Mitől csendes a Csendes-óceán?

ZónánTúl

Mitől csendes a Csendes-óceán?

A véletlennek köszönhető felfedezések, triviálisnak tűnő elnevezések és apróságnak látszó dolgok világrengető hatásait ma is érezzük. 

A Csendes-óceán felfedezése

Ahogy Magellán hívta: a Mare Pacificum, vagyis a Csendes-óceán a Föld legnagyobb óceánja. Bolygónk felszínének több mint egyharmadát uralja, nagyobb a kiterjedése, mint szárazföldjeink összessége. Átlagos mélysége közel 4200 méter, legmélyebb pontja pedig a Mariana-árok a maga 11 034 méteres sötétségével. A medencéjében lévő víz a Föld vízkészletének majdnem felét alkotja. Ezernyi természeti csodát és titkot rejt magában: északnyugati részén található a Tamu Massif nevű pajzsvulkán is, ami 4400 méteres magasságával Földünk leghatalmasabb vulkánja

A Csendes-óceán nem más, mint a valaha volt „őstenger”, a Panthalassza közvetlen leszármazottja. Felfedezése egy spanyol kalandor, Vasco Nunez de Balboa nevéhez kötődik. Balboa az indiánoktól értesült az aranyban gazdag Inka Birodalomról és a Déli-tengerről, azaz a mai Csendes-óceánról. A legenda szerint szeptember elsején indult el útjára 190 konkvisztádor, egy falka véreb és 300 teherhordó kíséretében. Szeptember 25-én pillantották meg az ismeretlen óceánt, és szeptember 29-én értek a partra, ahol keresztet emeltek, Balboa pedig ünnepélyesen a spanyolok birtokába vette a Déli-tengernek elnevezett víztömeget és minden, vele határos területet. A tengert eredetileg Mar del Sur-nak, azaz déli tengernek nevezte el. Az óceán megtalálása hatalmas felfedezésnek számított, hiszen alapjaiban változtatta meg a gyarmatosítás folyamatát és ezáltal a felfedezések korának mindennapjait. Balboáék novemberben indultak haza, bizonyítékként pedig rengeteg aranyat és igazgyöngyöt küldtek az udvarnak. Sajnos a történet egyik oldalon sem végződött happy enddel: a felfedezés nagyban hozzájárult az Inka Birodalom leigázásához, Balboát pedig nem sokkal később lefejezték, mert összetűzésbe keveredett egy spanyol kormányzóval. 

Érdekességek a nem is annyira csendes óceánról…

Kétség sem fér ahhoz, hogy a Csendes-óceán ezernyi érdekességet és meglepetést rejt magában, rekordjaival a Guinness-ben is előkelő helyet foglalhatna el. A Csendes-óceán rendelkezik a legösszetettebb vízmozgással bolygónk vizei közül: itt mérték a világtenger legmagasabb hullámait, és itt keletkeznek a Föld legpusztítóbb viharai, köztük a rettegett tájfun is. Emellett ez a tenger rendelkezik a legnagyobb biodiverzitással is. A Csendes-óceánból eddig több mint 8800 halfajt sikerült kimutatni, ami nem sokkal kevesebb mint a másik két óceán halfajainak együttes száma – az Atlanti és az Indiai-óceánban élő halfajok együttesen közel 9 900 fajt tesznek ki. Korallvilága szintén bámulatos: a Csendes-óceánon találjuk Földünk leghosszabb sánczátonyrendszerét, a 2600 kilométer hosszú és a Holdról szabadszemmel is látható Ausztrál Nagy Korallgátat.

Magasra csapó hullámok, pusztító viharok és állatok milliói. Akkor mivégre a „csendes” jelző?

1519-ben a híres portugál felfedező, Magellán átszelte az Atlanti-óceánt, hogy feltérképezze a Spice-szigetekig vezető nyugati útvonalat. Hajója 1520. november 1-jén belépett egy szorosba, a Tierra del Fuego sziget és a Dél-Amerika szárazföldje között. Ez a szoros mintegy 570 km hosszú, a két nagyságot, az Atlanti- és a Csendes-óceánt kapcsolja össze. Ma már csak felfedezője nevéről ismerjük: ez a Magellán-szoros.

1520 novemberében Magellán és csapata békésen hajóztak át a térképeken nem szereplő ismeretlen vizeken, amely ekkor kapta a „csendes tenger” nevet. Az elnevezés eredete abszolút banális: a hajósok a Csendes-óceánt megelőzően kifejezetten viharos, nehéz tengeri utakon jártak, és a Horn-foki küzdelmek után itt nyugodt, békés vizekre leltek. A Csendes-óceán elnevezés azonban csak a 18. század után lett egyeduralkodó, ugyanis egészen addig gyakorta hívták Magellán-tengernek az őt először átszelő felfedező előtt tisztelegve.

Megéri vigyázni rá!

Természet, történelem és kultúra izgalmas találkozása ez a hatalmas óceán – érdemes tehát vigyáznunk rá. Mert valahogy nincs az rendjén, hogy a Kalifornia és Hawaii között lebegő hatalmas szemétsziget élőlények tízezreinek halálával járhat. És az sincs rendjén, hogy puszta turista-kíváncsiság miatt olyan ősi emlékek mennek tönkre, mint a rapanuik által készített óriás kőszobrok a Húsvét-szigeteken.

És bár Földünk legnagyobb óceánja a „Csendes” nevet viseli, az egyre növekvő és egyre agresszívabb emberi jelenlét következményeként már közel sem olyan csendes. Féktelenül halásszuk halait, meggondolatlanul ontjuk belé fojtogató szeméthalmainkat, egyre nagyobb részét próbáljuk uralni. Hódítunk és leigázunk, egészen addig, amíg egy ponton a víztömeg valóban csendessé nem válik. De az a csend már némaság lesz. A kifosztott vizek némasága.

Ajánljuk még:

Ez a bor más, mint a többi – így lett a Szekszárdi borvidék személyes kedvencem

Bor, mámor, Szekszárd! Szerintem ez így helyes. Azóta gondolom így, amióta először jártam a szekszárdi dombok öleléséből kibontakozó vörösbor-termő vidéken, és megkóstoltam az itteni kadarkát.  Azóta azt is gondolom, hogy jó bort csak jó emberek tudnak készíteni, és ezzel talán fel is fedtük a Szekszárdi borvidék titkát.

 
X
Már követem az oldalt