Mi várható a magyar gazdaságban 2023-ban? — Sebestyén Géza közgazdászt kérdeztük

TudatosVegasz

Mi várható a magyar gazdaságban 2023-ban? — Sebestyén Géza közgazdászt kérdeztük

Nehéz évet zárunk: megemelkedtek az energiaárak és az élelmiszerek árai, gyengült a forint. Sokunkat foglalkoztat, hogy vajon mit hoz az új év a magyar gazdaságban? Dr. Sebestyén Géza matematikus közgazdásszal, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével erről beszélgettünk.

Várhatóan mik lesznek a fő mozgatórugói a magyar gazdasági változásoknak 2023-ban?

Várakozásaim szerint négy fontos trend fogja meghatározni 2023-at: a magas energia- és élelmiszerárak, a csökkenő infláció, a 400 körüli forint-euró árfolyam és a magyar gazdaság és munkaerőpiac erőssége. A fő kérdés az lesz, hogy meddig tart a háború és az Oroszországgal szembeni szankciók. Esetleg számíthatunk-e eszkalációra, vagy mérséklődni fog a konfliktus mértéke? Előbbi negatív, utóbbi pozitív hír lenne a magyar és az európai gazdaság szempontjából.

A háború hatása miben lesz érzékelhető hazánkban 2023-ban? Várható változás az eddig tapasztaltakhoz képest?

A háború hatásait elsősorban továbbra is a magas energiaárakon keresztül fogjuk érezni Európában. Mivel Európa nincs felkészülve az orosz olaj és gáz nélkülözésére, kiváltására, így a következő évben is túlkeresletet lesz, elsősorban gázból és dízel üzemanyagból. Mivel az elektromos áram előállítása is részben gázból történik, így lényegében minden energia ára magasan marad Európa-szerte. Magyarországon ennek hatását – köszönhetően a rezsicsökkentésnek – kevésbé érezzük.

Drágább lehet jövőre az energia?

Azt a brutális energiaár-inflációt, amelyet idén Európa meg kellett, hogy tapasztaljon, nem várom jövőre.

Bár az üzemanyag és a rezsi nem lesz olcsóbb, az árak további jelentős növekedésére nem számítok.

Ha nem is várható jelentős áremelkedés, az eddigi drágulás továbbgyűrűzhet még? Várható egy-egy szektorban áremelkedés?

Az üzemanyagárak a szállítási költségek növekedését hozták, így ha egy szolgáltató nem akarja, hogy csökkenjen a nyeresége, akkor elkerülhetetlen, hogy a termékei árát növelje. Az is nyilvánvaló, hogy a magasabb energiaigényű termékek árai gyorsabban és jelentősebben fognak drágulni. Főképpen a szállítmányozás, a légiközlekedés, a vas- és acélipar, a petrolkémiai cégek, az építőipar vagy a papírgyártás területén várhatjuk ezt. Emellett a magasabb energiaárak emelik a műtrágya előállítási költségét is, ami az élelmiszerárak növekedését okozza.

Tehát az élelmiszerárak további emelkedésére számíthatunk?

A most tapasztalt jelentős élelmiszerár-emelkedés mögött több tényező együttes hatása áll. Magyarország, a régió más államaihoz hasonlóan a kínálatának egy részét az orosz és az ukrán piacokról szerezte be. Az első piac a szankciók, a második a háború miatt vált nehezen elérhetővé, ez szükségessé tette alternatív beszerzési források felkutatását. Azaz bár beszerezzük, amire szükség van, magasabb költségen jutunk az élelmiszerhez, hiszen az eddigiekben sem véletlenül orosz és ukrán piacról vásároltunk: az volt az olcsóbb. Emellett az idei nyáron komoly aszály sújtotta a hazai termelést, amely további inflációs hatással járt. Végül a magas energiaárak is begyűrűztek az élelmiszerek előállítási és szállítási költségeibe. A három tényező közül kettő esetében nem valószínű, hogy 2023-ra megszűnne, az aszály kapcsán azonban azt várom, hogy jövőre nem lesz ennyire rossz a helyzet. Összességében

sokkal olcsóbb élelmiszerárakban reménykedni nem igazán reális,

ám a mostani szintekhez képest némi csökkenést el tudok képzelni, különösen azon termékek körében, amelyek hazai termelése jellemzően jelentős.

Várható, hogy valamiből tartós hiány lesz Magyarországon?

Nem számítok erre. A piac az áron keresztül egyensúlyba hozza a keresletet és a kínálatot. Hiány a modern gazdaságban ritkán fordul elő, inkább az árak növekedése az, amit tapasztalni szoktunk túlságosan alacsony kínálat esetén. Vagyis minden van, csak többet kell érte fizetni.

Erről szólna az ársapka: ne lehessen túl drága semmi. Mégis azt látjuk, hogy éppen a relatív alacsonyan tartott árú termékeket a legnehezebb olykor beszerezni.

