A tőkéktől a fürtökig – hogyan születik a zamatos és ellenálló szőlő?

A világ hatodik legnagyobb génbankja Pécsett működik, az egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. Teszlák Péter kutatási igazgató vezetésével komoly szőlészeti-borászati kutatásokat folytatnak, és rendszeresen szakmai továbbképzéseket tartanak a szőlősgazdák és a nagy borászatok számára.

„Jelenleg a metszési munkálatok időszakát éljük, a nagyobb szőlészetekben, borászatokban már a metszés vége felé járnak.

A tőkék visszavágására azért van szükség, hogy beállítsuk a termésmennyiséget – ez egy elsődleges termésszabályozási módszer. Vannak persze olyan szőlőterületek, illetve borászatok, amelyek a minimál metszést, vagy metszés nélküli szőlőtermesztést részesítik előnyben: abban az esetben lényegében csak olyan, mintha lenyírnák a sövényt, nem kell kézi munkával metszeni. Ezt a módszert jelenleg nagyobb felületen Németországban, a rajnai rizling esetében alkalmazzák”– mondja a pécsi énbank kutatásvezetője.

 

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Szentmiklós hegyi telepe – Fotó: Pécsi Tudományegyetem

Amikor könnyezik a szőlő

A Pécsett található intézetben hosszú évek óta komoly kutatásokat végeznek: igyekeznek olyan új szőlőfajtákat nemesíteni, amelyek ellenállnak a globális felmelegedés hatásainak, az újonnan érkező kártevőknek. „Komoly problémát jelent például, hogy az enyhe telek miatt egyes szőlőfajták rügyezése hamarabb elindul, már most a metszéskor látjuk ennek jeleit. Ilyenkor „könnyezik” a szőlő, ami a gyökérnyomásnak köszönhetően a vízszállító szövetekben feláramló víz és ásványi anyagok áramlásának a jele, ez több napig is eltarthat.

A könnyezést követően a fakadás korábban április elején kezdődött, most pedig akár március közepére várható. Ez nagyon korainak számít és a rügyekre nagy veszélyt jelenthet egy hirtelen jött lehűlés.

Ha márciusban vagy áprilisban jön egy mínusz 3-5 fokostalajmenti fagy, egy ilyen hidegbetörés elegendő ahhoz, hogy a már kilevelesedett, kifakadt szőlőt károsítsa. A zsenge levelek elfagynak, ezért érdemes olyan fajtákat választani, amelyeknek későbbi a fakadási időpontja" – figyelmeztet a szakember, és hozzáteszi: „Ezért az egyes fajtákat például úgy szeretnénk keresztezni, hogy egy késői fakadású tulajdonság erősödjön meg, ezzel elkerülhető a fagykár. Ugyanígy fontos lehet, hogy korán lehessen szüretelni a szőlőt, még az őszi fagyok előtt. A klímaváltozás legmarkánsabb jegye a magas átlaghőmérséklet és a magas UV-sugárzás, a napégés is károsíthatja a szőlőt. Ezekre a kérdésekre a nemesítés, az új fajták szelekciója adhat választ, eszközt, hiszen a fajtákat a napérzékenység kapcsán is lehet szelektálni.”

Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny – Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs

Tudomány a szőlészet-borászat szolgálatában – A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Az intézmény, ahol ilyen széles körben foglalkoznak a szőlővel, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, melynek jogelődje 75 éve alakult meg Pécsett a korábbi egyházi borbirtok területén. Célját és tevékenységének fő profilját így foglalja össze jelenlegi vezetője, Madaras Zoltán: „Fő tevékenységünk kezdettől fogva a minőségi borszőlőtermesztés és borkészítés tudományos alapjainak megteremtése és feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos a kutatás, oktatás és szaktanácsadás volt. Ennek a munkának köszönhetően egyre több minőségi szőlőt termesztettek, és a borászati technológia is jelentősen fejlődött.

Az intézet az elmúlt 20 évben olyan európai kutatási irányokba is bekapcsolódott, amelyek a környezetkímélő, a klímaváltozás negatív hatásait mérséklő, fenntartható szőlőtermesztés és bortermelés fejlesztését tűzték ki célul.

Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs 

A génbank alapítója Németh Márton, az intézet első igazgatója volt. A fajtakutató, tudós, klónszelekciós nemesítő a fajtagyűjtemény létesítése előtt bejárta az országot, így sok pusztulásra ítélt fajt mentett meg a jövő számára, olyan fajtákat is, amelyek a nagy filoxéravész előtt teremtek a Kárpát-medencében.

A gyűjtemény a régi magyar fajtákon kívül tartalmazza a világ legfontosabb csemegeszőlő, a magyar nemesítők fajtáit, régi és új rezisztens fajtákat. A génbank folyamatosan fejlődött, ma már több mint 1600 tételből áll.”

Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs 

Jázmin, Szilver, Csanád és Blanka

Szakemberek számára egyértelmű, laikusok számára viszont kuriózumnak számít, hogyan nemesítik, keresztezik a különböző szőlőfajtákat a gyakorlatban. „Nagyon egyszerűen és közérthetően úgy tudnám szemléltetni, hogy kiválasztunk egy anya- és egy apafajtát, az apafajtáról begyűjtött pollennel megtermékenyítjük az anyát. Az ebből származó fürtből az érést követően kivesszük a magokat. Ezeket a magokat elvetjük, így születik meg az új család, az új generáció, lényegében ez a keresztezéses nemesítés.

A fajtaválasztásnál az is fontos szempont, hogy a peronoszpóra és a lisztharmat ellen is ellenálló legyen, de emellett az is fontos, hogy az új fajta kiemelkedő, európai szőlőre jellemző minőséget tudjon produkálni.

Ezt a munkát már több mint 20 éve végezzük az intézetben, 2000-ben Kozma Pál irányításával indult, azóta számos, a peronoszpórával és a lisztharmattal szemben ellenálló fajta került ki az intézetből, ezeket hivatalosan is bejegyezték. Ezek közé tartozik többek között a Jázmin, a Szilver, a Csanád, a Blanka”– avat be a nemesítés alapvető folyamataiba Madaras Zoltán. 

Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs 

Új irányok: a csemegeszőlő

Az intézetben a nemesítés új iránya a csemegeszőlő. Itthon és külföldön is megfigyelhető ugyanis, hogy a vásárlók egyre több szőlőt vesznek, viszont a lehető legjobb minőséget keresik. „Ezen a területen

az a célunk, hogy nagy bogyójú, kevés maggal rendelkező vagy magnélküli, a legtöbb betegségre rezisztens fajtákat hozzunk létre.

Emellett fontos a termésbiztonság, és ha jók a genetikai alapok, az sokat segít. Ezért hoztuk létre PTE Ökokert névre keresztelt csemegeszőlő mintaültetvényt, amely első körben a régió gazdáit segíti az új fajták bevezetésében, a technológiai fejlesztésekben, a szabadalmak megszerzésében és marketingben. Ez összhangban áll a Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem koncepciójával, a környezetkímélő technológia alkalmazásának köszönhetően. Az 1200 tőkéből álló  mintaültetvényen új csemegeszőlő fajtákat termesztünk, és itt be tudjuk mutatni az új technológiákat. Ehhez kapcsolódik az általunk szervezett országos csemegeszőlő kiállítás és verseny, ahol bemutatjuk, milyen lehetőségeket rejt magában a csemegeszőlő termesztés a gazdák számára.

Több száz féle magyar csemegeszőlő létezik, ezek közül nagyon kevés jut el a piacra. Ennek a szakmai hátterében is segítünk a gazdáknak”– mondja a kutató.

Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs 

Segítség a gazdáknak

A Szőlészeti Borászati Kutatóintézet szaktanácsadási központként is működik, a kistermelőknek éppúgy adnak szakmai tanácsot, mint a pécsi, a villányi, a szekszárdi, a tolnai, a Balaton közeli borvidékek nagy borászatainak. A gazdákat a telepítéstől, a talajvizsgálatokon, a szőlő tápanyagutánpótlásán keresztül a növényvédelemmel kapcsolatos valamennyi kérdésben segítik. A kutatások eredményeit tudományos publikációkban, az aktuális kérdéseket évről évre szakmai napok keretében osztják meg a szőlészekkel, borászokkal és a laikus érdeklődőkkel. Az Intézetben lehetőség van a szőlő oltványok rendelésére, az új fajták oltványai pedig már jövő évtől elérhetők lesznek.