Itt a pötyögés vége – a beszélgetős közösségi médiáé a jövő?

Érdekes, de hasonló a történet az emberi hang „demokratizálódásával” is, csak ebben még nem tartunk ott, ahol az írott sajtó esetében. A kétezres évek elejéig csak a rádiókon keresztül lehetett tömegekhez eljuttatni a szóban megfogalmazott üzeneteket, majd megjelentek a podcastok is (egyébként korábban, mint a közösségi médiumok), és elkezdhetett boldog-boldogtalan műsort szerkeszteni a nappalijában filmekről, kutyatartásról vagy éppen politikáról. És nagyon úgy néz ki, hamarosan eljön az az idő is, amikor az élőbeszéd a közösségi média világában is megjelenik, a mindennapok része lesz a „beszélgetős Facebook”.

A folyamat már évekkel ezelőtt elindult: a mára 100 millió felhasználóval rendelkező, Discord nevű felületet például 2015-ben alapították, igaz, akkor még csak azért, hogy az online játékosok a meccseik közben élőszóban tudjanak kommunikálni egymással. Tavaly azonban egy kis átalakuláson ment keresztül az oldal, aminek eredményeképpen ma már bárkinek elérhető, aki szeretne a barátaival, ismerőseivel, esetleg a munkatársaival csevegni egy kicsit. Több audiochattel foglalkozó startup is próbálja megvetni a lábát ezen a piacon (például a Wavve vagy a Riffr), sőt, a Twitter is saját „hangos” megoldáson dolgozik, Audio Space néven.

De hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Egy befektetési szakemberként dolgozó nő, Alex Marshall néhány hónappal ezelőtt éppen a karanténban unatkozott, amikor kapott egy meghívót a Clubhouse nevű alkalmazás tesztelésére. Ekkor már kellőképp ki volt éhezve arra, hogy emberi hangot halljon, ezért gyorsan le is töltötte az applikációt. Bár Marshallon kívül még alig 100 másik ember használta (az egyébként még mindig nem végleges verziójú) Clubhouse-t, a nő gyorsan rákapott az idegenekkel való beszélgetésre, és szobáról szobára járt, hogy minél több felhasználóval cseveghessen egy kicsit. „Olyan érzés volt, mintha egy koktélpartin lennék, ahol egyszerűen csak odasétálhatok egy csoporthoz és idővel a beszélgetésükhöz is csatlakozhatok” – magyarázza Marshall. Egy ideig „ez volt a kedvenc dolog a telefonomon”, teszi hozzá lelkesen.

A többi, emberi hangra épülő közösségi applikációhoz képest a Clubhouse nagyobb figyelmet is kapott, ennek pedig jó oka lehet: az időzítés. A home office világban több izolációval és képernyőbámulással vagyunk kénytelenek együtt élni mint korábban. Ebben a helyzetben pedig jócskán felértékelődhet, hogy egy átdolgozott nap után vagy egy ebédszünetben akár élőszóval és csukott szemmel is élhetünk egy kis társasági életet az interneten. A Pew Kutatóközpont szerint viszont ettől függetlenül is egyre nagyobb igényünk van olvasás helyett beszédet hallgatni, legalábbis a podcastok növekvő népszerűségűből ezt lehet leszűrni. 

Akármi is az oka az élőszavas közösségi média terjedésének, és bármilyen is lesz a jövője, van néhány olyan akadály, amit ezeknek a platformoknak le kell küzdenie. Itt van például a moderáció kérdése: mind látjuk, mekkora gondot okoz például a Facebooknak és a Twitternek a nem odaillő tartalmak szűrése és a nemkívánatos, például a többieket zaklató elemek eltávolítása, az élőszó esetében pedig egészen biztos, hogy időbe telik majd kidolgozni ehhez egy működő rendszert. 

És nem kizárt az sem, hogy néhány háztartásban az esti filmet nyomon követni próbálóknak is lesz egy-két szava azokhoz a családtagokhoz, akik eközben nem csendesen, a telefonjukat nyomkodva „facebookoznak”, ahogy éveken át tették, hanem egyszerre 50 idegennel beszélgetnek a nappali kellős közepén...