Barangolás Baranyában: ha búsót nézel, ezeket a helyeket se hagyd ki

Európa legészakibb mediterrán területén, Baranyában nem csak legdélibb borvidékünket, Villányt érdemes felkeresni, és nem is feltétlenül elég Harkányban élvezni a gyógyvíz éltető erejét. A történelem kedvelőire a siklósi vár és a környék oszmán emlékei várnak, a természetszeretők kis arborétumokat és védett értékeket fedezhetnek fel... és még így is csak töredékét ismertük meg az itteni csodáknak! Mert Baranyában van még Fehér Gólya Múzeum, téltemető busójárás, vízi- és taposómalom, kékfestőmúzeum és Mária-kegyhegy is... de vegyük inkább sorjában! 

Siklósi látnivalók

Siklós a Tenkes-hegy lábánál, a Harkány-Nyárádi síkon található. A Dráva síksága felett őrködő határszéli vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya, ahogy itt mondják: Siklós a vár városa. A legendás történetű vár ma felújítva fogadja látogatóit, és rendszeresen koncertekkel, színi előadásokkal, kiállításokkal, gyermekprogramokkal is találkozhatunk itt. Ha erre járunk, feltétlenül csodáljuk meg Kanizsai Dorottya pompás kertjét is, és azt se feledjük, hogy az eredeti formáját máig őrző erődítmény spanyolbástyájának teraszáról pompás a kilátás Siklósra és a közeli szőlőültetvényekre.

 

Az oszmán hódoltság alatt a törökök a külvárosban mecseteket építettek, ezek közül is a legfontosabb a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi volt. Az évszázadok alatt körbeépítették, szinte eltűntek falai, de mára felújították az épületet, és berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé.

A borok kedvelői Siklóson remek borokat találnak: a Tenkes-hegy oldalában a fehérborok dominálnak, legelterjedtebb szőlőfajta, mely egyben Siklós zászlós bora, az olaszrizling.

Máriagyűd

Siklóshoz tartozik Máriagyűd, Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A mai épület elődje egy Árpád-kori fatemplom volt, mely a török korban leégett.

Máriagyűd a hazai szent helyeket összekötő Magyar Zarándokút végpontja.

 

Bóly

Nemes egyszerűséggel azt mondhatnánk: Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme – de a település 1997-ben városi rangot kapott. A Batthyányak-Mountenuovok idején alakult ki a hely mai arculata, ligetes, széles utcáival, hangulatos közterületeivel. A későbbi Batthyány-birtokon egykor vadászkastély állt, azt alakították át 1805 környékén klasszicista stílusban. Napjainkban a kastélypark látogatható csak, viszont az

a maga 11 hektáros természetvédelmi területén sokféle természeti értékkel hívogat.

A településen található a művészi látványában párját ritkító neoromán – neogót stílusú épület, a Battyhány-Montenuovo mauzóleum, valamint a szintén a Batthyányak nevéhez fűződő késő barokk katolikus templom, amelyet egy tiroli fafaragó szobrai díszítenek.

Errefelé is dúsan terem a zamatos borszőlő. A Bólyi pincefaluban öt pincesorban mintegy négyszáz pince található, amelyek egykor a sváb építési hagyományokat követték. Ezeket az épületeket és a pincefalu környékén található szép öntöttvas kutakat is érdemes felkeresni.

Az 1880-as évek óta működik Bóly egyik leghíresebb műhelye, a Tárnoky mézeskalácsos. Messze földön híres mézeseiket, süteményeiket nemcsak megkóstolhatjuk, de a műhelyben készítésük titkaival is megismerkedhetünk.

Kölked

A mohácsi csata helyszínének közelében lévő halászfalu (római kori nevén Altinum) mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem. Jellegzetes faluképe a mai napig megmaradt, huszonkét utcácskán 250 ház áll. A falu mellett található egy horgászparadicsom, mely a Duna holtágaiból jött létre. Az öt részre tagolt horgászvíz csendes, érintetlen vízi világgal vár mindenkit. Kapitális harcsák, csukák akadnak itt horogra a „szokásos” pontyok, keszegek és kárászok mellett.

Kölked lakossága ahogy a halakkal, úgy a gólyákkal is mindig is együtt élt. Nem véletlen, hogy településük ad helyet az  Európában páratlan gólyamúzeumnak. A 2002-ben megnyitott Fehér Gólya Múzeum tárgyai között szerepel a környék – a Duna-Dráva Nemzeti Park – jellegzetes faunája és flórája, a világ gólyái, vonulási útvonalaik. A volt iskolaépületben szakszerű tárlatvezetés mellett ismerhetjük meg a madarak életkörülményeit, szokásait, vándorlásukat fénypontos demonstrációs táblán követhetjük nyomon. Persze a gólyákkal való ismerkedés a település villanyoszlopain fészkelő gólyák látványával lesz teljes...

