Windsor helyett Zugliget – 200 éve született Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó tervezője

ZónánTúl

Windsor helyett Zugliget – 200 éve született Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó tervezője

Feszl Frigyest a legtöbben a Vigadó építőjeként ismerik, pedig nagyon sok épületet tervezett, és kora egyik legjelentősebb építésze volt, dacára viszonylag kevés ténylegesen megvalósult munkájának, és a még kevesebb, a történelem által megkímélt, ma is megcsodálható épületének.

Feszl Frigyes 14 gyermekes német származású és anyanyelvű, pesti patrícius család ötödik gyermekeként született 1821. február 20-án a pesti Magyar utcában. Apja kőfaragó volt, rajta kívül még ketten, egy bátyja és egy öccse lett építész a családban. Pesten Hild József mellett tanult, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. 1844-es hazaérkezése után két kollégájával irodát nyitott Pesten.

Kauser Lipóttal, a szintén pesti kőfaragó fiával, és a kassai születésű Gerster Károllyal igen sikeres és prosperáló csapatot alkottak kilenc éven át. Feszl tervezett, Gerster „asztala” volt minden más műszaki feladat, Kauser szerezte a munkákat, illetve irányította a kivitelezést. Építőmesterük Kauser Lipót papájának jó barátja, a sokévtizedes tapasztalattal rendelkező Zofahl Lőrinc volt. A siker nem maradt el, egyik megbízatás jött a másik után.

Szemben a kor neves építészei, például Ybl praxisával, Feszl megrendelői nem az arisztokrácia berkeiből kerültek ki, pedig nem is akármilyen nemesekkel ápolt jó kapcsolatot. Feszl 1877-es végrendeletében is megemlíti, milyen jó barátságban állt Széchenyi István gróffal harmincöt éven át 1825-tól a gróf 1860-ban bekövetkezett haláláig.

Dolgozott is neki sokat, csak egyrészt nem minden rajzot követett építkezés, másrészt éppen a Széchenyi saját tulajdonaként megépült sétatéri ház nincsen már meg. Nagy kár érte, hiszen ebben, a mai Szabadság tér Bazilika felé eső részén álló házban élt és dolgozott Feszl és mindkét kollégája.

Megépült viszont a közeli Nádor utca 22., a nemrég gyönyörűen felújított városi palota 1848. decemberében. A megrendelők a szepességi származású, evangélikus vallású Oszvald testvérek, Antal és József voltak. József hamarosan Bécsbe költözött, Antal viszont a Magyar Kereskedelmi Bank és a Pester Lloyd Társulat elnökeként a pesti kereskedelmi elit képviselője maradt.

Ezen a házon felismerhetőek a Vigadó épületének stílusjegyei: a vitézek arca a magyarosnak szánt fejfedőkkel, a romantikus, hímzett, gótikára emlékeztető homlokzati díszek, és az erkélyt tartó konzolok. Az épület már a megrendelő jóvoltából szállodává épült át a XIX. században, a XX. században pedig leginkább irodaházként funkcionált. A szemközt lakó Liszt Ferenc is előfordult falai között, kávéházában Ady csapta a szelet Lédának. Legújabban az Igazságügyi Minisztérium kényelmét szolgálja.

 
Szuhai Barbara
 

Feszl Frigyes egész életében leginkább Pest városának dolgozott, tehetős, leginkább evangélikus vallású felvidéki, illetve vas megyei polgárok megbízásait teljesítette. Egyik bátyja, Ágoston a városi elöljáróságon volt tisztviselő, ami biztos nem akadályozta a megbízatások elnyerését. Részben Széchenyi, részben Kauser barátja, a szintén építész Henszlmann Imre hozta össze a Pest városának fellendülésében egyre nagyobb hangsúlyt szerző evangélikus polgárokkal a Feszl-Gerster-Kauser irodát.

Bertha Sándor, Vas megyei ügyvéd, a Takarékpénztár egyik létrehozója Széchenyi ajánlására bízta meg vadonatúj háza megtervezésével Feszl Frigyest. Ez a ház olyan fontos volt a mester életében, hogy a már említett végrendeletében hosszasan emlékezik róla, és az utókor figyelmébe ajánlja.

