképezhessem a jelenkori munkakeresők igényeit. És meglepődtem: a cégvezetők, HR-menedzserek egyöntetűen arról nyilatkoztak, hogy jócskán oda kell tenni magukat, ha tényleg jó munkaerőt szeretnének megszerezni, a megszerzett munkaerőket pedig megtartani. Ennek érdekében olyan csomagot igyekeznek összeállítani, ami igazán vonzó a pályázók számára. Ebben ma már nem céges laptop, céges telefon vagy autó a fő elem – bizonyos munkakörökben már alap mindez –, a munkavállalók már mást keresnek:

az alapbéren felül leginkább az otthoni munka, a rugalmas munkaidő és az egészségbiztosítás érdekli őket.

Az alapbér csak egy része annak a csomagnak, amit felkínálnak a jelentkezőknek: ha van rá mód, akkor több napot is biztosítanak a héten otthoni munkára, a munkaidőt is igyekeznek rugalmasan alakítani, és az egészségbiztosítás elemeit úgy válogatják össze, hogy az is pozitívan játsszon szerepet a munkavállaló döntésében.

A KSH adatai is azt mutatják, hogy növekszik a távmunkában dolgozók száma. 2020-ban háromszor annyian dolgoztak otthonról, mint az azt megelőző tíz évben, 2020 májusában közel 760 ezer fő, vagyis a foglalkoztatottak 17 százaléka dolgozott otthonról. Természetesen a járványhullám lecsengésével ez az arány csökkent, sokan visszatértek az irodákba, de a trendek alapján valószínűleg továbbra is nőni fog a home office-ban dolgozók száma. 

A KSH összefoglalójából kiderül: rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészére nézve: 15 százalékról 2020-ra 21, majd 2021-re 24 százalékra. 2021-ben Hollandiában már a munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját (54 százalék), őket követte Svédország 46 százalékkal. A legkisebb arányban továbbra is Bulgáriában és Romániában nyilatkoztak úgy a munkavállalók, hogy otthoni munkavégzést is folytattak, mindössze a foglalkoztatottak 6,5, ill. 6,6 százaléka. Magyarországon 2020-ban 11, 2021-ben a munkavállalók 13 százaléka dolgozott home officeban (is). 

Ezeket az információkat megosztottam azzal a barátommal is, aki évek óta szenved a munkahelyén, de mert egy kis faluban lakik, ráadásul jogosítványa sincs, esélyt sem lát arra, hogy váltson. Böngészgette ugyan a környékbeli hirdetéseket, de igazán komolyan sosem gondolt a váltásra, hiszen a faluban dolgozik, kényelmes, és hát jogosítvány nélkül még egy húszperces buszútra lévő munkahely is elgondolkodtatja az embert, főleg, ha a fizetés közel ugyanolyan. A főváros szóba sem jöhetett, minimum négy óra út lenne oda-vissza. No de heti két napon… azt azért ki lehet bírni, ha a fizetés jóval kedvezőbb.

És lépett. Önéletrajzokat küldött, állásinterjúkra ment, és az egyik vállalat mellett tette le a voksát. A fizetése több mint a duplája annak, amit helyben kapott. A munkaköre jóval rugalmasabb, és mindössze hétfőn és szerdán kell bejárnia, a munka többi részét az otthonában végzi. Izmos egészségbiztosítást kapott, amit saját költségen ugyan, de kiterjesztett a családjára is – ebből a fizetésből már lehetősége nyílt rá. Magán-szűrővizsgálatokban, magán ellátásokban részesül. A cafeteria, céges laptop nem is kérdés, de kapott még edzőterem-bérletet, éttermi kártyát is. A legfőbb pedig, hogy kiszabadult abból a mérgező munkahelyi környezetből, ami évtizedek óta nyomasztotta, sőt, az egészségét rombolta.

Egy másik ismerősöm éppen a fővárosból vágyott el. A Covid alatt vidékre költözött a családjával, ugyanis a multi, ahol dolgozott, teljes munkaidős home office-ra állt át. A járvány tetőzése után lassanként visszaálltak a követelmények, és ha nem is mindennap, de heti háromszor be kellett járjanak az irodába, ami vidékről már kényelmetlenséget okozott a srácnak. Esetében is a váltás lett a megoldás: hasonló munkakörbe jelentkezett másik multihoz, akik szerződésben rögzítették a teljes otthoni munkavégzés lehetőségét. A cég komputert, plusz monitort és irodai széket szállíttatott egy futárral a srác otthonába, aki azóta is csak otthonról dolgozik. Neki bevált, de tudta is, hogy ezt szeretné – ismerte a home office kihívásait és előnyeit, így választotta ezt az életet. 

Ha szenvedünk a munkahelyünkön, érdemes a közeli nagyvárosokban szétnézni, kínálnak-e részben otthoni munkavégzéssel olyan munkakört, amelyben sokkal jobban, megbecsültebben éreznénk magunkat, vagy keresgethetünk olyan feladatokat, amelyek teljességgel otthonról végezhetők. Mert jóval több lehetőségünk van erre, mint akár csak öt évvel ezelőtt.

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X