Mivel Magyarországon az árak szabályozó mechanizmusa a gazdaság szinte egészében jól működik, így a tartós hiány valószínűsége lényegében nulla. Azon néhány területen pedig, ahol az árakat nem a piac szabja meg – ilyen a rezsi, és az árstop körébe bevont élelmiszerek –, a szabályozás kialakítása, vagyis az ellátási kötelezettség szavatolja azt, hogy tartós hiányra nem kell számítanunk.

Várható, hogy a fizetések fel tudnak zárkózni az áremelkedésekhez? Ha igen, milyen időtávon?

Nem lesz könnyű év 2023, különösen Európa országaiban. Arra számítok, hogy a szegénységi mutatók nálunk jobban fognak alakulni, mint más országokban, de tény azonban, hogy még így is sokan élnek nehéz körülmények között. Reményre ad okot, hogy a magyar fizetések vásárlóértéke kiemelkedő mértékben nőtt Európában az elmúlt bő tíz évben, és remélhetjük, hogy ha nehéz is a jövő, a bérek az eddigi dinamikát követve tudnak növekedni. Nehezebb kérdés, hogy mikor fogjuk beérni a fejlett országokat. A szlovénokat szerintem viszonylag rövid távon, és nincsenek sokkal előttünk a spanyol fizetések sem.

Mégis sokszor úgy tűnik, a mi pénzünk kevesebbet ér. Az euró „beállt” egy 400 forint feletti árfolyamra. Van esély arra, hogy jövőre erősödjön a forint, és ismét 400 forint alatt legyen?

Bizonyos mértékű forintgyengülés hosszú távon elkerülhetetlen, különösen, ha közelíteni szeretnénk a nyugati életszínvonalhoz. Ez ugyanis nem megy másként, mint úgy, hogy a magyar béreket a fejlett országok fizetéseinél gyorsabban emeljük. Ha pedig a bérek növekednek, az infláció is nő, mert a fodrász, a szakács, de az egészségügyi dolgozó bérének növekedése is a „vevő” részéről plusz kiadást jelent. Ennek hatására a forint veszít az euróval szembeni értékéből. Ezért

nem történhet máshogy Magyarország gazdasági felzárkózása, mint hosszú távon trendszerűen egyre magasabb euróárfolyamokkal.

Idén mégis talán a háború hatásai rontották leginkább a forintot. Ezek a hatások jövőre is megmutatkozhatnak?

Idén három szempontból is nehéz helyzetbe került a forint a háború okán. Mivel a befektetők nem szeretik háborús övezethez közel tartani a pénzünket, így a harcok miatt sok tőke távozott hazánkból, ami forint eladásokat, így gyengülő magyar valutát eredményezett. Szintén negatív hatása volt az energiaárak elszállásának, ez ugyanis több devizakiadást jelent az országnak, ami tovább gyengíti a hazai fizetőeszközt. Végül az uniós pénzek késlekedése sem segített, hiszen a források megérkezése esetén ezeket forintra váltja a magyar kormány, ami keresletet jelent a magyar pénz iránt, így erősíti azt. Ez minél hamarabb történik meg, annál jobb, bár jelentős erősödést nem hozhat. Amennyiben a harcoknak nem lesz vége 2023-ban, úgy a három fenti negatív tényező közül kettő meg fog maradni. A tényleges árfolyamváltozás, és annak mértéke azonban megjósolhatatlan.

Biztonságban van a bankban lévő pénzünk, legyen forint vagy deviza? Ha van tartalékunk, mibe javasolt fektetni?

A magyarországi bankbetétek bankonként és személyenként százezer euróig (azaz nagyjából 40 millió forintig) biztosítva vannak. Akinek több mint 40 millió forintja lenne bankbetétben, és extrém biztonságra vágyik, annak lehetősége van több bankban elhelyezni 40-40 milliót, így gyakorlatilag kizárható, hogy egy fillért is elveszítsen a megtakarításából.

Ma Magyarországon szerintem elképzelhetetlen egy komoly banki krízis,

így a pénzünk tökéletes biztonságban van a bankokban. Az egyetlen veszély, mely ezen vagyonunkra leselkedik, az infláció. Természetesen ennek kezelésére is vannak megoldások, például az infláció-követő állampapírok. Befektetési javaslatot viszont nem tennék. Egy tapasztalatot azért szívesen megosztok: piaci turbulenciák esetén – és a háború gazdasági hatásait is ide értem – a kockázatos befektetések jellemzően nem szoktak jól teljesíteni. Ilyenkor érdemes biztonságos, alacsony kockázatú befektetéseket keresni.

Ajánljuk még:

Ki költi el valójában a pénzünket? A fogyasztói manipuláció útvesztői

Amikor kommunikációszakon tanultam az egyetemen, az egyik kedvenc témaköröm a marketingpszichológia és a manipulatív kommunikációs technikák voltak. Izgalmas volt a tudományos hátterét megismerni azoknak a trükköknek, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk, és amelyek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindannyiunkra hatással vannak. Ezekről a mindennapi csapdákról írtam most.

 

Már követem az oldalt

X