„Hadd maradjon e házon, melyet Széchenyi István kívánságára építettem három emeletesre, s mint ilyen első volt húsz évig a pesti Országúton, a boldogult gróf szerint egykor boulevard alakot öltendő. 35 évig voltam (1825-1860) a boldogult gróffal benső ismeretségben. (...) Legyen e ház emlékje amaz egykori jó viszonynak, mely közöttünk volt, s emlékeztesse a jövő kort, hogy a Múzeum körúti házak magassága és szépsége gróf Széchenyi fejében fordult meg először.”

Amely utókor – szegény mi – már nem tudja megcsodálni, hiszen a Múzeum körút 23.-at elsodorta a második világháború.

Hasonló, polgári megrendelés eredményeképpen készült el a Fröhlich-ház klasszicista épülete a Sas utca 3.-ban. Fröhlich Frigyes ügyvéd úr háza 1853-54-ben épült, vörösmárvány lépcsőháza érintetlenül őrzi a reformkor hangulatát, és nem feltétlen a Vigadó épületének keleties díszítésű, romantikus stílusáról ismert Feszl Frigyes neve jut eszünkbe róla.

 
Szuhai Barbara
 

1850-ben találta meg Feszl Frigyest a Dohány utcai zsidó hitközség zsinagóga építésére kiírt pályázata, amely munkát aztán a szintén hitközségen kívüli Ludwig Förster nyert meg. Försterrel megromlott a viszony 1857-ben, így Feszl kapta a menesztett osztrák kolléga helyett a szentély tervezésének feladatát. Ez nagyon nagy elismerést jelentett a fiatal, még csak néhány éve önálló építész számára. Valószínűleg Hild József ajánlása állhatott a megbízás hátterében.

A Vigadó pályázatának elnyerésekor is feltűnik a hajdani tanítómester neve, Hild és Feszl egyaránt megnyerte ugyanis az 1849-ben rommá lőtt, Pollack Mihály tervezte Redout helyére szánt palota elkészítésére kiírt pályázatot. Mindkét mester megkapta a beígért jutalmat, de az akkor már hetvenéves Hild Józsefnek éppen ebben az időben folyt két nagy beruházása, az esztergomi és a lipótvárosi bazilikáé – ezért feltehetően szívesen engedte át a nem kevésbé tekintélyes feladatot hajdani tanítványának, fiatal kollégájának, Feszl Frigyesnek.

1851-ben megbízást kapott a tragikus sorsú gróf Zichy Manóné síremlékének megtervezésére. A csipkézett kőkeretben fekvő, carrarai márványba faragott hölgy romantikus építménye a Kálvin téri református templom kriptájának legkülönlegesebb síremléke. Charlotte Strachen élete kész regény. Az angol, természetesen anglikán vallású hölgy nem volt boldog az Oroszváron neki épült „magyar Windsorban”, korai, tragikus halála után a katolikus Zichyék temettették ide, a pesti reformátusok templomába a messzi földről érkezett, boldogtalan grófnőt. A kőfaragó fia a Vigadóból ismerős, gotizáló csipkéivel öltöztette fel a középkori hangulatú síremléket, ami túlélt mindent, amit az elmúlt bő százötven év a városra mért: árvizet, ostromot, metróépítést. Érdemes megtekinteni annak, aki arra jár.

Feszl mester legvadregényesebb háza, ami csodák csodájára még ma is megcsodálható, a budai hegyekben rejtőzik. A már említett evangélikus polgárság legtehetősebb és legbefolyásosabb tagja, az 1876-ban Ferenc Józseftől bárói címet is elnyert nagykereskedő Kochmeister Frigyes, 1852-ben terveztette meg svájci stílusú nyaralóját Feszl irodájával. A ház klasszicista stílusban épült, faragott tornáccal, faragott fa ablak- és ajtókeretekkel, melléképülettel és hatalmas kerttel a Budakeszi út völgy felöli oldalán. Ma a 71-es szám alatt található.

