Kétféle ember van: az egyik, aki szeretne eljutni Velencébe, és a másik, aki ismét szeretne eljutni. Egy alkalom ugyanis vajmi kevés ahhoz, hogy befogadjuk azt a sok csodát, amit kínál. Különleges hangulatát csak fokozza, hogy nem természetes sziget van a talpunk alatt. A cölöpökre épült város ideális volt a középkori harcok idején, hiszen sekély vize lehetetlenné tette az ellenséges hajók bejutását, miközben a benne élő halfélék és kagylók élelemként szolgáltak a város lakói számára.
Velence története azonban jóval korábbra nyúlik vissza, mint a középkor: Krisztus után 400 körül érkeztek új telepesek a szigetre, akik úgy látták, erősebb alapra van szükségük ahhoz, hogy majdani otthonaik stabilan megálljanak. Kiásták a csatornákat, és fa cölöpöket szúrtak az iszapba szorosan, egymás mellé. Ezután egyformára vágták őket, és ezekre épültek a házak. A cölöpök sorsát figyelemmel kísérik, s ha kell, cserélik, mégis a mai napig több olyan épület is van, amelyet ezeréves faoszlopok tartanak.
Casanova nyomában
A turisták által leggyakrabban látogatott helyeken túl többfelé is mehetünk, ami azért előnyös, mert kisebb a tömeg, de a látvány ezzel arányosan nem csökken. Különleges élményt adhat az utazásnak, ha megpróbáljuk egy híres történelmi személyiség szemszögéből, illetve leírásai alapján végjárni a várost. Casanova emlékiratai igazi útikalauzként szolgálhat – ráadásul Szerb Antal pompás fordításában –,
a több száz éves történetek színhelyeinek többsége ugyanis a mai napig áll,
így felkereshetjük egykori szülőházát, és végignézhetjük a szökésének útvonalát a Dózse palotából. Természetesen a turistaútvonalakon is jócskán vannak olyan helyek, amik meghatározók voltak a szívtipró életében, de több olyat is találhatunk, amelyek Velence rejtett zugaiba kalauzolnak bennünket, egy sokkal bensőségesebb, intimebb arcát mutatva a városnak. Ha Casanova gyerekkori házát akarjuk megtalálni, egy csendes utcát, a Calle Malipierót kell keresnünk, szüleinek első lakását pedig a Calle de Muneghe 2993-as szám alatt leljük meg. Különleges érzés, ugyanazokat az épületeket látni, amelyek között a többszáz évvel ezelőtt élt, különleges emberek is éltek.
Filmes helyszínek
De ha nem egy könyv, akkor több film is felfedheti számunkra Velence rejtettebb arcát: itt forgatták többek közt a Casino Royale című James Bond-filmet, Az utazót, amiben Johnny Depp és Angelina Jolie kalandozik, valamint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagot is. A jelenetben Indiana Jones a San Barnaba templom előtti téren jön ki a csatornából. Az épület nem a legfrekventáltabb helyen van, így meg kell keresnünk, ha meg szeretnénk tudni, valóban ott van-e a csatornafedél!
Velencei életképek
Ha szeretnénk felfedezni, hogy hogyan is élnek a helyiek, orientálódjunk a sziget Lido felőli irányába! Ha átkelünk a parkon, kikerülhetjük a rengeteg turistát, és olyan rejtett zugokat, szűk utcákat fedezhetünk fel, amelyek a főbb tereken nincsenek. Itt láthatjuk, hogyan élnek a velenceiek, és csodálhatjuk a fejünk felett lógó, kiteregetett ruhák látványát.
A Holtak szigete
Ha ráülünk a vaporettóra, nem érdemes kihagyni Murano és Burano szigetét, de mindenképpen ajánlott megállni San Michele-nél, azaz a temetőszigeten. A helyet még annak is érdemes felkeresnie, aki egyébként nem szívesen jár temetőkbe, hiszen rendkívül különleges látványt nyújtanak a különleges sírok. Ismert emberek emlékműveit is megtalálhatjuk itt, így például Christian Doppler és Igor Sztravinszkij előtt is leróhatjuk a kegyeletünket. Magyar látogatóként külön érdekesség, hogy a 19. század óta egy magyar honfitársunk is pihen a kertben. Ez azért különleges, mert a nem ismert emberek maradványait tíz év után kihantolják, hogy helyet adjanak az újabb síroknak.
Lakatlan sziget
Érdemes továbbmenni Torcello szigetére is, ami csupán öt percre van Buranótól, ha vaporettóval megyünk. A sziget majdnem teljesen kihalt, általában csak pár helyit láthatunk sétálgatni. A Santa Maria Assunta katedrális szerény külseje ne tévesszen meg, ugyanis a belseje igazi csodákat rejt! Az épületet a bizánci stílus egyik gyöngyszemeként tartják számon, de ha inkább múzeumba látogatnánk, erre is van lehetőségünk Torcellóban, mégpedig
egy 14. századi kastély falai között.
Ahová gumicsizma kell
Annak, akit a misztikus történelmi helyek vonzanak, a San Zaccaria templom ideális hely lehet. Az építmény alapjait a hetedik században tették le, és bár azóta átalakult, a mai napig találhatunk benne szobrokat és freskókat a kilencedik századból. A templom ennek ellenére a kriptája miatt érdekes, ahol a kilencedik és tizenkettedik század között nyolc dózsát temettek el. A misztikumát az adja, hogy a kriptát ellepi a víz, ezért ha közel akarunk menni a sírokhoz, gumicsizmával készüljünk, ugyanis a lagúnák vizében kell sétálnunk. A hatalmas oszlopok, boltívek és a sárgásan izzó fények rendkívül különleges hangulatot adnak a helynek.
Velence tehát nem merül ki a Szent Márk tér szépségeiben, és ha szánunk rá időt, sokkal több csodáját megismerhetjük, mint elsőre gondolnánk!
Fotók: Karsa Tímea
Ajánljuk még: