Többé nem ciki a turi! – A re-commerce felemelkedése

TudatosVegasz

Többé nem ciki a turi! – A re-commerce felemelkedése

A másodkézből származó bútorok, tárgyak, divattermékek és az értékesítésükre szolgáló üzleti modell, az úgynevezett re-commerce virágkorát éli, a piac növekszik, és ez jó. Nekünk, a pénztárcánknak és a Földnek is. De miért ilyen népszerű?

Nem ma kezdődött

A klasszikus turkálók, vintage boltok, garázsvásárok, bolhapiacok, továbbá a nagy online piacterek évtizedek óta léteznek a régi vagy megunt divatcikkek és egyéb termékek adás-vétele céljából. A re-commerce (vagyis „újrakereskedelem”) üzleti modellje nem új, sőt, maga a gyakorlat, a használt tárgyak értékesítése és vásárlása évszázadokra is visszanyúlik. A váz, a rendszer azonban hiányzott. Korábban ez kicsit ömlesztve működött – legyen szó online vagy fizikai piactérről. A folyamatosan fejlődő technológia azonban stabil struktúrát biztosít, és letisztultabbá, differenciáltabbá tette platformokat.

Az utóbbi években gomba módra elszaporodtak a használt tárgyakat tematikusan árusító online áruházak, de az olyan üzletek is, ahol nemcsak ruhák vagy bútorok, hanem többféle termék is kapható. Szívesen böngészünk ezeken a weboldalakon, már nemcsak valami újat jó érzés beszerezni, hanem a régit is: más, de pozitív asszociációk kapcsolódnak hozzá.

Sokan már nem új és drágább termékek beszerzésével határozzák meg stílusukat, hanem azon keresztül, mit válogatnak össze, mit szereznek be a rendelkezésünkre álló, rengeteg már elkészített tárgyból.

Számukra ezeknek már története van, a végeredmény pedig egy egyedi stílus, legyen szó a lakberendezésről vagy a ruházatunkról.

Az online platformok pedig a mesterséges intelligencia térnyerésével egyre hasznosabb megoldásokat is kínálhatnak, például virtuális próbatermet, okos szűrőket vagy személyre szabott ajánlatokat. Tehát egyre inkább van jövője a múlt tárgyainak.

Az infláció és a környezetszennyezés ellen

A Cross-Border Commerce Europe által végzett tanulmány szerint

a re-commerce piacterek 20-szor gyorsabban nőnek, mint a teljes kiskereskedelmi piac.

2021-ben az európai re-commerce piac értéke 75 milliárd euró volt. 2025-re várhatóan 60 százalékkal, 120 milliárd euróra nő.

Úgy tűnik, hogy az említett, online piacterek és a „C2C” (’customer-to-customer’, vagyis vásárlótól vásárlóig) platformok növekedését a világjárvány után most az új áruk drágulása gyorsítja. „A fogyasztók legalább 93 százaléka azt állítja, hogy az infláció befolyásolja a használt áruk vásárlására és eladására vonatkozó döntését, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a pénzszerzésre és a megtakarításra” – áll a tanulmányban. Mivel szinte mindennek emelkedik a költsége, a használt termékek segítenek mérsékelni az infláció hatását.

A népszerűség másik oka, hogy ezek a lehetőségek segítenek meghosszabbítani a termékek élettartamát, körforgásban maradnak. Ahogyan arra a Greenpeace jelentése is rámutatott: az elmúlt 15 évben a ruhaipar globális termelése megduplázódott, és csak az elmúlt évben 12 milliárd ruhadarab készült. 

A szervezet becslései szerint az új ruhák körülbelül 20 százalékát soha nem fogják viselni.

Bolygónk erőforrásai végesek, miközben a népesség növekszik. A termékek iránti kereslet egyre csak nő, ahogy a károsanyag-kibocsátás is. Az újrahasznosítás és újrafelhasználás elengedhetetlen a gazdaság működésének fenntartásához – ezt a re-commerce erősen támogatja, de vannak bizonyos kihívások, amikkel szembe kell néznie.

A re-commerce kihívásai

A bigcommerce.com portál szerint az egyik legnagyobb dilemma az árképzés, hiszen nehéz pontosan meghatározni egy termék valódi piaci értékét a második, harmadik életciklusában. Ilyenkor általában a hagyományos elvre támaszkodhatnak az eladók: „annyit ér, amennyit valaki hajlandó érte fizetni”.

Az áruk hitelessége is okozhat fejtörést. Az eladó által kínált használt termék valóban eredeti? Tényleg csak annyi hibája van, amennyit feltüntetett a leírásban? Ha hiányzik a címke, mi a teendő? Megfelelő a méret? Mi a helyzet a visszaküldéssel? Az egyes online piacterek saját belső szabályzattal igyekeznek megválaszolni a felmerülő kérdéseket. Vélhetően pár éven belül a technológiai újítások és a gyakorlati tapasztalatok tükrében a legtöbb felvetésre reagálni tudnak a re-commerce platformok – addig azonban érdemes kellő óvatossággal, odafigyeléssel böngészni azokat.

Ahogy az ágazat nő, úgy a vállalatok is felfigyelnek rá, hiszen szeretnék kihasználni a benne lévő potenciált. Emiatt egyre nagyobb verseny alakul ki. A multibrand üzletek és egyes márkák már elkezdték létrehozni saját használt vagy outlet vonalukat. Az e-commerce tehát a re-commerce felé tolódik, miközben a kiskereskedelem világa átalakulóban van – a változás mozgatórugói a digitalizáció, a fenntarthatóság és a költséghatékonyság.

Egy szó, mint száz, használt ruhát és kiegészítőt vásárolni többé nem ciki, sőt! Ha sok ruha halmozódott fel a gardróbunkban, vagy az új szezon küszöbén frissíteni szeretnénk ruhatárunkat, adjunk el vagy vásároljunk secondhand kincseket! Böngésszünk a Vinted, az e-Bay, a ThredUP, a Vatera, a Jófogás vagy a Facebook Marketplace kínálatában, és legyünk részesei mi is a formálódó divatforradalomnak! 

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X