A Rába az Alpokban Teichalm közelében, Kelet-Stájerországban ered 1200 méter magasságban, és két kis patakból egyesül Passail településnél. Ezután az Almenland Naturpark területén áttöri az útjában álló hegyeket, kialakítva ezzel Ausztria leghosszabb szorosát. A 17 kilométer hosszú, kiépített út egy része gyalogszerrel, akár babakocsival és kerekesszékkel is bejárható. Más része viszont igazi vadregényes szurdokvölgy, ami a gyakorlottabbak és a vadabb élményekre vágyók számára hatalmas élmény! Nincs messze a hátarainktól, könnyen megközelíthető, igazi kirándulóparadicsom annak ellenére, hogy nem örvend akkora népszerűségnek, mint más szurdok-célpontok. Éppen ezért itt nincs tömeg, kellemesen lehet gyalogolni, könnyen lehet, hogy nem találkozunk senkivel.
Gyönyörködhetünk a Rába hullámaiban, kristálytiszta, hideg vizével felfrissíthetjük a túra során megfáradt lábainkat. A hegyek, az erdők és a víz közelsége buja és szinte érintetlen természeti környezetet hozott létre. A mészköves, meredek hegyoldalakon juhar és kőriserdők, bükkösök váltják egymást, a víz közelében égerek hajolnak a meder fölé. A parti kövek közt havasi estikék illegetik fehér- és rózsaszínű virágpompájukat, keserűfüvek, habszegfűk és lómenták társaságában. Ha szerencsénk van, akkor a víz felett megcsillan Ausztria legnagyobb szitakötője, a csíkos hegyi szitakötők vagy a kisasszony-szitakötők egy-egy szép példánya.
A parti vizenyőben szalamandrák, békák, sárgahasú unkák bújnak meg. Az erdők tavasszal a szagos müge fehér virágaitól illatoznak, majd átveszi a helyüket a pettyegetett tüdőfű rózsaszínes-kékes virágocskáival. Nyár végén ciklámenszőnyeg terül a fák alá, és egyre több fehér, ernyős virágzatú növény ontja illatát a beporzó rovarokra várva. Ezekkel mindenképpen óvatosan kell bánni, aki nem ismeri őket biztosan, inkább messziről csodálja. Könnyen összetalálkozhatunk ugyanis foltos bürökkel, szibériai vagy kaukázusi medvetalppal is! Szájon át a bürök minden része mérgező, a legelő állatokra is veszélyes, érzékeny bőrű emberek a növény érintésétől is óvakodjanak. A kaukázusi medvetalp is súlyos bőrgyulladást okozhat, ezért csak a fényképezőgép kamerájával örvendezzünk nekik.
Az állatvilág egy kicsit sem veszélyes, a szurdokban idilli élőhelyre találnak a szürke gémek, fekete gólyák, törpebaglyok. A sziklaüregek, barlangok a denevérek búvóhelyei.
Akit nem a flóra és a fauna bűvöl el, azok számára is számtalan különleges élményt rejt a túraútvonal. Bátrak és kalandkeresők a Nagy-Rábaszurdok útvonalán igazi kihívással kerülnek szembe, főleg, ha magas a vízállás. Hidakon, pallókon, kötelek és drótkötelek segítségével lehet végigjárni a csöppet sem könnyű, ám annál izgalmasabb útvonalat. Ezt azonban csak gyakorlottak és megfelelő felszereléssel rendelkezők számára ajánlják! Nem kell ide sziklamászó-vizsga, de a megfelelő túracipő és öltözet, elegendő ivóvíz és élelem, térkép és egyéb túrafelszerelés elengedhetetlen. Tűsarkúban, papucsban, kis retiküllel ide senki se induljon útnak, mert nagy veszélynek teszi ki magát!
Az út bővelkedik egyéb látnivalókban is. A forrásvidék hegyoldalain szorgos gazdálkodás folyik, néhány gazdaság nyitott portával várja az érdeklődőket. Meglátogathatjuk a helyi méhészt, a szabadon tartott baromfi-gazdaságot, a fekete berkenye ültetvényt, szelfizhetünk a villanypásztorok mögött kérődző növényevőkkel.
Arzberg település úgy ékelődik be a hegyormok közé, mintha beleejtették volna, de azért a templom mellett elfért egy szép focipálya is. Megtekinthetjük és bejárhatjuk az egykori ércbányát, szakvezetéssel ismerhetjük meg az itteni bányászat történelmét, a kemény munkát végzők életét. Az egyik felhagyott, egykori ezüstbányában ma a környékbeli gazdák sajtjait érlelik. Előzetes bejelentkezéssel látogatható a tárna, amelyben átható sajtillatban vezetnek végig a tehén-, juh- és kecskesajtok világán. Az izgalmas és szagos programot természetesen bőséges sajtkóstoló zárja. Ez az egyik kihagyhatatlan program annak, aki a Rába völgyét veszi célba!
A Grasslhöhle Ausztria legrégebbi látogatható cseppkőbarlangja. Varázslatos földalatti világ tárul a szemünk elé a könnyen megközelíthető barlangban, amely szintén előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kijáratnál a messzeföldön híres stájer almabort és almalevet kóstolhatjuk meg, ha az örök éjszaka világában tett séta során megszomjaznánk.
A szurdokba ékelt településeken jellegzetes stájer vendégfogadók, éttermek és büfék kínálnak helyi specialitásokat. Arra viszont érdemes felkészülni, hogy hétköznapokon nem minden hely van nyitva! A túra tervezésénél alaposan járjuk körbe a nyitvatartásokat! Szerencsére, ma már ezt könnyen megtehetjük egy kis utánajárással, így nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés.
A forrástól jól jelzett kerékpárút is vezet Kelet-Stájerországon át egészen Szentgotthárdig. Az Ausztriában R11 jelzéssel ellátott útvonal 112 km hosszú, könnyű és hangulatos, hiszen a folyó vonalát követve nincsenek benne hatalmas meredélyek. Útközben lehetőség van több helyen fürdőzésre, nekünk nagyon jólesett St. Ruprecht an der Raab városka strandján megmártózni, ahol egészen idilli környezet várja a felfrissülni vágyókat. A Weizbach és a Rába torkolatánál, a folyó duzzasztásával egy szinte mozdulatlan víztükrű tavacskát alakítottak ki, gazdag élővilággal, ahol akár egy egész napot is el lehet tölteni pihenéssel, vizes és vízparti élményekkel. A Rába szurdokvölgyét elhagyva Weiz és Feldbach városokon át, almaültetvények, tökföldek, kukoricások és szőlők közt kanyarog az út, majd a stájer Vulkanlandon halad át. Burgenland érintésével érkezik el Szentgotthárdra, ahonnan már hazai földön követhetjük útját. Gyakorlottaknak 9-10 óra alatt teljesíthető e táv, de ha a látnivalókat is szeretnénk kiélvezni, akkor több naposra is tervezhetjük az utat. Kerékpárosbarát szállások majdnem minden bokornál találhatók, a kerekezők számára nem csak jól jelzett kerékpárutak, hanem a kellemes úthoz szükséges infrastruktúra is rendelkezésre áll: szervízállomások, e-bike töltők, frissítőállomások, térképek.
A Rába parti köveken üldögélve izgalmas arra gondolni, hogyha egy kis papírcsónakot a vízre bocsátanék, akkor vajon mikor lehetne azt Győr belvárosában kihalászni? A pihenőidő éppen jó arra, hogy némi számításokat végezzünk. A folyó hossza 283 km, átlagsebessége 5-11 km/óra közt változik. Így a forrás közeléből induló papírhajó nagyjából másfél-két nap múlva éri el Győrt. Feltételezve, hogy közben nem ázik szét, és nem akad fenn sem egyetlen duzzasztóművön sem.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Asztalhoz! Vendégségben a főherceg kastélyában Kismartonban
Tudtad, hogy a Rosa Pompadour szín, ez a vörössel gazdagított rózsaszín árnyalat, az aranyból kivont bíbor pigmentnek köszönheti varázsosságát? A kismartoni Esterházy-kastélyban most megtekinthető az a legendás finom porcelán étkészlet, amely ebben a színben ragyog. Nem csak ezért a fényűző terített asztalért érdemes felkerekedni, és meg sem állni Ausztriáig, Burgenland tartomány székhelyéig.
