Nem szóbeszéd, létező növény: mindent a pletykáról, az egyik leghálásabb szobanövényről
Hogy hogyan lehet lelke egy szóbeszédnek? Úgy, hogy nem szóbeszéd. Nem bizony! A pletyka ugyanis egy széles körben elterjedt, igencsak kedvelt szobanövényünk, a legkönnyebben nevelhető, kaspós művészi alkotás: a Tradescantia. A világon fellelhető számtalan különféle fajának megannyi ismert neve van, csak pár a legizgalmasabbakból: pókliliom, bölcsőliliom, osztriganövény vagy „wandering dude”, amit talán vándorló srácként vagy vándorló haverként fordíthatnánk.
A pletyka Dél-Amerikából került Európába a 17. század környékén, és a skandinávok voltak azok, akik először bevitték meleg otthonaikba. A növény ugyanis fény- és viszonylag hőigényes (bár manapság már több fagytűrő fajtát is ismerünk). Apró virágai csak akkor jelennek meg, ha a növény elegendő fényhez jut, és hazánkban szinte lehetetlen szabadban átteleltetni. Ha nyáron szeretnénk a szabadban nevelni, akkor fokozatosan szoktassuk hozzá az erős napfényhez, eleinte mindig árnyékos helyre rakjuk.
Fotó. Pixabay / Hartono Subagio
Szobában érdemes egy nagy ablak közelében elhelyeznünk, mert bár az alapfaj elviseli az árnyékot, hajtásai megnyúlnak, és nem fejlődik jól a növény. A tarka levelű fajták pedig még ennél is fényigényesebbek. A pletykafélék galériájának megtekintéséhez kattints a képre!
A pletyka közepes vízigényű. Meghálálja a rendszeres öntözést, de a pangóvizet kerüljük! Szerencsénkre toleráns a gondozási hibákkal szemben, elviseli a szárazságot és a túlöntözést is, de azért jobb, ha ezeket kerüljük.
Vannak olyan fajtái, amelyek felérnek egy művészi alkotással is.
ilyen a Tradescantia fluminensis „Tricolor”, amelynek sokszínű levelei a szoba díszei lehetnek, vagy a sárgás-tarka leveleiről híres Tradescantia fluminensis „Variegata” is. Az első Tradescantia pallidát, azaz bíborpletykát 1907-ben Edward Palmer, a kor vezető botanikusa gyűjtötte be Tamaulipas-ban, Mexikóban, és pusztán látványos megjelenésüknek köszönhetően terjedtek el dísznövényként szerte a világon.
És ne feledkezzünk meg a Tradescantia albifloráról, azaz a fehérpletykáról. Régi ismerős. Nagyon régi szobanövényünk, ami ma már sajnos ritkábban található meg a kertészeti áruházakban, de talán van olyan ismerősünk, akitől be tudunk szerezni dugványnak való hajtást. A fehérpletyka gyors növekedésű növény. A természetben szorosan a talajhoz simulva nő, és gyökereivel rögzíti magát. Cserépben tartva lefelé csüng, és akár 2-3 méter hosszúra is megnő.
Leginkább a fehér csíkos „Albovittata” fajtával találkozhatunk, vagy a rózsaszín-tarka változatok valamelyikével. Nem kimondottan tápanyagigényes növény; ha tavasztól őszig kéthetente kap tápoldatot, az pozitívan befolyásolhatja a fejlődését.
És egy igazi különlegesség, a csónakpletyka, azaz a Tradescantia navicularis. Pozsgás levelei sűrűn helyezkednek el, és kis papírhajókra emlékeztetnek. Viszonylag zömök megjelenésű növény, de virágai hosszabb szárakon emelkednek a magasba. Levelei vöröses árnyalatban tündökölnek, ha sok napfény éri őket. Érdemes jó vízáteresztő képességű talajba ültetnünk, és mértékkel öntöznünk.
Egyedien bokros növekedésű pletyka a Tradescantia geniculata, vagyis a törékeny pletyka, ami jól mutat ámpolnában vagy bármilyen emelvényre helyezve.
A személyes kedvencem a Mózes-kosárka, azaz a Tradescantia spathacea. A legtöbb pletykával ellentétben szárai igencsak rövidek, ha elegendő fény éri, akkor levélrózsát alkot. Hosszú, lándzsás leveleinek a fonákja bíborszínű. Virágai a levelek tövében jelennek meg, és két lepellevél veszi őket körül. Ez a furcsa, csónakszerű képlet később a magokat is védi. Innen ered a növény „Mózes-kosárka” elnevezése is. Könnyen nevelhető, kezdőknek is sok sikerélményt nyújtó növény, és egyre népszerűbbek tarka levelű változatai is.
Több beszámolóban is olvashatjuk, hogy a leveleiből és szárából származó nedv enyhén mérgező, mert emberek és kutyák esetében is bőrirritációt és bőrpírt okozott, ezért a biztonság kedvéért érdemes a gyerekektől és háziállatoktól megfelelő távolságban tartani. Lakásban a pókatka, a kertben a pajzstetű hajlamos megfertőzni, de a bíbortetű is nagyon gyakori problémát jelent. Hobbikertészek szerint a miatyánkcserje olajával hatásosan védekezhetünk ellenük.
Pár évvel ezelőtt bejárta a világsajtót annak az idős úrnak a története, aki 1960-ban egy hatalmas üvegbe Tradescantia-palántát ültetett el, és ebben az üvegben nevelte évtizedeken át, mindösszesen két öntözéssel. Nem, nem elírás: állítása szerint az ültetéskor fél liter vizet öntött a magokra, bezárta az üveget, legközelebb pedig 1972-ben nyitotta ki, hogy újabb fél literrel megöntözze őket, és azóta is zárva tartja különleges pletykafloráriumát.
Hogy mennyire igaz a nagy-britanniai David Latrimer története, azt nem tudom megmondani, mindenesetre, ha valóban így van, akkor a pletyka még sokáig velünk marad. A növény és a szóbeszéd is. Előbbit gondozzuk, utóbbit lehetőség szerint kerüljük!
Ha pedig további tippeket szeretnél, tudj meg többet a ciklámen és az orchidea helyes gondozásáról!
Forrás: itt
Nyitókép: 123RF
