Várkastély a Városligetnél: egy világhírű, mégis elfeledett magyar háza

ZónánTúl

Várkastély a Városligetnél: egy világhírű, mégis elfeledett magyar háza

 „Ezt a házat építette, itt élt és alkotott László Fülöp világhírű festőművész.” De vajon ki tudja még, ki volt ő?

A Thököly út és a Dózsa György út közötti kertváros egy oázis. Méterekre a város legreménytelenebb, legzajosabb forgalmától itt csönd van, fák, kertek, öreg házak őriznek valamit egy régi Budapestből. A régi Park Club, ma Stefánia Palota hátsó bejáratával szemben, a Zichy Géza utca 10. alatt egészen különleges hangulatú villa áll. Várkastélyt idéző tornyai, hatalmas ablakai és ígéretes teraszai vannak, mindezt pedig egy hatalmas, öreg platán őrzi, takarja az avatatlan szemektől. A falon kicsi tábla: „Ezt a házat építette, itt élt és alkotott László Fülöp világhírű festőművész.”

Ezen a ponton szégyelli el magát az ember. Bár érdekelt mindig is a festészet, és ugye kijártam iskoláim, bizony évtizedekig fogalmam nem volt, ki az a László Fülöp. Mindaddig, amíg a Múlt-Kor magazin 2013-as évjáratának téli számába meg nem írtam a Mesélő Házak sorozatban ennek az igazán mesélő villának a történetét. László Fülöp nevét sikeresen elhallgattatta a magyar oktatás- és művészetpolitika (ha van ilyen nyakatekert abszurdum), bár briliáns tehetség volt, jó 50 évig a kutya se beszélt róla sehol Magyarországon.

László Fülöp Laub Fülöp Elek néven született 1869-ben született Budapesten és 1937-ben halt meg Londonban. Szegény, zsidó családban született a Három Dob, vagyis a mai Dob utca egyik nyomorúságos bérházában, édesapja női szabó volt. A rajzban jeleskedő ifjú Laub előbb Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, később Münchenben tanult. 1890 és 1892 közt Pesten, 1901-1907 közt felváltva Bécsben és Pesten dolgozott, 1907-ben Londonban telepedett le. 1914-től angol állampolgár. Nagy sikerű kiállításai voltak Berlinben 1897-ben és 1900-ban, 1907-ben Londonban és Budapesten, 1909-ben ismét Berlinben, 1925-ben New Yorkban, 1927-ben Londonban, 1931-ben Párizsban.

A londoni Royal Art School tanára volt éveken át. Portréfestőként volt világhírű, állítólag 2-3 óra alatt készült el egy-egy arcképpel.

Ferdinánd bolgár cárról készült portréja indította el szédítő karrierjét: a megszólalásig hasonlító, fénykép-pontosságú, mesteri arckép festőjének híre futótűzként terjedt az egymással szoros rokoni viszonyban álló európai uralkodócsaládok között. Egymást érték a királyi megrendelések, és azok nyomában az arisztokrácia, és egyéb nobilitások megkeresései. A mester folyamatosan úton volt, megszállottan festett, naplója szerint a pihenés fogalma szinte ismeretlen volt számára.

 Önarckép 1911-ből

Saját számítása szerint 2700 portrét festett meg pályafutása alatt, viszont azóta az őt kutató művészettörténészek még nagyobbra becsülik arcképeinek számát: átlagosan évi 50 arcot festett meg 50 éven át! Páratlan teljesítmény, főleg egy olyan embertől, aki nem részesült rendszeres iskolai képzésben, művészeti előzmények nélküli, szegény családból származott. Modellt ült nála mindenki, aki számított: megfestette XIII. Leó pápát, és utána minden, magára valamennyire is adó főpapot, három amerikai elnököt – Theodor Rooseveltet kétszer is – az amerikai és angol korabeli pénzarisztokráciát, a német császárt, Lord Rothemiere-t, Horthyt, Erzsébet királynét és Ferenc Józsefet többször is, például 1912-ben. Az a kép jól sikerült, nemesi címet kapott érte, eztán Philip Alexius de László of Lombos néven szerepelt. VI. György angol király lovaggá ütötte.

Még néhány érdekes arc, akik modellt ültek László Fülöpnek: Lady Vita Sackwille-West, Virginia Wolf barátnője, Albert herceg, a későbbi VI. György trónörökösként, majd koronázása után ismét, VII. Edward angol király, York hercegnője, vagyis Erzsébet királyné, a mai angol királynő édesanyja, de a későbbi II. Erzsébet királynőről is készült kép 1933-ban. Az európai uralkodók közül XIII. Alfonz spanyol királyt, Alíz dán-görög királyi hercegnőt, Ilona görög és dán királynét, Mária román királynőt örökítette meg. A magyar nobilitások közül gr. Csekonics Jánosnét, gr. Bethlen Istvánt, Gr. Széchenyi Lászlót, Görgey Artúr időskori képe az egyik legkifejezőbb alkotása. De megfestette Falk Miksát is és báró Schossberger Viktornét is.

Önarcképe ma az Uffiziben látható, de

vannak képei a Louvre-ban, Rómában, Oxfordban, egy kevés a Nemzeti Galériában, sőt, a Fehér Házban is.

