Bullet journal személyre szabottan, avagy egy kockás füzet is lehet menő!

Mindenhonnan azt hallom, hogy tudatosan kell élni, előrelátóan megtervezni a napot, a hetet, a hónapot, sőt az évet is ahhoz, hogy fejlődjünk, vagy legalábbis elboldoguljunk a kihívásokkal. Bevallom, ez nekem csak időnként sikerül. Olyannyira, hogy az éves határidőnaplót sem januárban kezdem el írni, általában márciusban kapok észbe, hogy mindenféle terv nélkül rohant el az első negyedév.

Pedig igazából szeretem a határidőnaplókat, de csak az olyanokat, amiket én tervezek magamnak, amit saját kezűleg készítek el. Sokáig azt se tudtam, hogy ezt mások magas, már-már művészi szinten űzik, ahogy azt se, hogy egész iparág épült erre a késztetésre: a bullet journal készítésére. 

Én csak és kizárólag azért vagdostam, ragasztgattam és színeztem, mert sose találtam olyat, amit pontosan az én igényemre szabtak volna, előre gyártott, csillagászati árú dizájnernaplót pedig nem szeretnék vásárolni. Különben is, igazából nagyon is jó időtöltés kitalálni, milyen legyen a saját határidőnaplóm

Ráadásul mindig kiderül róla, hogy nemcsak előretervezésre jó, de év végén visszalapozva egyféle naplóvá is válik, tele kurta kis bejegyzésekkel. Ha valamire nem emlékszem, mikor és hogy volt, elég csak előkapnom, például, hogy mikor voltam utoljára nőgyógyásznál, vagy hogy melyik nap volt egy bizonyos fontos esemény. Hiába, mostanában hamarabb felejtem el, mi mikor történt. Tényleg jó egy ilyen „jegyzetfüzet” – nevezzük is bárhogyan.

 

Kislánykorom óta szeretem a szép füzeteket, de nem igazán telt ilyenre sokáig, hát megszoktam az általános iskolában használt sima, kisméretű füzetet, abba jegyzetelek egyébként a munkám során ma is (néha ceruzával), így számomra kézenfekvő, hogy ebből, illetve ennek a kicsit több lapot tartalmazó, szintén puha fedelű, de spirálos verziójából hozom ki azt, amit ki lehet hozni. Én is bullet journalt alkotok, csak azt hiszem, jóval kevesebb pénzből oldom meg, mint mások. Viszont ugyanúgy teljes szabadsággal nyúlok a lehetőséghez, vagyis a kis kockás füzetkéhez.

És hogy mi kell ahhoz, hogy működjön a saját kezűleg készített határidőnapló? Nekem az vált be, ha egy-egy hetet egyben látok, így vettem egy fillérekbe kerülő, minden cifraságot nélkülöző asztali naptárkát, és lapokra szedtem. Szép egyenesre vágtam az oldalait, és úgy ragasztgattam be a füzetbe. Minden héthez egy egész „üres” oldal tartozik pluszban, bőségesen megnövelve így a jegyzetelésre alkalmas területet.

Használok színeket is természetesen, de ebben nálam nincs olyan szigorú következetesség, mint a klasszikus bullet journal készítőinél. Nálam a rózsaszín jelezheti azt, hogy elfogyott a vécépapír, és vennem kell, ahogy azt is, hogy fel kell hívnom a fogorvost, vagy hogy nálam alszik valamelyik unokám, így arra a napra ne tervezzek felnőttprogramot.

Mert természetesen ebbe a füzetkébe minden, de minden bekerül. Szülinapok, névnapok, a mindennapi élet minden apró elintéznivalójától kezdve akár a nagyobb pénzügyi döntések előkészítéséig is, például, hogy év végén aktuális lenne az autó lecserélése.

Egyébként kézzel írni ebben a számítógépes világban kifejezetten relaxáló tud lenni. El lehet játszani a filcekkel, post-it-ekkel, matricákkal, celluxokkal, ami épp a kezembe akad. Az én határidőnaplómnak nem igazán van egységes képe – leszámítva a napok, a hetek elrendezését, hiszen azokat még én se tudom felborítani –, mégis, számomra átlátható, használható rendszerként működik. És szerintem ez a lényege a bullet journalnak: hogy az adott személy életére szabottan képes működni.

Olvass tovább: A minimalista határidőnaplók ezer előnye – a saját bujo titka