Észak-Olaszország csodái: mit nézzünk meg, ha egyszer négy keréken indulunk útnak?

Számomra Olaszországot semmi nem überelheti. Különlegességét az időjárásának is köszönheti, mert bár a meleg néha embert próbáló, hangulatához hozzátartozik, ahogy az is, hogy az ember éjszakába merülően ücsörögjön egy üveg borral, és figyelje, ahogyan a helyiek elkezdenek élni. Kisebb városokban bizony komolyan veszik a sziesztát, és csak este héttől lehet élelemhez jutni, mert a meleg – és a pihenésre való igény – miatt minden ajtó bezárul, még a turisták előtt is. Idén már rutinosan vágtunk neki a kalandoknak: hűtőtáskával a csomagtartóban kezdtük meg az utazást. Mivel Rómát, Umbriát és Toszkánát már megjártuk, ezúttal Észak-Olaszországra esett a választásunk.

A tervezés során kiemelten fontos szempont volt, hogy minél több helyet lássunk, így talán túl hosszúra is nyúlt a listánk. Itthon kijelöltük a főbb helyszíneket, amiket érinteni akartunk, megkerestük, hogy honnan hová kell eljutni, és ez alapján foglaltuk le a szállásokat. Bár az északi országrész gyöngyszeme Velence, ezt mi most kihagytuk, mert már jártunk itt korábban – ha ti még nem, és erre jártok, ne kövessétek példánkat!

Észak-Olaszország csodái

Comói-tó

Svájcból délnek vettük az irányt, s bár Milánó volt az elsőszámú célpont, a Comói-tavat is útba ejtettük. Como városát választottuk bázisul, amit utólag kicsit bánok, ugyanis a tó itt nem olyan volt, mint a képek alapján képzeltük, ugyanis teljesen körbeépítették házakkal, és rengeteg a turista. Ha a tó képeslapra illő részeit néznénk meg, érdemesebb Bellagióba menni, ahol nemcsak látvány páratlan, hanem az Olaszországra jellemző hangulat is. 

Fotó: Unsplash / Alexander van Steenberge

Milánó

A tó felfedezése után Milánó következett. Látatlanban is tudtuk, hogy ide kelleni fog egy egész nap, és nem tévedtünk! Csupán a Dómban el lehet tölteni fél napot, hiszen több módon is megcsodálható: kívülről, belülről és fentről.

A gigantikus épületben hamar rájön az ember saját jelentéktelenségére,

egyúttal azon elmélkedik, hogyan voltak képesek ekkora templomot építeni a 14. században. A tetőn járkálva nemcsak a látvány, hanem az érzés is egyedi, hisz ritkán jár-kel az ember a világ egyik legnagyobb templomának a tetején. Milánó azonban korántsem merül ki a Dómban, merthogy a városban is újszerű élmények várnak: itt kifejezetten ajánlott a tömegközlekedés, mert a villamosok elbűvölőek. Ne hagyjuk ki a Teatro alla Scala-t, a Santa Maria delle Grazie templomot, benne Leonardo da Vinci Az Utolsó Vacsorájával és a Castello Sforzescót se!

Fotó: Unsplash / Maksym Harbar

Verona

Veronát a világirodalom egyik legismertebb helyszíneként tartják számon, de Rómeó és Júlia története nélkül, önmagában is megállja a helyét. Ottlétünkkor meglepően kevesen voltak az utcán, így volt időnk megcsodálni a közel kétezer éves Arénát, és az óvárost is nyugodtan be tudtuk járni. Bár nekünk az a bizonyos erkély kimaradt, annyira nem bánjuk, ugyanis a háznak semmi köze Shakespeare-hez. Ugyan a szerző egy létező személyről mintázta Júliát, a lány sosem élt abban a házban, amit a turisták felkeresnek. Mint szállásadónktól megtudtuk, a ház a Dal Capello családé volt, ami hasonlít a Capulet család nevére, ezért terjedt el a szóbeszéd, miszerint az ő erkélyük alatt vallott szerelmet Rómeó.

Fotó: Unsplash / Patrick Pahlke

Parma

Parma leginkább a sonka miatt ismert, és bár több bolt is csalogatott minket, végül a sonkakóstolás kimaradt, cserébe már nem is csak a finom húsok hazájaként tekintünk a városra. Parma bár nem kisváros, rendkívül kellemes, és akárcsak a legtöbb olasz helység esetében, az óváros itt is egymás után tárja elénk a múlt emlékeit. Utcácskáit járva kellemesen megpihenhetünk egy-egy nagyobb település meglátogatása után, ráadásul akár napközben is találhatunk étkezési lehetőséget, ami Olaszországban nem utolsó szempont!

Fotó: Unsplash / Nick F. 

 

Garda-tó

A Garda-tó Olaszország legnagyobb tava, és éppolyan szép, mint a Comói-tó, ha nem szebb! A Balatonra emlékezetheti a magyar látogatókat, mert a partja hasonlóan nagy kövekkel van kirakva, és színében is a magyar tengerhez hasonlít, bár a víz itt tisztább, a környező hegyek pedig magasabbak.

Fotó: Unsplash / Louis Tripp

Igazi kiépített turistaparadicsom, ami ennek ellenére sok helyen megtartotta természetes báját. A leanderek megállíthatatlanul nőnek ki akár a kövek közül is, gyíkok hada rohangál a part menti sziklákon. A leghíresebb tóparti település Sirmione, ahol előlünk az éppen felújítás alatt lévő Scaligera kastély bújt el a biztonsági hálók mögé, viszont a kastély körüli udvar lenyűgöző látványt nyújtott. Ha a tó körül járunk, Malcesine is a legszebb tóparti városok egyike a környéken, de Limone sul Garda is feledhetetlen látnivalókkal kecsegtet.

Torinó

Észak-Olaszországból Torino sem maradhat ki, ami Milánónál kisebb, így ideális azok számára, akik kevésbé bírják a tömeget. Odafelé bementünk Alessandriába, ami tán az első olyan olasz város volt utunkon, ami a maga módján már-már nyomasztó érzéseket keltett. Továbbálltunk hát Torinóba, ahol szombat lévén egy hatalmas bolhapiacba botlottunk. Kártyával nem lehet fizetni, de PayPallel igen, és ez volt a vesztünk, mert nagyon nehéz volt észnél lenni, és nem megvenni mindent, amit szívesen tudtunk volna az otthonunkban. 

Fotó: Unsplash / Cristiano Caligaris

Ahogy Olaszországban lenni szokott, itt is több templomba érdemes belépni, ám a város egyik legnagyobb izgalmát a Mozimúzeum adja! Nemcsak azért különleges, mert a világ legmagasabb múzeuma, hanem azért is, mert nagyon sok érdekességet láthatunk a mozifilmek készültéről. Szemfülesek pedig egy magyar film plakátját is megtalálhatják!

Mint utólag kiderült, meglehetősen fárasztó szinte minden éjszakát máshol tölteni, ezért legközelebb máshogy tervezünk. Ennek ellenére csodaszép helyeken járunk, Olaszország pedig még mindig páratlan csoda – mindenképp, mindenkor megéri felfedezni!

Nyitókép: Unsplash / Karl Moran