Ha már megismertük a fenséges fertődi Esterházy-kastélyt, a tatai Öreg tó partján álló „Béke szigetét", akkor az Esterházyak nyomába, Ausztriába eredhetünk. Határunkhoz közel négy helyszínen is részesei lehetünk annak a világnak, amit az Esterházy család évszázadokon átívelő, kalandos élete épített, gyűjtött és most mindenki számára elérhetővé tett. A Szentmargitbányai kőfejtő különös világa, a monumentális operaelőadások lenyűgözőek. Az erdők és a vadászok életet bemutató lakompaki vadászkastély reneszánsz épületegyüttese természettudományi élménymúzeumot takar. Fraknó vára a kegyetlen történelem és az Esterházy tündérbirodalom összhangjáról tanúskodik.
A kismartoni Esterházy kastély, az egykori magyarországi főúri lakhely ma Ausztria egyik legnagyobb barokk kastélya, amely a látogatók számára feltárja az Esterházy hercegek fényűző életét. Már a kastély angolparkjában tett séta is felemelő élményt nyújt, bármely évszakban is van rá módunk. Több tavacska tükrén is megcsillan a napsugár, természetesen van pálmaház, is, amely a schönbrunni után egykor a legnagyobbnak és a legmodernebbnek számított.
A kastély egy részét magunk is bejárhatjuk, de vezetéssel olyan helyekre is eljuthatunk, amiket csak ilyenkor nyitnak meg. Egy időutazás ez azokban a történelmi terekben, ahol a hercegi udvar tagjai és az őket kiszolgáló személyzet élt valamikor. Lehetőség van magyar nyelvű vezetésre is, és nagyon vigyáztak arra, hogy a tájékoztató feliratok olvashatók legyenek magyarul. Lehetőség van audioguide igénybevételére, sőt, a legfiatalabbakat Trampel kutya vezeti végig a termeken és akár egy kincsgyűjtő koffert is kölcsönözhetünk, hogy még nagyszerűbb legyen az élmény.
A kismartoni kastély szorosan összekapcsolódik Joseph Haydn életével, aki több mint 40 éven át szolgált udvari zenészként az Esterházyaknál. A zenei géniusz, a vonósnégyes kitalálója ebben az időszakban operákat, szimfonikus költeményeket, miséket is komponált. Legendás Császár- kvaretettje itt csendült fel először, 1797-ben. A kastély világhírű hangversenytermének kiváló akusztikáját ma is élvezheti az, aki ellátogat a rendszeres hangversenyek egyikére. De ha csak gyönyörködni szeretnénk ebben a lenyűgöző környezetben, hosszan elüldögélhetünk, miközben a magyar királyok falra festett képmásait nézegetjük.
A Haydn kiállításon betekinthetünk a zeneszerző munkásságába, a kottanyomtatás történetébe, láthatunk hangszereket, és részesei lehetünk a mennyezetre vetített „Teremtés” élménynek. A díszlépcsőház, a kastélykápolna, az ezüst- és porcelángyűjtemények mind mind megtekintésre érdemesek. Itt látható az 1800 körül készült majorátusi ezüst, a hercegek ezüst ét- és tálalókészlete, amely a világ legnagyobb, teljes egészében megmaradt ilyen jellegű kollekciója. A hercegnői lakosztályok, a komorna és a kiszolgálószemélyzet szobái vezetéssel látogathatók, és az ott hallott történetek teszik még kézzelfoghatóbbá és érthetőbbé az élményt.
Muszáj volt lemennem az alagsorba és a pincébe is, ahol az egykori konyhát, valamint a borospincét és a bormúzeumot fedezhetjük fel. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés régi eszközei mellett gigantikus számokkal is találkozhatunk. Az 1666-os évben már 5000 hordó, azaz 280.000 liter bor tárolására volt alkalmas a pince, és egészen a XXI. század elejéig itt tárolták az Esterházy birtokok borait. Hogy az Angyalok hordója nevet viselő tekintélyes hordó tartalmából hány poharat lehet megtölteni, a kastély-játék találós kérdése!
