ZónánTúl

Ahol Kelet a Nyugattal találkozik: Budapest számos szempontból világelső a fővárosok között

Ma ünnepeljük Budapest napját, hiszen a főváros hivatalosan 1873. november 17-én jött létre, a szomszédos városok: Pest, Buda és Óbuda egyesülésével. Engem már gyerekként elbűvölt a város, és egyetemistaként értettem meg, mint jelent a mondat az Árulásban bűnös című, 1950-ben készült amerikai filmből: ,,Budapest: ahol a Kelet találkozik a Nyugattal és a kék Duna több, mint Johann Strauss keringője.” Mint kiderült számomra, számos szempontól világelső a fővárosok között.

Körülbelül 10 éves lehettem, amikor először itt jártam. Kolozsváriként, én, naiv kisgyermek, azt hittem, a szülővárosomnál nagyobb nem is létezik. Tátott szájjal bámultam a fényeket, az élettel teli utcákat, élveztem, ahogy a szél a hajamba kapott, amikor a Duna felett sétáltunk át a Lánchídon. Egyetemistaként már szerettem eltévedni a városban. Nagyon élveztem, hogy minden szót értek, nem kell megerőltetnem az agyam a kommunikációhoz, és otthon éreztem magam még akkor is, ha épp nem tudtam pontosan, hol vagyok. Nehezemre esett felfogni, hogy nem egy központja van a városnak, és metróval percek alatt bárhova eljutok. Az építészete már gyerekként mély nyomott hagyott bennem, és felnőttként is, ha arra járok, valami újat tuti felfedezek.

Erre a jeles napra összeírtam néhány érdekességet, ami engem is meglepett:

1. Eladó?

A Parlament és a Szent István Bazilika is pontosan 96 méter, ennél viszont sokáig egyetlen épület sem volt magasabb a fővárosban: ugyanis ez a specifikus szám a honfoglalás évét jelöli. A Parlament mély hatást tett többek között Freddy Mercuryra is, aki megkérdezte, eladó-e, amikor Budapesten járt. Ma már viszont a Mol Campus a legmagasabb, 143 méter, amit az ismert építésziroda, a Foster and Partners tervezett.

2. Itt van a világ második legrégebbi metróvonala

Budapesten működik a kontinentális Európa legrégebbi metróvonala, az M1-es metró. Világszerte pedig ez a második legrégebbi metróvonal, a londoni után. A földalattit 1896-ban, a Magyar honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából nyitották meg, ezért kapta a Budapest Millenniumi Metró nevet. Az egyetlen metróvonal a világon, ami az UNESCO világörökség része. Metrós meglepő érdekesség: a négy budapesti metróvonal hálózatának teljes hossza mindössze 39,4 kilométer, ami meglehetősen alacsony számnak számít európai viszonylatban. Összehasonlításképpen, London metróhálózata például meghaladja a 400 kilométert.

3. Budapesten több termálvízforrás van, mint bármelyik más fővárosban

Magyarország nagyon szerencsés helyen fekszik hévizek szempontjából, ez már a római korban is kiderült. Az európai, sőt a világ nagyvárosai közül is Budapesten található a legtöbb termálfürdő. Éppen emiatt 1937-ban a Nemzetközi Fürdőszövetség örökös székhelyének választották, és a fürdők fővárosaként emlegetik. Budapest gyógyvizeit nagyra értékelik, mivel egészségügyi hatásuk is van, illetve rengeteg turistát csalogatnak a fővárosba.

4. A világ első közparkja is a magyar fővárosban található

A világ első közparkjának történelme hosszú évszázadok előtt kezdődött. A ma Városligetként ismert park helyén eredetileg egy mocsaras területet volt, amelyet Mária Terézia kérésére töltöttek fel és ültettek be fákkal a 18. század elején. Az így kialakított park azért volt különleges, mert a többi kerttel ellentétben mindenki előtt nyitva állt, bárki látogathatta. Akkoriban még nem úgy nézett ki mint manapság, ugyanis a mai formáját a millenniumi ünnepségek alkalmával nyerte el, hiszen ekkor épült fel a Vajdahunyad vára, az Állatkert és a Műcsarnok is.

5. Budapest a föld alatt is érdekes

Ugyanis Budapest alatt van a világ legnagyobb geotermikus barlangrendszere. A Pál-völgyi, Mátyás-hegyi és Szemlő-hegyi barlangok meglátogatása érdekes program lehet bárkinek és nincsenek is messze a belvárostól. Másik érdekesség, hogy a Hősök tere alatt egy olyan kút van, ami 74 Celsius-fokos gyógyvizet tartalmaz. 1884-ben egy gyönyörű épületet emeltek a kút fölé, de a millenneumi építkezések során lebontották. Ma már csak egy réztábla mutatja az egykori helyét, viszont több mint 800 méter mélyen ott zubog a forró víz.

Ez csak néhány érdekesség, azok közül, amiket Budapest rejt magában. Ha legközelebb erre jársz, vagy eleve itt laksz, tedd le a telefonod, tévedj el az épületei között és szippantsd magadba a város gyönyörűségét.

 

 

Ajánljuk még:

Kovász, ami sosem fog kiszáradni – Gáll Tímeával és Gáll Leventével beszélgetünk

Az idei Highlights of Hungary egyik közönségdíját a csíkmadarasi házaspár, Gáll Tímea és Gáll Levente nyerték. De ez a történet nem itt kezdődik. Sokkal régebben, mikor még a mai Zsigmond Malom Fogadót éltető malom illatos lisztet őrölt, a molnár pedig maga faragta a malomkövet. Amikor a molnárné oda-odaszólt a nagyobbik lányunokának, hogy hozzon egy kupányit a sütéshez, s mikor még a kétcopfos leányka nem is sejthette, hogy eljön az idő, s a gyermekkorból mentett kovász új életet ad a malomnak – és nem csak az ott lakó családnak. Tímea és Levente vállalásából a legtöbben csak az erdélyi vendéglátás magaslatait érzékelik, és az út, mely múltból a mába, a Csíkmadarason született Kölcsönkért kovásztól a Highlights színpadára vezetett, valóban mesebeli, a szó legteljesebb értelmében: hétpróbákkal, akadályokkal, sikerekkel, örömökkel, dilemmákkal és tanulással teli hosszú utazás volt. Erről beszélgettünk Tímeával és Leventével.