Egy igazi ökotanya Ópusztaszeren, ahol soha nem marad felesleg

ZónánTúl

Egy igazi ökotanya Ópusztaszeren, ahol soha nem marad felesleg

A Dél-Alföld egyik legismertebb szegletében létezik egy tanya, ahol a környezettudatosság uralja a terepet. Az Esőleső névre hallgató helyen egy kedves házaspár évek óta azon dolgozik, hogy minimálisra csökkentse a Föld leterheltségét. Teszik mindezt úgy és azzal a céllal, hogy mindeközben maguk is, a többi magyar gazdához hasonlóan, egészséges, szép és finom zöldségekkel és gyümölcsökkel látják el a közösséget.

Ez a közösség egy évek óta jól működő és különleges rendszernek köszönhetően mindössze hatvan családot foglal magába. Olyanokat, akik hétről-hétre egy kis dobozba zárva megkapnak minden tápláló finomságot az előttük álló héthez, az ő feladatuk pedig onnantól kezdve nem más, mint okosan gazdálkodni a tartalommal.

A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a zömében szegedi vásárlók egy szezonra leszerződnek a termelőkkel, azaz Szekeres Nikolettel és Balog Krisztiánnal, az ópusztaszeri Esőleső Ökotanya megálmodóival. A gazdák cserébe vállalják, hogy az adott évben, május elejétől egészen november végéig minden héten átadnak egy 8-10 féle biozöldségből, gyümölcsből és fűszerből összeállított csomagot a megrendelőknek. Novembertől a következő év februárjáig azonban kamrafeltöltő időszak van, ami azt jelenti, hogy a termelők csak kéthetente visznek a vásárlóiknak zöldségeket, amelyek nagy része ekkor már tárolási zöldségekből, illetve a hideg időben is termő mángoldból, salátákból és retekfélékből áll össze. Február vége és május eleje között viszont a termelők be kell, hogy iktassanak egy két hónapos leállást azért, hogy fel tudjanak készülni az előttük álló pörgősebb tavaszi-nyári időszakra.

A termények átadása és átvétele mindig csütörtök délutánonként zajlik, a Szegedi Waldorf Iskola udvarán, a gazdák elmondása szerint, egy igazi piaci élményhez hasonlítható. A vásárlók ugyanis pillanatokon belül egy igazi közösségé formálódtak. Vagyis receptek, élmények és tapasztalatok cserélődnek, mindeközben pedig barátságok születnek.

Az ópusztaszeri házaspár felmenői külön-külön is szinte minden ágon gazdálkodással foglalkoztak, így aztán egyértelmű lehetett volna a számukra, hogy maguk is ezt az utat válasszák, ám mégis másképp döntöttek. Egészen addig, míg egyszer csak rá nem kényszerültek. Egy nem várt fordulatnak köszönhetően ugyanis fel kellett hagyniuk az általuk választott szakmákkal és vissza kellett, hogy térjenek a gyökereikhez. Átvették hát az irányítást egy már meglévő, családi gazdálkodás felett, ahol a jól ismert konvencionális termesztési módszereket bioszemléletre cserélték. Ezzel egy időben pedig bekapcsolódtak az Ópusztaszeren és környékén működő, szintén ökoszemléletű és vegyszermentes gazdálkodást folytatók közösségébe is, a Szeri Ökotanyák Szövetségébe. Itt aztán pillanatok alatt addig még nem hallott s látott mezőgazdasági ismeretekre tettek szert.

Nem sokkal később a balástyai Évkerék Ökotanya tulajdonosa, aki szintén tagja volt a közösségnek úgy döntött, hogy felajánlja bejáratott zöldségközösségét a frissen csatlakozott házaspárnak. Niki és Krisztián persze azonnal elfogadták ezt a nagylelkű ajánlatot. Már csak azért is, mert az általuk végzett tevékenység teljes mértékben egybecsengett azzal a céllal, ami miatt ezt megelőzően megvásárolták az Ópusztaszer határában elterülő tanyát, ahol kezdetét vette az ökogazdálkodás.

Na de mit is jelent mindez?

Az ökológiai gazdálkodás egy olyan élelmiszer-előállító rendszer, amely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő- és talajjavító szerek, műtrágyák, valamint mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. Az ilyen gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az „öko” előtag, valamint szinonimái, a „bio” és az „organic” használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő, ilyen például a „vegyszermentes”, a „natúr”, vagy a „hagyományos”. Ezek azonban nem értelmezhetőek az ökológiai gazdálkodás szabályrendszerének keretein belül.

A 834/2007/EK tanácsi rendelet (Öko EK rendelet) megfogalmazása szerint az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a külső források felhasználásának korlátozásával (pl. tilos a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása) a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben. Az Öko EK rendelet fogalom meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a termelési módszereknek a rendeletben meghatározott szabályok szerinti alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában.

Ennek a modellnek különben a korábbi konvencionális gazdálkodáshoz képest a legnagyobb előnye nem más, mint hogy sosem marad felesleg, ami a megszokott értékesítési csatornák esetén komoly problémát okoz. Itt minden termés szétosztásra kerül a tagok között. Az Esőleső Ökotanya különlegessége talán éppen ebben rejlik! 

Ötletgazdái mertek szakítani elődeik földművelési gyakorlatával,

azért hogy a környezetükhöz képest egy gyökeresen más termelési mód elkötelezett hívei legyenek.

És, hogy milyen jelentőséggel bír az ópusztaszeri házaspár számára mindez?

Az Esőleső Ökotanya elnevezés nagyon sok mindent magában foglal: elsősorban azt az irányelvet, hogy a tanya körüli munkavégzésben minimálisra csökkentsék a környezet terhelését, másodsorban azt, hogy az esetleges felújítások alkalmával az újrahasznosított anyagokat is felhasználhassák. Emellett fontos a tájba illeszkedő módon történő gazdálkodás és az is, hogy együtt mozduljanak a természettel, valamint alkalmazkodjanak az évszakok változásához.

Húsz évvel ezelőtt mindezt apró lépésekkel kezdték és elmondásuk szerint még ma sem értek igazán a végére. Ám, ami ezáltal immár örökre az övék: az önállóság, kőkemény kitartás és egy közösség, amely nélkül unalmasak és szürkék lennének a hétköznapok. Állításuk szerint a cél nem a népszerűség, a túlárazás és a nagy kaliberű értékesítés, hanem a színesség megtartása a jövőben is. Szeretnék nemcsak a család, de a közösség tagjai számára is megteremteni a lehetőséget arra, hogy tiszta, egészséges élelmiszerekhez jussanak oly módon, amely nem ártalmas a környezetre. Ezzel együtt pedig maguk is fent szeretnének tartani és inspirálni egy olyan támogató közeget, amely tud és akar is tenni a jövő megóvásáért.

„Úgy akarunk élni, hogy a világnak ezt a pici szegletét tovább tudjuk adni a gyermekeinknek. Még akkor is, ha ehhez egy folyamatosan alkalmazkodó és az átlagtól eltérő életvitelbeli változásra volt és van szükség.”

Az iparszerű állattartással szemben nekik lehetőségük nyílik az állataik számára a saját igényeiknek megfelelő életteret, tiszta, minőségi takarmányt és stresszmentes környezetet biztosítani, akik cserébe húsukkal, tojásukkal rendszeresen ellátják a család asztalát. Ám a minősített biogazdaságban megtermő zöldségek és gyümölcsök is eltérnek a boltok polcain megszokott társaiktól. A monokultúrás termesztési körülmények helyett náluk a biodiverzitásé, a kert sokszínűségéé, a fajták változatosságáé a főszerep, amelyet „csupán” a szelíd növényvédelemmel támogatnak. Niki és Krisztián hisznek abban, hogy környezettudatosan élni nem lehetetlen, csak egy kicsit nagyobb odafigyelést igényel.

„Bár a bioélelmiszerek iránti kereslet egyre nő, mi mégsem szeretnénk ennél nagyobb léptékben gazdálkodni. Évek óta kis családi vállalkozásként működünk és ezt a későbbiekben sem cserélnénk el semmiért. Az elmúlt évben 60 családot láttunk el friss, szezonális, egészséges zöldségekkel és gyümölcsökkel. Ebben pedig pont az a jó a számunkra, hogy lehetőségünk nyílt személyesen is megismerni egymást és a hasonló érdeklődési körök mentén mély kapcsolatokat tudtunk kiépíteni.”

A munkálatok nagy részét a pár kettesben végzi, megosztva a feladatokat kamasz fiaikkal, akik örömmel segítenek be. A srácok iskolaidőn kívül igyekeznek kivenni a részüket a munkákból, de nem azért, mert muszáj, hanem mert élvezik azt.

„A gazdaságunk 5 hektárnyi területű. Ebből 1,7 hektáron termesztünk zöldséget – több mint 60 fajtát. Másik két hektáron vegyesgyümölcs-ültetvény terül el, amelyet úgy álmodtunk meg, hogy megfelelő legyen egy közösség éves, szezonális gyümölcsellátásához. Megterem itt az alma, körte, szilva, naspolya, birsalma, a kajszi- és az őszibarack, a meggy, cseresznye, mandula és a homoktövis is. Az ültetvény az idén fog termőre fordulni, s ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, akkor a közösségünk asztalán idéntől már meg tud jelenni a gyümölcs is. Eddig csak kóstolónyi adagokat tudtunk a csomagba helyezni belőlük. 0,3 hektár a bogyós gyümölcsöké. Itt egres, josta, piros- és feketeribizli kapott helyet. A maradék 1 hektár szántóterületet állataink takarmányozására tartjuk fenn, mangalica malacokat, őshonos baromfikat és magyar parlagi nyulakat tartunk.

A termelés és a betakarítás nagy részét kézzel végezzük,

hiszen ez kisparcellás zöldségtermesztés, amely során kihasználhatjuk a növénytársításban rejlő pozitív hatásokat. Ha némely munkákat nem tudjuk kézi erővel megvalósítani, azt a szüleinktől örökölt hatvanéves kistraktorral és a hozzá tartozó eszközökkel oldjuk meg. Szeretnénk, ha a jövőben az Esőleső Ökotanya nemcsak egy termelő gazdaság lenne, hanem egyben egy közösségi tér is. A vásárlóknak egyébként éppen ezért már most, évente két alkalommal nyílt napot szervezünk, ekkor megtekinthetik a munkafolyamatokat. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a fogyasztók ne csak fogyasztók legyenek, hanem olyan emberek, akiknek élő kapcsolatuk van a természettel, amely az év minden szakaszában ellátja őket táplálékkal.”

Felhasznált irodalom: ITT.

Nyitókép: Csanaky Attila