A kávé bizony leapasztja a pénztárcát – ha nem is úgy, ahogy gondolnád

A Dél-Floridai Egyetem nemzetközi kutatása szerint a koffein számottevően befolyásolja, mit vásárolunk és mennyit költünk vásárlásaink során. A kutatócsoport három kísérletet végzett kiskereskedelmi üzletekben, és ezek alapján arra jutottak, hogy azok a vásárlók, akik egy csésze, koffeintartalmú kávét ittak a vásárlás előtt, körülbelül 50 százalékkal több pénzt költöttek, illetve közel 30 százalékkal több terméket vásároltak, mint azok a vásárlók, akik koffeinmentes kávét vagy vizet fogyasztottak.

A kísérlet nagyon izgalmas volt: egy franciaországi kiskereskedelmi lánc, egy háztartási cikkek boltja, és egy spanyolországi áruház bejáratánál felállítottak egy kávégépes standot. Itt a több mint 300 érkező vásárló kapott ajándékba egy italt: fele körülbelül 100 mg koffeint tartalmazó kávét, fele koffeinmentes változatot. Vásárlásuk után bemutatták a blokkot a kutatóknak. Ezen nyugták elemzésekor kiderült, hogy a „koffeines vásárlók” átlagosan több terméket szereztek be, és magasabb összegeket hagytak a boltban.  A koffeinfogyasztás azt is befolyásolta, milyen típusú termékeket vettek az emberek. Azok,

akik koffeint tartalmazó italt ittak, több nem létfontosságú terméket vettek meg,

mint azok, akik nem fogyasztották a serkentőt. 

Hogy az eredményekben biztosak lehessenek, laboratóriumi körülmények között is vizsgálódtak, és itt online vásároltak a delikvensek. Az eredmény nem változott: a koffeint fogyasztók több impulzív vásárlással összefüggésbe hozható holmit (például masszírozót) választottak, míg a koffeint nem fogyasztóknak praktikusabb termékekre (pl.: jegyzetfüzet) esett a választásuk.

Mindennek oka az, hogy a koffein erős stimuláns, fogyasztása hatására dopamin szabadul fel az agyban,

vagyis felspannolja az elmét és a testet is. Kávéivás után energikusabbak vagyunk, de impulzívabbak is, mindehhez pedig csökkent önkontrol társul.

Az impulzusvásárlás súlya

Amikor hirtelenjében hozunk meg vásárlással kapcsolatos döntéseket, érzelmi aktivitásunk szintje magas lesz, miközben csökken a kognitív kontroll – azaz háttérbe kerül az ész, és előtérbe az ingerek. 

Az impulzuson alapuló vásárlások az összes vételezés 40-80 százalékát teszik ki, és a kutatások szerint az e téren hozott 

döntéseink 76 százaléka valójában az üzletben születik.

Számos oka van annak, ha gyakoriak életünkben az impulzusvásárlások: érzelmeink, múltunk, pénzzel kapcsolatos viszonyunk és éppen aktuális hangulatunk is meghatározza, mit és miért költünk. Mindennek alapja mégis hormonrendszerünkben keresendő: amikor vásárolunk, dopamin termelődik a szervezetünkben, és ettől jól érezzük magunkat. Szereztünk valamit, ami pillanatnyi kielégülést ad, ráadásuk magunkénak tudhatjuk a döntés és irányítás felemelő érzéseit.

A gyártók és üzletláncok a legprofibb eszközökkel manipulálják döntéseinket, gyakran önbecsülésünkre vagy annak hiányára, és jövővel kapcsolatos elképzeléseinkre alapozva. Csakhogy mára azzal is tisztában vagyunk, hogy folyamatos pénzköltés rendkívül negatív hatással lehet életünkre: egészségromláshoz, önkontrollhiányhoz és társas kapcsolataink elvesztéséhez is vezethet, ha hosszú ideig kitettek vagyunk a különböző kampányfogásoknak.

Érdemes tehát minél tudatosabbnak lennünk. Becsüljük meg azokra a forintokat, amiket kemény munkával megszereztünk, hiszen időnket, energiánkat, figyelmünket, és sokszor egészségünket is adtuk érte. Nem biztos, hogy jó üzletet kötünk akkor, ha egy kellemes dallam vagy egy csésze kávé hatására a huszadik illatgyertyát visszük haza a boltból, cserébe otthagyva azt a pénzt, amit hosszú távon örömet szerző holmikra, élményekre is költhetnénk.