Most éppen az időszaki kiállítás csalt Kismartonba. Az Asztalhoz! címet viselő kiállítás tisztelgés az étkezés és a tálalás művészete előtt, egyedülálló élmény azok számára, akik az asztali kultúra iránt érdeklődnek. A szakvezetéssel látogatható Fehér-teremben egy pazar lakomára terítettek. Ahogy az ajtó feltárul, egy időutazáson találjuk magunkat. Az 1800-as évek elejére repülünk vissza, amikor az arisztokrácia tagjai ebben a fényűző pompában ültek asztalhoz.
A porcelán mindig is a kifinomult ízlés és a gazdagság szimbólumaként jelent meg az asztalon, ezt a luxust csak Európa leggazdagabb családjai engedhették meg maguknak. A „fehér arany”, a míves porcelán a jómód szimbólumaként töltötte meg a kastélyok tereit. Az Esterházy családot a műalkotások legnagyobb gyűjtői közt tartották számon. Asztalaikat szívesen terítették kristálypoharakkal, ezüst evőeszközökkel, gazdagon díszített porcelánokkal, gondosan kidolgozott asztali díszekkel, amelyekkel minden egyes alkalommal lenyűgözték látogatóikat.
A látogatók közt volt a XIX. század első éveiben Nelson admirális, Beethoven, aki saját C-dúr miséjének előadására érkezett a kastélyba. Ők is, majd Maria Ludovika császárné, Ferenc József császár és a kor arisztokratái minden bizonnyal étkeztek a gyönyörűséges étkészlet egyes tányérjaiból, amelyet most különös gonddal tárnak a látogatók elé. A sèvres-i manufaktúra által készített Rosa Pompadour színben pompázó étkészlettel terített asztal ma is lenyűgöző látványt nyújt.
A Rose Pompadour egy rózsaszínű, a panton színskálán is helyet kapó szín, amelyet maga Sevres álmodott meg, Madame de Pompadour tiszteletére. A hölgy, aki XV. Lajos szeretője és a sèvres-i porcelán lelkes támogatója volt, nem csak egy színárnyalat, hanem több rózsaoltvány névadójaként is bevonult a történelembe. Ráadásul ő tette a gyár porcelánját keresett luxuscikké, és nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy XV. Lajos is beleszerelmesedjen a porcelánok és a porcelánrózsák csodájába. Jean Hellott, a porcelángyár vegyésze alkotta meg a lágy porcelán rózsaszínű mázát az aranyból előállított pigment, a Cassius bíbor segítségével, amely az alap rózsaszínbe plusz vörös árnyalatot hozott. A szín különleges varázsa, élénk szépsége a festett porcelánt igazán fényűzővé tette.
Ebben a teremben testközelből csodálhatjuk meg a pompás étkészlet darabjait, a káprázatosan megterített asztalt. A történelmi feljegyzések hatalmas lakomákról, zenés bankettekről, fenséges bálokról mesélnek legendákat, amelyek az európai elit társasági életének gerincét adták. A gondosan megőrzött, míves étkészlet, a szépséges porcelánfigurák, a gazdagon hímzett asztalneműk, a csillogó evőeszközök egy letűnt idő fénykorát tükrözik. A szó szoros értelmében is, mert az asztalokon elhelyezett tükrök megsokszorozzák a ragyogást! A látogatás során elmerülhetünk ebben a csillogó élvezetben, beleképzelhetjük magunkat a királyi udvar, a főhercegek világába, ahol egy kifinomult társadalmi rituálé részesei is lehetünk, legalábbis képzeletben.
Ha ezek a mesék elértek a szívünkig, akkor odahaza előbányászhatjuk a szekrény vagy a vitrin mélyéről a déditől megmaradt porcelántányért, a hozzávaló kicsit csorba csészével, és elmerenghetünk a világ mulandóságán. Valószínűleg erre a varázslatos színre is másként fogunk tekinteni, eszünkbe fog jutni Madame de Pompadour porcelánimádata, és hozzá fogjuk kötni az Esterházyak kismartoni kastélyegyüttesét.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A vörösben ragyogó madárberkenye nyomában Kelet-Stájerországban
Olykor veszélyes csodaszernek nevezik a madárberkenyét, sokan pedig nem is ismerik ezt a narancsvörösen ragyogó terméssel örvendeztető fát. Van, ahol az életöröm kifejezője, máshol a mennydörgés istenének szentelik. Hogy mit tud, mit ad nekünk a madárberkenye, ennek nyomába eredtünk egy szép ősz eleji napon.