Münchenben a festőakadémián ismerte meg, majd 1900-ban vette feleségül a világhírű ír sörgyáros család bankár ága vezetőjének lányát, Lucy Madelain Guinness-t. A korabeli pletykákkal ellentétben, és dacára annak, hogy elvileg egy világ választotta el őket, illetve a miliőt, amibe születtek, ez szerelemházasság volt, az esküvő előtt a pár 10 évig levelezett, hosszú és boldog házasságukból öt fiú és egy lány született.

Várkastély a mesternek

László Fülöp romantikus, zuglói villája sarki telkét első, Ferenc Józsefről készült képe előlegéből vette. A ház tervezését Gyalus Lászlóra (1865-1941) bízta, aki mai szóval műemlékes építész volt, Pesten az ő munkája még a Szabadság tér 13. és a Mosonyi utca 5. Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás templom feltárásán, Pozsonyban a ferencesek és a klarisszák templomán és a jáki nagytemplom restaurálásán is.

A városligeti várkastély 350 négyzetmétere csak rövid ideig volt László Fülöp otthona. Az 1900 május 23-án Írországban tartott esküvőjük után Svájcban töltötték a nászutat, ahonnan Pestre, a vadonatúj házba költöztek, amit Lucynek épített „Laczi”. Az volt a terv, hogy itt fognak élni, azonban a romantikus várkastély nem bizonyult kényelmes otthonnak. A konyha az alagsorban volt, és ugyan étellift volt a házban, a toronyszerű elrendezés személyi lift nélkül nem bizonyult optimálisnak. A legnagyobb gond a régimódi fűtés volt: a pincében lévő kazánból a meleg a legfelsőbb régiókba szállt fel, mint egy kéményben, vagyis telente az alsóbb szintek hidegek maradtak. László Fülöp központi, 8x8x8 méteres műterme kifűthetetlennek bizonyult, kénytelen volt egy kisebb, alagsori műteremben dolgozni.

 

Itt született első két gyermekük, köztük a másodikként született egyetlen kislány, Éva, aki három hónapig élt csak. A szomorú fiatal házaspár, és főleg Lucy vigasztalhatatlan volt, ezzel a tragédiával végképp eldőlt: elköltöznek a hideg, pesti házból, a szomorú emlékekkel telt városból. Ezután még pár évig megmaradt a különös villa László Fülöp tulajdonában, csak 1912-ben adta el.

1907-től bérlők váltották egymást: itt lakott egy ideig Molnár Ferenc, állítólag itt írta a Liliomot. 1912-ben Paupera Ferenc vette meg a villát, aki nevével ellentétben dúsgazdag bankár volt. Az 1901-es Vasárnapi Újság írta róla: „kevés olyan ember van a pesti pénzoligarchiában, aki könnyebben, szívesebben, szebben tudna pénzt költeni, mint ő.”

1928 húsvétján mesebeli házába méltó menyasszonyt hozott: Bajor Gizit,

ugyanis minden idők egyik legnagyobb magyar színésznőjét ő vette feleségül.

A háború után is laktak még itt színészek: Berczy Géza, a Víg- és a Nemzeti Színház színésze jóvoltából kollégák, barátok leheltek életet a falakba. Somlai Artúr például itt tanulta Lear király szerepét.

A villa kertjében áll egy különálló, falusi hangulatú, faragott homlokzati díszekkel büszkélkedő, tornácos házikó, azt László Fülöp az édesanyjának szánta, hogy ne kelljen öregkorára lépcsőt másznia, és a szomszédos villát kiadva anyagi gondjai se legyenek.

 

A villa földszintjén egy luxuslakás épült eredetileg, műterem nélkül, tehetős, nem feltétlen művészembernek kiadható, a kor minden kényelmével felszerelt ingatlanként. Innen anno kis terasz nyílt, ahonnan a kertbe lehetett lejutni. Az első emeletet azonban már uralta a közel 100 négyzetméteres, északra néző műterem, nagy terasszal, hatalmas üvegablakkal a Park Klub felé. A felső emeleten még három, kisebb alapterületű műterem épült az eredeti tervek szerint. Lajta Béla építész bérelte az egyiket az 1910-es években, mielőtt saját, Ilka utcai háza megépült volna. Több terven is dolgozott a Fülöp-villa közvetlen közelében: az Izsó utcai Malonyai-villa és a mai Radnóti Gimnázium épülete is Lajta tehetségét dicsérik.

A nagy lakásokat mára kisebbekre szabdalta a történelem, de ma is festők, művészek laknak itt. Nagy idők, nagy emberek, híres tehetségek tanúja ez a ház, ráférne most, így az első 100 év után végre egy gondos, alapos, eredeti terveket legalább a külső jegyekben figyelembe vevő, szakszerű felújítás.

Forrás: Helyszínbejárás 2016, 2020, 2021
illetve
Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete Corvina Kiadó 2019
illetve
Búza Péter: Pest-Budai Történetek Idegenforgalmi és Prop. Kiadó Budapest, 1983.

Ajánljuk még:

Helyben helyit – megérkezett Európába az Urban Farming
Ahogyan az lenni szokott: kérdezz meg két embert és két különböző választ kapsz. Az Urban Farming kérdésköre egy tipikus példája ennek. Sokan egy új, innovatív és felemelő iránynak tartják, viszont legalább ennyien fogalmaznak meg ellenérveket a városi gazdálkodás ellen. Vélemények és nézetek ahányan vannak, annyifélék – nem is célunk a meggyőzés. De hoztunk olyan új irányvonalat, amit mindenkinek érdemes megismernie.