ZónánTúl

Egy különc grófnő, egy horrorisztikus történet és a legtisztább patak vár Cinkotán

Talán nem sikkes ide, Budapest XVI. kerületének keleti végébe kirándulni, pedig legendák és krimibe illő történetek színhelyeit rejti. Van itt csordogáló kis patak, tájház, ami a fővárosban az egyetlen, továbbá van itt valami vidéki báj. Őrzi Mátyás király, Petőfi, Aulich Lajos, Batthyányi Ilona emlékét: látogass el Cinkotára!

Jómagam már több ízben bejártam Cinkota szinte minden zegét-zugát, de ha valaki szeretné alaposan megismerni, érdemes a Kertvárosi Időutazó sétájához csatlakozni. Így első kézből tudhatunk meg információkat a cinkotai különc grófnő vagy az asszonyirtó történetéről, fény derül arra, járt-e itt Mátyás király vagy Petőfi Sándor, mi az a nagyicce és mitől Caprera a patak.

Cinkotát csak 1950-ben csatolták a most 150 éves fővároshoz, talán ezért őrizte meg a mai napig is falusias jellegét. Először 1044-ben említik az írások, majd a Képes Krónikában az 1074-ben lezajlott mogyoródi csata apropóján kerül elő újból a neve. Ha máshonnan nem, Mátyás király meséiből, A cinkotai nagyicce című történetből hallhattunk már róla. (Az icce régi magyar űrmérték, és nyolc deciliternyi folyadékot jelölt. A cinkotai nagyicce azonban az egykori feljegyzések alapján három meszely bort tartalmazott, vagyis háromszor három decilitert: így ott kilenc decilitert kapott a vendég, de a közönséges icce árában még a XX. század elején is. A mese szerint az iszákos cinkotai kántor találkozott Mátyás királlyal, és ő kérte, hogy Cinkotán az icce nagyobb legyen.)

Cinkota sok emléket őriz a régi időkből: rálelhetünk több régi, hagyományos parasztházra, amelyek nyomokban még emlékeztetnek azokra az időkre, amikor az itt élők szorgos munkával művelték földjeiket. Emléküket a főváros egyetlen tájháza, a Cinkotai tájház mutatja be az érdeklődőknek. Az evangélikus templomon pedig láthatóak a XI. századi falak maradványai, megfigyelhetjük az egykori kis kápolna alaprajzát. Az öreg temető évszázados fái és sírkövei őrzik titkaikat, de ott, a borostyánnal borított kövek, a törött szobrok és korhadt kopjafák közt megérinthet minket az idő szele.

Irodalomtörténeti emlék, hogy itt, Cinkotán éltek valaha Petőfi Sándor anyai ági rokonai, a Hrúz család. A költő sokszor megpihent nagybátyja házában, ennek emlékét márványtábla őrzi a Georgina utca 55-ös számú házon.

A főutcán a volt lelkészlak udvarában pedig egy több mint kétszázhúsz éves akácfa áll. Árnyában egy malomkő-asztal őrzi a helyi emlékezet szerint 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának jelentős pillanatát. Aulich tábornok itt rendezte be főhadiszállását,

erre az asztalra felpattanva szónokolt Cinkota lakosai előtt a Habsburg-ház trónfosztásáról.

Cinkota meghatározó, messziről is tekintélyt parancsoló épülete a Szerb Antal Gimnázium, ami egykor a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének Leányárvaháza és Leánynevelő Intézete volt. Batthyányi Ilona grófnő alapította, a miniszterelnök Batthyányi Lajos középső gyermeke.

A Pártos Gyula tervei alapján készült épületet 1906. augusztusában vették birtokba a tanárok és a diákok, és a kor szelleméhez hű, modern, központi fűtéssel, vízvezetékkel felszerelt épület Cinkota büszkesége lett. A leánynevelő intézet anyagi okok miatt nem tudott sokáig működni, később a Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet pozsonyi tagozata költözött helyére. Ma a Szerb Antal Gimnázium híven őrzi a több mint száz év oktatástörténetét.

Batthyány Ilona mindössze hat éves volt, amikor elveszítette édesapját a szabadságharc bukása után. Az öntörvényű lány személyiségéről fiatal kora sokat elárul: tizennyolc évesen férjhez ment gróf Keglevich Béla országgyűlési képviselőhöz, és nem sokkal a házasságkötés után született gyermekük, majd hamar különköltöztek, végül el is váltak. 37 évesen ment hozzá a nála tíz évvel fiatalabb Beniczky Gáborhoz, Cinkota földesurához. Közös gyermekük nem érte meg élte negyedik évét, és férje végül öngyilkos lett, vélhetően eltékozolt vagyona, adósságai, valamint a családi tragédiák miatt.

