Budaörsi Kopárok: ha közel maradnál a fővároshoz, de mégis távol akarsz lenni a zajától

ZónánTúl

Budaörsi Kopárok: ha közel maradnál a fővároshoz, de mégis távol akarsz lenni a zajától

Lefogadom, hogy a legtöbben már elhaladtak a Budaörs közelében fekvő sziklahegyek mellett anélkül, hogy különösebb figyelmet szenteltek volna nekik. Pedig a Kopárok bőven megérdemlik a törődést. Közelségük és különleges adottságaik miatt családbarát kirándulások kitűnő helyszínei lehetnek. Nem mellesleg, miközben felfedezzük őket, a szabadban szabadok is lehetünk.

Ez utóbbi mondat a mottómmá vált az elmúlt hónapokban, és ezzel felfegyverkezve vágtam bele aktívan a kéktúrázásba és természetjárásba. Bár a budaörsi Kopárok nem az országos kék vonalon fekszenek, minden szempontból a jolly joker kirándulóhelyeim közé tartoznak. Tömegközlekedéssel, autóval és biciklivel egyaránt könnyen megközelíthetőek. Ráadásul itt attól sem kell tartanunk, hogy lépten-nyomon embertársainkba botlunk, ami a korlátozások idején több mint üdvös dolog.

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

De mitől olyan különlegesek a hófehér dolomitsziklák, amelyek az M1/M7 bevezető szakaszán az áruházláncok mögött magasodnak? Egyrészt, mert nem mindennapi élővilággal rendelkeznek, ami így télvíz idején épp persze annyira nem mutatkozik meg. Ám jó, ha megjegyezzük, amint beköszönt a tavasz, az egész domboldal mediterrán éghajlatot kedvelő virágoktól fog illatozni. Áprilisban már érdemes a kikericsek nyomába eredni a Gubóvirág tanösvényen. Sőt, kis szerencsével akár télen is 210 millió éves növények és állatok lenyomataira bukkanhatunk a sziklák ölelésében.

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Másrészt az a jó a budaörsi Kopárokban, hogy mivel több kisebb-nagyobb dombot foglalnak magukba, ki-ki saját erőnléte és ideje szerint eldöntheti, éppen merre veszi az irányt. Beszámolómban most négy szereplőt mutatok be, amelyek egy-egy háromórás hétvégi programként akár gyerekekkel is könnyedén bejárhatunk.

Kálvária-domb

A budaörsi sziklák legkisebb szereplője a 173 méteres Kálvária-domb, amelynek tetején Szűz Mária és János evangélista mészkőszobra és egy kőkereszt áll. A felfelé vezető szerpentines úton már 1817-ben is stációk álltak a kis kápolnával együtt, ám a második világháború után újjá kellett építeni őket. A szabályos alakú gejzírkúp tetejéről szép kilátás nyílik a mellette magasodó Kő-hegyre, amelynek meghódítása már kicsit nagyobb falatnak tűnik, de bátran vágjunk neki!

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Kő-hegy

A Budaörs felé magasodó mészkőszikla pont olyan magas, mint a budapesti Gellért-hegy, egészen pontosan 235 méter. Onnan ismerni fel a hegyet, hogy a tetején egy hangulatos kápolna áll, jobb oldalán a Szentháromság-szoborral, bal oldalán pedig egy faragott kőkereszttel. A Kő-hegy tetejére kiépített lépcsősor vezet, amelyet kényelmes és elnyújtott sétával érhetünk el. A Szeplőtelen fogantatásról elnevezett vagy másik nevén Mária-kápolnához egy legenda is fűződik. 1855-ben Wendler Ferenc a hegyen elszendergett, és álmában megjelent neki Szűz Mária. A különleges látomás hatására a Kő-hegy tetején egy kápolnát épített, ahova felesége halála után remeteként felköltözött egy saját kezével kiásott barlangba. Bár ma sem a barlang, sem a kápolna nem látogatható, a Kő-hegy páratlan környezetéért és a csodás panoráma kedvéért megéri felkapaszkodni rá.  

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Odvas-hegy

Az egyik kedvencem a Kopárok közül a 314 méter magas Odvas-hegy, amelyet északról a Csíki-hegyek határolnak, déli oldalán pedig Budaörs kertvárosi telkei találhatóak. A fokozottan védett lejtőkről a legszebb kilátás nyílik a városra és a közelében lévő Kő-hegyre, valamint a Kálvária-dombra. Másrészt ez a hegy a Kopárok legvirágosabbika, amelyek sziklagyepe a leánykökörcsintől kezdve a fürtös gyöngyikén át az apró nősziromig számos fokozottan védett növényfaj otthona. A hegy tetején lévő sziklakiszögellések a nézelődésen túl az otthonról hozott elemózsia elfogyasztására is kiváló terepet biztosítanak.

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Farkas-hegy

A Farkas-hegy felé közeledve, ha a táj első látásra ismerős lehet, az nem a véletlen műve. A lankás fennsík ugyanis több ikonikus film, így a Tenkes kapitánya és az Egri csillagok forgatási helyszínéül is szolgált. A 343 méter magas Farkas-hegy sokáig a vitorlázórepülés fontos helyszíne volt, amelyről az egykori hangárok épületei a mai napig tanúskodnak. 1920 után itt kaptak kiképzést azok a katonák, akik pilótaként ki szerették volna próbálni magukat a kizárólag hajtómű nélküli gépekkel, így akkoriban a hely a repülés fellegvárának számított.

A Farkashegyi Repülőtér a második világháborúban jelentős károkat szenvedett és 1959-ben elköltözött a mai helyére, amit Budaörsi Repülőtér néven ismerünk. Ám a hegy legmagasabb csúcsán álló Vitorlázórepülő-emlékmű a mai napig élénken mesél a régi szép időkről, amelyet kicsik és nagyok egyaránt nagy lelkesedéssel fedeznek fel maguknak a budaörsi Kopárok sziklái között járva.

Ajánljuk még:

KIKAPCSOLÓDÁS A FÖLD ALATT – 10 KÜLÖNLEGES BARLANG, AHOVÁ MEGÉRI ELLÁTOGATNI!

HÉVÍZ, MAGYARORSZÁG SZUPEREREJE

EZEK BUDAPEST LEGSZEBB KILÁTÓHELYEI: LÁSD A FŐVÁROST MADÁRTÁVLATBÓL!

Eger: a Mátra és a Bükk különleges kapuja

Egerről általában a híres törökverő vár képe él az emberek fejében. Vagy a bikavéré, aminek az eredetét sokáig a török időkre vezették vissza. Igaz, akkoriban kizárólag fehérbort termesztettek a Mátra dűlőin, de én szeretem, ha egy városnak van karaktere vagy valamilyen különleges legendája, Eger pedig pont ilyen. Első látásra és menthetetlenül belopja magát minden látogató szívébe.

 
X
Már követem az oldalt