1866-ban illusztris vendégeket látott vendégül az akkor még mindig újnak számító, és a fülledt, poros pesti belvárossal szemben egészséges levegőt kínáló nyaraló: Erzsébet királynő, és két gyermeke, Rudolf és Gizella töltötte itt a nyári hónapokat. Épp javában zajlott az 1866-os porosz-osztrák-olasz konfliktus, Bismarck csapatai Bécs alatt álltak, amikor az a döntés született, hogy a királynő és gyermekei el kell, hogy hagyják a császári várost. Viktória királynő is felajánlotta segítségét, ezt azonban Erzsébet – a királynő nem kis felháborodására – visszautasította. Ahogy a Vasárnapi újság 1866. augusztus 12-i száma a magyarok királynőjének ide vonatkozó szavait idézte:

„Biztosabban élek én a gyermekeimmel Budán, a hű magyarok között, mint akár Windsorban az ismeretlen angolok között. Megköszönöm azonnal ő brit felségének szívességét, de elfogadásával nem akarom megbántani a magyarokat és szegénységi bizonyítványt állítani az uralkodói ház részére.”

 
Szuhai Barbara
 

A királynő ugyan a Várban lakott, lévén az erdei ház viszonylag kicsi, és mégiscsak ott volt a királyi palota Budán, ha messze nem is volt olyan kényelmes, mint az ember ma elképzeli, de kétségtelenül tágasabb volt, mint Kochmeisterék hegyi nyaralója. Azért fenntartottak Zugligetben egy szobát Erzsébetnek az emeleten, ugyanott, ahol az ekkoriban közepesen boldog Rudolf trónörökös szállása is volt, a villa alsó szintje pedig Gizella hercegnő kényelmét szolgálta.

Kochmeister Frigyes 1907-es halála után nem sok jó várt a szép svájci villára, 1951-ben kezdődött a szokásos mélyrepülés. Állami gyermekotthon lett, vagyis használták, de nem tartották karban. Az ezredfordulóra a romantikus, hajdani nyaraló hontalanok tanyájává silányult. A csövesek felgyújtották minden éghető részét: a tornácot(!), az ajtó és ablakkereteket is. 2000-re a műemlékvédelem is reménytelennek, bontásra ítélhetőnek látta az épületet. 2001-ben érte el a csoda. Lebontották és az eredeti tervek szerint, modern szigeteléssel és kényelemmel, de eredeti formában, eredeti anyagokból született újjá. 

A villa mai képe igényes felújítása ellenére is szívszorító. Egy, a kilencvenes évek kérdéses stílusában és minőségében megépült lakópark magas házai közé szorult, kicsit, mint egy ketrecbe zárt, kihalófélben lévő, ritka madár néz a még érintetlen, szomszédos erdő felé. A házat megközelíteni nem lehet, a lakópark tulajdonosa ezt nem engedi. Árva villa, élet nem látszik benne. Ugyan megmenekült a végleges pusztulástól, de lakóparkba szorítva mégis szomorú látványt nyújt.

Feszl mester a Vigadó építése után Kőbányára költözött. Megrajzolta a templom terveit is, ami aztán egy generációval később, Lechner Ödön munkái alapján épült meg. Egészen haláláig tartott fenn lakást a Magyar utca - Ferenczy István (anno gróf Károlyi) utcák sarkán, a gr. Károlyi (ma Ferenczy) utca 5.-ben. Valószínűleg nem itt született, ez a ház 1860-as, de szerethette ezt a környéket, ha itt tartotta fenn pesti otthonát.

 
Szuhai Barbara
 

Feszl Frigyes világszép Vigadója bezárva várja a világjárványba dermedt világ újjászületését. Ha ez megtörténik, érdemes benézni, csak úgy vagy egy koncert, kiállítás, esetleg egy finom kávé erejéig. Addig is csodálhatjuk az általa tervezett házakat, amik túléltek mindent, amit az elmúlt majd’ kétszáz év Pest városára mért. Romantikus, eklektikus, historikus stílusúak, mesélnek reformkorról, történelemről, gyökereinkről. Rólunk, nekünk.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

 Ajánljuk még: 

RÉMÁLOM A NÉMETVÖLGYI ÚTON: EGY GYÖNYÖRŰ VILLA KUN PÁTER KARMAI KÖZT
EZ A HÁZ TEJESKÁVÉ HABBAL – A NYOLCADIK KERÜLETBEN IS VANNAK CSODAHÁZAK!
BUDAÖRSI KOPÁROK: HA KÖZEL MARADNÁL A FŐVÁROSHOZ, DE MÉGIS TÁVOL AKARSZ LENNI A