Ilona kreativitásának kibontakoztatását özvegysége hozta meg. Szívesen zongorázott, kedvelte a csárdást hallgatni és táncolni is, zeneszerzéssel is próbálkozott, máig fennmaradt Mátyásföldi csárdás című darabja. Verses füzete is az utókoré, ami megfordítva egy kézzel írt receptes könyv. A receptekből jól látható, mennyire takarékos volt: férje halála után

így sikerült az adósságoktól mentesítenie a Beniczky-birtokot. 

Ezután pedig nehéz, tragédiákkal teli életébe a jótékonyság, a szegény néprétegek segítése, a község jótékony adományozása hozott örömöt. Az ő védnöksége alatt létesült ifjúsági kör is, amely főleg sporttevékenységekre ösztönözte a fiatalságot, de táncestélyeket is rendeztek. A különc grófnő életét kiállítás mutatja be, amelyet a várossétával egybekötve is végig lehet járni.

Batthyány Ilona a névadója a kis Caprera-pataknak: Caprera eredetileg annak a Szardínia partjai előtt fekvő, Maddalena szigetcsoport egyik tagjának a neve, ahol családjával Garibaldi élt 1856-tól haláláig. A grófnő az olasz szabadsághős tiszteletére nevezte el a patakot. (Forrás: Benedek Ágnes @kertvárosiidőutazó). Hangulatos medréhez több helyen is lemerészkedhetünk. Forrása egykor két fürdőt is táplált: egyrészt a grófnő magánfürdőjét, valamint a tőle zsilippel elválasztott, eredetileg lóúsztatónak és tüzivíznek használt népfürdőjét. Ma a főváros egyik legtisztább vizű patakjának tartják: teljes szakaszán megfigyelhetőek

olyan indikátorfajok, amelyek csak tiszta vízben élnek,

mint a bolharák, kérészlárva, tegzesek. A nyitott medrét végigkísérő bokros-csalitos pedig fészkelő és búvóhelye számos védett állatnak, mint a kis szarvasbogár, a fecskefarkú lepke, békák, kétéltűek, gyíkok és hüllők.

Cinkota a XX. század elején világhírnévre tett szert, de sajnos nem jó értelemben. Itt élt Kiss Béla, a hazai kriminalisztika leghírhedtebb alakja. A jó bádogos szakember kezét még ma is több ház ereszcsatornája, a katolikus templom keresztje és az evangélikus temető kútja dicséri. A kegyetlen gyilkos legkevesebb huszonnégy fiatal nővel végzett, akiket házassági ígéretekkel csalt el, majd miután megölte őket, bádoghordókba hegesztette testüket. Felkavaró történetéből német horrorfilm is készült néhány évvel ezelőtt Kiss Béla: Prológus címmel.

A feljegyzések szerint a XX. század elején a legjobb üzletnek az italbolt bizonyult Cinkotán. Egy korabeli képeslapon Üdvözlet Czinkotáról felirat mellett a következőt olvashatjuk: „Sopronyi Lajos magyar vendéglője a Tulipánkerthez a touristák találkozóhelye, szép kerthelyiség, somlyai bor, mogyoródi és csongrádi, ettől boldog a magyar!”

Batthyány Ilonáról nevezték el a cinkotai Ilona telepet is, a grófnő tiszteletére. Ezt sokáig magam sem tudtam, pedig nap mint nap utaztam el a HÉV-vel Ilona telep mellett. És még mennyi minden van, amit nem tudunk, mit rejtenek a kövek a falak, mit sóhajtanak a régi utcakövek. Nem csak jóleső nosztalgia és színes emlékezet a titkuk. Ismerjük meg a történelem különleges alakjait, a városi legendákat, mert minden városmesével, minden kővel, amit megismertünk, minden ajtóval, amin beléptünk,

többek leszünk.

Erre is tanítanak a városi séták, akár egy ilyen helyen is: egy faluban a fővárosban.

Fotók: Benedek Ágnes @kertvárosiidőutazó, Halmos Monika @rozsakunyho

 

 

Ajánljuk még:

A szezonon kívüli élet minden gyönyöre – Bartha Dorka képein úgy láthatod a Balatont, mint talán még soha

A Balatonról mindannyiunknak van valamilyen meghatározó élménye, története, és ezek legtöbbjéhez a nyár felszabadultsága, a bulik, a lángosozás, az esti fröccsözések kapcsolódnak. Holott a tó és környéke ennél sokkal többet tud adni. Ha szezonon kívül látogatunk ide, olyan kincsekre lelhetünk, amik mellett nyáron elsuhanunk. Észrevehetjük a klasszikus századfordulós villák szépségét, a ‘60-as évek hajós kerítéseit vagy akár a ‘80-as évek hangulatát idéző neonreklámokat. Ezeket mutatja be Bartha Dorka a fotóin keresztül Balaton offseason Instagram-oldalán, és a novemberben megjelent Balaton Offseason – Amikor a magyar tenger partja kiürül című könyvében is.

 

Már követem az oldalt

X