Budaörsi Kopárok: ha közel maradnál a fővároshoz, de mégis távol akarsz lenni a zajától

ZónánTúl

Budaörsi Kopárok: ha közel maradnál a fővároshoz, de mégis távol akarsz lenni a zajától

Lefogadom, hogy a legtöbben már elhaladtak a Budaörs közelében fekvő sziklahegyek mellett anélkül, hogy különösebb figyelmet szenteltek volna nekik. Pedig a Kopárok bőven megérdemlik a törődést. Közelségük és különleges adottságaik miatt családbarát kirándulások kitűnő helyszínei lehetnek. Nem mellesleg, miközben felfedezzük őket, a szabadban szabadok is lehetünk.

Ez utóbbi mondat a mottómmá vált az elmúlt hónapokban, és ezzel felfegyverkezve vágtam bele aktívan a kéktúrázásba és természetjárásba. Bár a budaörsi Kopárok nem az országos kék vonalon fekszenek, minden szempontból a jolly joker kirándulóhelyeim közé tartoznak. Tömegközlekedéssel, autóval és biciklivel egyaránt könnyen megközelíthetőek. Ráadásul itt attól sem kell tartanunk, hogy lépten-nyomon embertársainkba botlunk, ami a korlátozások idején több mint üdvös dolog.

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

De mitől olyan különlegesek a hófehér dolomitsziklák, amelyek az M1/M7 bevezető szakaszán az áruházláncok mögött magasodnak? Egyrészt, mert nem mindennapi élővilággal rendelkeznek, ami így télvíz idején épp persze annyira nem mutatkozik meg. Ám jó, ha megjegyezzük, amint beköszönt a tavasz, az egész domboldal mediterrán éghajlatot kedvelő virágoktól fog illatozni. Áprilisban már érdemes a kikericsek nyomába eredni a Gubóvirág tanösvényen. Sőt, kis szerencsével akár télen is 210 millió éves növények és állatok lenyomataira bukkanhatunk a sziklák ölelésében.

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Másrészt az a jó a budaörsi Kopárokban, hogy mivel több kisebb-nagyobb dombot foglalnak magukba, ki-ki saját erőnléte és ideje szerint eldöntheti, éppen merre veszi az irányt. Beszámolómban most négy szereplőt mutatok be, amelyek egy-egy háromórás hétvégi programként akár gyerekekkel is könnyedén bejárhatunk.

Kálvária-domb

A budaörsi sziklák legkisebb szereplője a 173 méteres Kálvária-domb, amelynek tetején Szűz Mária és János evangélista mészkőszobra és egy kőkereszt áll. A felfelé vezető szerpentines úton már 1817-ben is stációk álltak a kis kápolnával együtt, ám a második világháború után újjá kellett építeni őket. A szabályos alakú gejzírkúp tetejéről szép kilátás nyílik a mellette magasodó Kő-hegyre, amelynek meghódítása már kicsit nagyobb falatnak tűnik, de bátran vágjunk neki!

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Kő-hegy

A Budaörs felé magasodó mészkőszikla pont olyan magas, mint a budapesti Gellért-hegy, egészen pontosan 235 méter. Onnan ismerni fel a hegyet, hogy a tetején egy hangulatos kápolna áll, jobb oldalán a Szentháromság-szoborral, bal oldalán pedig egy faragott kőkereszttel. A Kő-hegy tetejére kiépített lépcsősor vezet, amelyet kényelmes és elnyújtott sétával érhetünk el. A Szeplőtelen fogantatásról elnevezett vagy másik nevén Mária-kápolnához egy legenda is fűződik. 1855-ben Wendler Ferenc a hegyen elszendergett, és álmában megjelent neki Szűz Mária. A különleges látomás hatására a Kő-hegy tetején egy kápolnát épített, ahova felesége halála után remeteként felköltözött egy saját kezével kiásott barlangba. Bár ma sem a barlang, sem a kápolna nem látogatható, a Kő-hegy páratlan környezetéért és a csodás panoráma kedvéért megéri felkapaszkodni rá.  

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Odvas-hegy

Az egyik kedvencem a Kopárok közül a 314 méter magas Odvas-hegy, amelyet északról a Csíki-hegyek határolnak, déli oldalán pedig Budaörs kertvárosi telkei találhatóak. A fokozottan védett lejtőkről a legszebb kilátás nyílik a városra és a közelében lévő Kő-hegyre, valamint a Kálvária-dombra. Másrészt ez a hegy a Kopárok legvirágosabbika, amelyek sziklagyepe a leánykökörcsintől kezdve a fürtös gyöngyikén át az apró nősziromig számos fokozottan védett növényfaj otthona. A hegy tetején lévő sziklakiszögellések a nézelődésen túl az otthonról hozott elemózsia elfogyasztására is kiváló terepet biztosítanak.

 
Fotó: Szombati Orsolya (traveladdict.hu)
 

Farkas-hegy

A Farkas-hegy felé közeledve, ha a táj első látásra ismerős lehet, az nem a véletlen műve. A lankás fennsík ugyanis több ikonikus film, így a Tenkes kapitánya és az Egri csillagok forgatási helyszínéül is szolgált. A 343 méter magas Farkas-hegy sokáig a vitorlázórepülés fontos helyszíne volt, amelyről az egykori hangárok épületei a mai napig tanúskodnak. 1920 után itt kaptak kiképzést azok a katonák, akik pilótaként ki szerették volna próbálni magukat a kizárólag hajtómű nélküli gépekkel, így akkoriban a hely a repülés fellegvárának számított.

A Farkashegyi Repülőtér a második világháborúban jelentős károkat szenvedett és 1959-ben elköltözött a mai helyére, amit Budaörsi Repülőtér néven ismerünk. Ám a hegy legmagasabb csúcsán álló Vitorlázórepülő-emlékmű a mai napig élénken mesél a régi szép időkről, amelyet kicsik és nagyok egyaránt nagy lelkesedéssel fedeznek fel maguknak a budaörsi Kopárok sziklái között járva.

Ajánljuk még:

KIKAPCSOLÓDÁS A FÖLD ALATT – 10 KÜLÖNLEGES BARLANG, AHOVÁ MEGÉRI ELLÁTOGATNI!

HÉVÍZ, MAGYARORSZÁG SZUPEREREJE

EZEK BUDAPEST LEGSZEBB KILÁTÓHELYEI: LÁSD A FŐVÁROST MADÁRTÁVLATBÓL!

Eger: a Mátra és a Bükk különleges kapuja

Egerről általában a híres törökverő vár képe él az emberek fejében. Vagy a bikavéré, aminek az eredetét sokáig a török időkre vezették vissza. Igaz, akkoriban kizárólag fehérbort termesztettek a Mátra dűlőin, de én szeretem, ha egy városnak van karaktere vagy valamilyen különleges legendája, Eger pedig pont ilyen. Első látásra és menthetetlenül belopja magát minden látogató szívébe.

 

Már követem az oldalt

X