Fotelből a Kilimandzsáróra: egy életmód(meg)váltó története

Vannak azok az emberek, akikkel egyszer találkozol és soha nem felejted el őket. Van valami a személyiségükben, amitől többször is megjelennek a fejedben, a „felugró ablakban”, hogy erről vajon mi lenne a véleményük, ők hogyan csinálnák, merre fordulnának egy-egy úton. Sokak életében vált ilyen személlyé Magyari Csaba. Ő egyszerűen csak életmódot akart váltani, mégis azon kapta magát, hogy egy nagy csapat kérdezi tőle, miképp csinálta.

Szerető feleség, három bájos lánygyerek, egy kutya, számtalan barát, hatalmas szív – ez teszi ki Csaba életét, na meg a munka. Jelenleg egy építőipari tervező-kivitelező cégcsoportot vezet, ők újították fel többek között a Pécs főterén álló Dzsámit és a Havihegyi templomot is.

Csaba nem is olyan régen néhány száz métert is alig tudott lefutni, manapság viszont futva 30 kilométert nyom le, 190 kilométert teker egy szuszra, a Balatont alig 2 óra alatt ússza át. „Sok volt a munka, keveset pihentem, jöttek fölfelé a kilók, és úgy éreztem, ha nem változtatok, akkor akár orvosi beavatkozás is lehet a vége. Akkor hoztam egy döntést, hogy életmódot váltok” – meséli a kezdetekről. Hozzáteszi: ebben az élet is támogatta, alig egy héttel később útja keresztezte a Mecsek Maraton Team útját, ahol a vezető, Nedjalkov Balázs és egy barátja, Tímár András a támogatását kérte egy ügyben. Elvállalta, cserébe az életmódváltásában kért segítséget.

„Néhány nap múlva már az erdőben futottam, profi sportolók támogatásával. Az első távot sohasem felejtem el, 4 kilométert futottunk a Mandulástól Kisrétre és vissza.

116 kiló voltam, 100 métert kocogtam, 100 métert sétáltam, másfél órán keresztül szó szerint küzdöttem az életemért. 

Légszomjam volt, égett a gégém, fájt a tüdőm, az izmaim, fájdalmas volt az egész. Aznap éjjel nagyon-nagyon jót aludtam, aztán egy hétig izomlázam volt, de 3 nap múlva újra mentem edzeni. Nem mondom, hogy könnyű volt, de nagyon elszánt voltam. Abban hiszek, hogy minden nap egy új lehetőség, minden nap egy picit jobbnak kell lennünk, mint az előző napon. Már az első évben hihetetlenül sokat fejlődtem: egy terep futóversenyen 17 és fél kilométert futottam a Zengőn. A futás mellett jógáztam, úsztam. Aztán egy olasz céges partner meghívott egy zalakarosi bicikliversenyre, a táv 127 kilométer volt, négy hét alatt készültem fel. Számomra is hihetetlen volt, honnét hová jutottam.”

Miben áll a nagy titok?

Ezeket az eredményeket nem adják ingyen: Csaba hetente 5-6 alkalommal edz, hetente átlagosan 8-10 órát. Az edzések alapja a triatlon, egy profi edző, Flander Marci útmutatásával. A nap Csabáéknál reggel négykor indul, ő ötkor már fut, vagy éppen biciklizik, lazításként talán úszik egyet. Persze ő is emberből van, állandóan négykor kelni pedig nem emberi dolog – megesik, hogy olykor elmarad a hajnali edzés, helyette este mozog inkább. 

Zsani, Csaba felesége – aki egész életében sportolt – nemcsak a hétköznapokban, az életmódváltásban is partnere volt. Férje hatására őt is beszippantotta a terepfutás, ma már napi rendszerességgel, profi edzővel edz,  és hogy a testet ne csak eddzék, hanem megfelelően táplálják is, közösen állítottak össze egy étrendet, lassú lebomlású szénhidrátokkal, zöldséggel és gyümölcsökkel.

„Imádunk jókat enni, reggelire jöhet a rizskása, avokadós-tojásos pirítós, spenótos ricottás lepény, vagy a pesztós paradicsomos szendvics, ebédre mondjuk vöröslencse krémleves, kakukkfüves sült csirke céklával, esetleg egy jó lazacos tejszínes tészta cukkinivel. Vacsorára már inkább fehérjét eszünk salátával, például  tonhal salátát főtt tojással, rengeteg friss vagy párolt zöldséggel, avokadós spenót salátát sonkával. Szóval istenieket eszünk, egészséges alapanyagokból” – sorolja jellemző menüjüket.

A sporton túl

Csaba története eddig egészen átlagosnak mondható: a sportnak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően ruhamérete két számmal kisebb lett, jobban érzi magát a bőrében. Viszont nála nem itt zárult a sikerszéria – életmódváltása lassanként helyi mozgalommá alakult.

Személyes sikere titkáról egyre többen kérdezték, mígnem egyszer csak azt vette észre, hogy követői lettek.

„Barátok, ismerősök, munkatársak kérdezték, hogy csinálom. Egyre többen faggattak, és nagy örömömre ők is erre az útra léptek, több triatlon versenyen már a kollégákkal együtt indultunk. Fantasztikus érzés. Sport- és étkezési tanácsokat is kérnek, rengeteget írnak a közösségi oldalakon. Mindenkinek elmondom, hogy sem orvos, sem dietetikus nem vagyok, csak azt tudom elmondani, hogy én hogy csináltam” – meséli. 

Az új életmód új hobbikat is hozott, a legújabb szenvedély a magashegyi hegymászás. „Dr. Tímár András barátom hívott három éve, hogy megy a Kilimandzsáróra, és van még egy hely. Andrással sok közös sportélményen voltam már akkor túl, így azonnal igent mondtam. Sok segítséget kaptam tőle a triatlonban, a hegymászásban, és kapok a mai napig is.” Csaba mára testközelből látta-érezte a Kilimandzsáró (5896 m) havát, az oroszországi fagyos Kaukázus hegyét az Elbruszt (5642 m) is. És még messze a dal vége: néhány barátjával beneveztek a Hét földrész – hét legmagasabb hegycsúcs programjába. A hét csúcs egyike a Mount Everest (8840 m), ezt 10 éven belül szeretnék megmászni, ami rengeteg idő, és még több felkészülés, edzés. Időközben egyéniben szeretne egy triatlon hosszútávot teljesíteni, ami 3,8 km úszást, 180 km kerékpározást és 42,2 km futást jelent. Mint mondja, szeretne Ironman lenni.

Hát kérem, így lehet eljutni a karosszékből a világ csúcsára...

(Fotók: Magyari Csaba)

Ajánljuk még: