Ez utóbbi mondat a mottómmá vált az elmúlt hónapokban, és ezzel felfegyverkezve vágtam bele aktívan a kéktúrázásba és természetjárásba. Bár a budaörsi Kopárok nem az országos kék vonalon fekszenek, minden szempontból a jolly joker kirándulóhelyeim közé tartoznak. Tömegközlekedéssel, autóval és biciklivel egyaránt könnyen megközelíthetőek. Ráadásul itt attól sem kell tartanunk, hogy lépten-nyomon embertársainkba botlunk, ami a korlátozások idején több mint üdvös dolog.
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu
Másrészt az a jó a budaörsi Kopárokban, hogy mivel több kisebb-nagyobb dombot foglalnak magukba, ki-ki saját erőnléte és ideje szerint eldöntheti, éppen merre veszi az irányt. Beszámolómban most négy szereplőt mutatok be, amelyek egy-egy háromórás hétvégi programként akár gyerekekkel is könnyedén bejárhatunk.
Kálvária-domb
A budaörsi sziklák legkisebb szereplője a 173 méteres Kálvária-domb, amelynek tetején Szűz Mária és János evangélista mészkőszobra és egy kőkereszt áll. A felfelé vezető szerpentines úton már 1817-ben is stációk álltak a kis kápolnával együtt, ám a második világháború után újjá kellett építeni őket. A szabályos alakú gejzírkúp tetejéről szép kilátás nyílik a mellette magasodó Kő-hegyre, amelynek meghódítása már kicsit nagyobb falatnak tűnik, de bátran vágjunk neki!
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu
Kő-hegy
A Budaörs felé magasodó mészkőszikla pont olyan magas, mint a budapesti Gellért-hegy, egészen pontosan 235 méter. Onnan ismerni fel a hegyet, hogy a tetején egy hangulatos kápolna áll, jobb oldalán a Szentháromság-szoborral, bal oldalán pedig egy faragott kőkereszttel. A Kő-hegy tetejére kiépített lépcsősor vezet, amelyet kényelmes és elnyújtott sétával érhetünk el. A Szeplőtelen fogantatásról elnevezett vagy másik nevén Mária-kápolnához egy legenda is fűződik. 1855-ben Wendler Ferenc a hegyen elszendergett, és álmában megjelent neki Szűz Mária. A különleges látomás hatására a Kő-hegy tetején egy kápolnát épített, ahova felesége halála után remeteként felköltözött egy saját kezével kiásott barlangba. Bár ma sem a barlang, sem a kápolna nem látogatható, a Kő-hegy páratlan környezetéért és a csodás panoráma kedvéért megéri felkapaszkodni rá.
Odvas-hegy
Az egyik kedvencem a Kopárok közül a 314 méter magas Odvas-hegy, amelyet északról a Csíki-hegyek határolnak, déli oldalán pedig Budaörs kertvárosi telkei találhatóak. A fokozottan védett lejtőkről a legszebb kilátás nyílik a városra és a közelében lévő Kő-hegyre, valamint a Kálvária-dombra. Másrészt ez a hegy a Kopárok legvirágosabbika, amelyek sziklagyepe a leánykökörcsintől kezdve a fürtös gyöngyikén át az apró nősziromig számos fokozottan védett növényfaj otthona. A hegy tetején lévő sziklakiszögellések a nézelődésen túl az otthonról hozott elemózsia elfogyasztására is kiváló terepet biztosítanak.
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu
Farkas-hegy
A Farkas-hegy felé közeledve, ha a táj első látásra ismerős lehet, az nem a véletlen műve. A lankás fennsík ugyanis több ikonikus film, így a Tenkes kapitánya és az Egri csillagok forgatási helyszínéül is szolgált. A 343 méter magas Farkas-hegy sokáig a vitorlázórepülés fontos helyszíne volt, amelyről az egykori hangárok épületei a mai napig tanúskodnak. 1920 után itt kaptak kiképzést azok a katonák, akik pilótaként ki szerették volna próbálni magukat a kizárólag hajtómű nélküli gépekkel, így akkoriban a hely a repülés fellegvárának számított.
A Farkashegyi Repülőtér a második világháborúban jelentős károkat szenvedett és 1959-ben elköltözött a mai helyére, amit Budaörsi Repülőtér néven ismerünk. Ám a hegy legmagasabb csúcsán álló Vitorlázórepülő-emlékmű a mai napig élénken mesél a régi szép időkről, amelyet kicsik és nagyok egyaránt nagy lelkesedéssel fedeznek fel maguknak a budaörsi Kopárok sziklái között járva.
Ajánljuk még:
Alföldi alapok: felismered, merre járunk az Alföldön? Kvízezz!
Két keréken járó boldogság – kedvenc hazai túraútvonalaink
Kirándulási kisokos a folyadékpótláson és a fényvédelmen túl – így készüljünk a nyári természetjárásra, túrázásra