Mohács és a busójárás

Mohács hazánk legdélibb Duna-parti települése, nevét leggyakrabban a mohácsi csata és a busójárás kapcsán emlegetjük. A mohácsi busójárás a maga nemében a világon egyedülálló karnevál, a sokácok, vagyis a hazánk déli részén élő, katolikus vallású horvátok látványos elemekben bővelkedő népszokása. Főszereplői, a busónak nevezett férfiak szőrével kifordított báránybőr öltözetben, fejükön ijesztő hatású, rikító színekkel festett faálarcban vonultak házról házra. Jövetelüket zajkeltő eszközökkel és rituális kiáltásokkal kísérték. A tavaszköszöntő farsangi busójárás lényege, hogy jelképesen eltemetik a telet, ennek érzékeltetésére egy koporsót a Dunán indítanak útnak, egy másikat pedig a város főterén lévő máglyán égetnek el. A hat napig tartó jókedvű mulatság az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára is felkerült. 

A mohácsi Busóház sajátos egyvelege a néprajzi múzeumnak és panoptikumnak. A vasvázra szerelt, kitömött, embernagyságú figurákon kívül a híres busó-ágyú is megtekinthető számos busó-álarc és egyéb, a sokácok szokásait bemutató tárgy mellett.

Aki nem farsang idején látogat Mohácsra, itt egy kis ízelítőt kaphat a busójárás hangulatából!

A busófókusz miatt sokan elfelejtik, de a város épített öröksége sok csodálni valót kínál. A magyaros stílusban épített, de keleties elemeket is hordozó Városháza sarok- és toronykupolás homlokzatával vigyázza az előtte kinyíló teret. Lépcsőházában a busójárást ábrázoló festmények, dísztermében Bán István a brüsszeli világkiállításon díjat nyert gobelinje díszlik, amely a busójárás egyik mozzanatát, a dunai átkelést örökíti meg. A Járásbíróság épületére szintén érdemes vetni egy pillantást, egykor a Vöröskereszt kocsma működött benne, de a legendák szerint itt szállt meg mohácsi tartózkodása alatt Petőfi Sándor is.

A mohácsi látogatás nem lehet teljes a Csele-pataki Szent Miklós Vízi- és Taposómalom megtekintése nélkül. A város egyetlen ipartörténeti emléknek különlegessége a zárt kerékház:

a patak gyakorlatilag a házban folyik.

Impozáns vízikereke, lenyűgöző tölgyfa-tengelye és a hatalmas malomkövei láttán egészen a középkorig repülhetünk gondolatainkban. A gabonafeldolgozás történetébe is bepillantást nyerhetünk a kiállításon, de ha jókor érkezünk, kemencében sült pogácsát és lepényt is ehetünk itt.

A II. Lajos-emlékmű Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél áll. A hagyomány szerint a mohácsi csatából menekülő II. Lajos halálának helyét jelzi. A Saratko Albin, bécsi szobrászművész vezetésével átalakított emlékművet 1899. augusztus 29-én, a mohácsi csata háromszázhetvenharmadik évfordulóján adták át.

Sátorhely, a Mohácsi Történelmi Emlékhely

Sátorhely területe sík, jó minőségű földek találhatók itt, a néphagyomány szerint azért, mert a Mohácsi csatában elesett magyar katonák vére áztatta azokat. Az 1500-as években a falut szerb nemzetiségűek alapították "Satoristye" néven, arra emlékezve, hogy itt táboroztak a törökök.

 

A falu közelében található a Mohácsi Történelmi Emlékhely, amely az itt elesett hősök előtt tiszteleg. Számos elismert magyar művész munkájának köszönhetően szimbolikus jelentésű alkotásokat láthatunk itt. A csatában elesett, mintegy 1700 magyar vitéz több tömegsírban nyugszik a sírkertben, melyekre faragott sírjelek csoportjai emlékeznek. Összesen 120 sírjel – négy neves szobrászművész, Király József, Kiss Sándor, Kő Pál, és ifj. Szabó István alkotásai – eleveníti meg a mohácsi csata egyes szereplőit, a fegyvereket, páncélokat, a csatamezőn elhulló lovakat.

Nagynyárád

Az aprócska település magyar lakói közé a XVII. században szerbek, majd később németek érkeztek, akik nemzetiségük sajátosságait megőrizve olvadtak a magyar lakosságba. A település máig őrzi a 18. században kialakult arculatát.

Az itteni kékfestőműhelyt generációk óta egy népművész család vezeti, akiknek éppen zajló munkájába mindenkor beletekinthet a látogató: mi a teljes munkafolyamatot szakszerű idegenvezetéssel kísérhettük végig, eredeti, évszázados szerszámok és berendezések között. Minden év július utolsó hétvégéjén kerül sor a Kékfestő Fesztiválra, ahol az ország különböző tájairól érkező mesterek mutatják be portékáikat, és gazdag kulturális program, kézműves kirakodóvásár, kékfestő divatbemutató és kiállítás, valamint nyitott pincék várják a látogatókat.

Ha erre járunk, érdemes megtekinteni a Falumúzeumot, ahol az iskolatörténeti kiállítás mellett különlegességként látható a régi templom óraszerkezete, valamint a kis kápolna és a falu temploma, melyet mint a magyar barokk építészet egyik legszebb alkotását tartják számon.