Ünnep

A vámpírok éjszakájáról és más izgalmas adventi hagyományokról Grönlandtól a Fülöp-szigetekig

Noha a világ változik körülöttünk, a tradíciók és hagyományok mindig velünk maradnak, mankóként szolgálva a múlt, jelen és jövő között. Különleges adventi szokások és világ körüli ünnepi körkép következik.

Írország

A smaragd sziget vidéki hagyományai közé tartozik, hogy az ablakba egy piros gyertyát tesznek ki, amellyel Mária és József előtt utat nyitnak a betlehemi istálló megtalálásában. A gyertyát általában, ha van ilyen, akkor a Mária nevet viselő lány gyújtja meg a családban és teszi ki az ablakba karácsony napján. A bibliai jelentésen túl a gyertyaláng a vendéglátás szimbólumaként is szolgál, amely tulajdonság az írekre világszerte jellemző. Bárki, aki elhalad karácsony napján az ablak előtt, legyen az barát vagy idegen, az betérhet a házba és szíves fogadtatásban részesül.

Grönland

Grönland szigetén már advent első vasárnapjától kezdve világít a karácsonyfa, amit minden faluban egy dombra állítanak fel, hogy mindenki lássa és megcsodálhassa. A karácsonyig tartó négy hét a felfokozott ünnepi készülődés időszaka, amelyből a gyerekek veszik ki leginkább a részüket. Az itt élő emberek úgy vélik és büszkék is arra, hogy a Mikulás a grönlandi Spraglebugtenben él, akihez a grönlandi gyerekek ajándékért folyamodnak.

A mintegy 50.000 db Grönlandon feladott levél az „Északi-sarknak” szól.

Azt ugyanis már a gyerekek is tudják, hogy jégpáncél révén az Északi-sarok összeköttetésben van a szigettel. A karácsonyi kívánságlevelek Grönland fővárosában, Nuukban érik el a postát, amelyre a posta alkalmazottai válaszolnak.

 
Forrás: Unsplash
 

Fülöp-szigetek

A filippínók számára a karácsonyi ünnepekre való készülődés elengedhetetlen kellékei a lampionok, amelyeket kellő gondossággal készítenek el és helyeznek ki a házuk egyik stratégiai pontjára. A parolnak is nevezett lampion hagyománya a Fülöp-szigeteken a spanyol korszakra vezethető vissza, amikor a spanyolok a kereszténységet elhozták a szigetekre. A parolokat kezdetben arra használták, hogy megvilágítsák a templom felé vezető utat, és mindenki részt vehessen a kilenc napon át tartó Simbang Gabi rendezvényen, amely december 16-án kezdődik. Miután az emberek hazaértek a mise meghallgatásáról, ahelyett, hogy a lámpást máshová tették volna, a házon kívül akasztották fel. Az általában élénk színű függesztéknek bibliai jelentése van, és betlehemi csillagként vezeti az úton a három bölcset a csecsemő Jézus jászolához.

Libanon

A közel-keleti országban élő, mintegy harminc százaléknyi keresztény hívő körében elterjedt szokás a különböző magvak csíráztatása az adventi időszakban. Tizennégy nappal karácsony előtt egy nedves kendőre lencsét, csicseriborsót, búzát és babot szórnak, és minden nap gondoskodnak az öntözésükről. Karácsonyra a magvak megduzzadnak és apró növénykezdeményezések bújnak ki belőlük. Az így kapott apró hajtásokat a libanoniak a karácsonyfára teszik fel díszítésként, vagy pedig az Úr eljövetelét bemutató betlehemi jelenetekben gazdagítják vele a jászlat.

 
Forrás: Unsplash

 

Románia

Szomszédainknál az ünnepi készülődés november végén, Szent András napján veszi kezdetét.

Régen úgy hitték, hogy ekkor van a vámpírok éjszakája, akik lesben állnak és megtámadják az éj leple alatt az emberek otthonait.

Ezért Romániában régen az összes háztartásban fokhagymát akasztottak ki a bejárati ajtóra, vagy feszületeket helyeztek el a ház körül, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák. Miután a veszély elmúlt, megkezdődhetett a felkészülés a karácsonyra. Az egyik legfontosabb karácsonyhoz vezető „megálló” Szent Ignác napja, amely a karácsony előtti ötödik napra esik.

A hagyomány szerint főként a vidéki településeken ilyenkor disznóvágás veszi kezdetét, az állatot rituális keretek között vágják le, megmossák, szénával megtöltik és ruhával letakarják. Késsel a disznó homlokára egy keresztet rajzolnak, sóval meghintik, majd „Isten áldjon meg minket!”, „Étkezz egészségesen!”, „Találkozunk jövőre!” mondatokkal kezdetét veheti a tor és vigasság. Erdély néhány részén ezt a pillanatot a helyi pap által elmondott ima és áldás is követi.

Svájc

Svájcban a házak ablakai adventi kalendáriummá változnak át a karácsonyi előtt időszakban. December 1-je és 24-e között a helyiek kiválasztanak huszonnégy házat vagy otthont, amelynek az ablakait karácsonyi dekorációba és fényfüzérekbe öltöztetik. Minden napnak megvan a maga dedikált ablaka, amit a sötétség beköszöntével, este hat-hét óra tájékán ünnepélyes keretek között és karácsonyi énekek kíséretében díszítenek fel.

Minden este egyre több ház ablaka ölt ünnepi színeket és marad kivilágítva,

mígnem eljön december 24-e este, amikor az utolsó is felvillan és kinyílik a kalendárium minden ablaka. Arról, hogy az utóbbi években ez a hagyomány itthon is meghonosodott, ITT írtunk. 

 
Forrás: Unsplash
 
Ajánljuk még: 
 

LEHET-E A KOSZORÚ EGY VONAL? A JELENTÉS VÉSZ EL, HA MINDENT ÚJRAGONDOLUNK

A VÁRAKOZÁS KELLÉKEI – MENNYIRE ISMERED AZ ADVENTET?

LELKÜNK ADVENTJE, SZÍVÜNK KARÁCSONYA

Végeláthatatlan ünnepi feladatok? Összeírtuk a teendőket, hogy segítsük a készülődést!
Kétségtelenül a karácsony az év egyik legjobban várt ünnepe, bár én már az adventi időszakot is legalább annyira várom, mint magát a szentestét. Minden évben elhatározom, hogy időben elkezdem a készülődést, hogy ne kelljen kapkodni, rohanni, idegeskedni – ezt több-kevesebb sikerrel abszolválom. A kulcs a tervezésben rejlik: alaposan végig kell gondolni, hogy milyen karácsonyt szeretnénk, mi az, amit tudunk vállalni, és be kell látni, ha valami megvalósíthatatlan. Írjunk listát a teendőkről és tartsuk be a határidőket – megelőzve ezzel az utolsó pillanatos kétségbeesést és pánikot. Mindenesetre még van időnk arra, hogy minden fontos dolgot elintézzünk.