Így szedik el a pénzed a mobiljátékok

Tech

Így szedik el a pénzed a mobiljátékok

A videojáték-ipar 2020-ban 165 milliárd dolláros bevételt termelt, aminek kis híján a felét a mobiljátékok generálták. Hogyan lehetséges ez, ha a legsikeresebb játékok ingyenesek? A válasz elkeserítő, mert a siker kulcsa a manipuláció, amivel sokszor céltudatosan a gyerekeket és a hiszékeny felnőtteket célozzák.

Az emberi természet része a kíváncsiság, az alkotóvágy és a játék. Nem véletlen hát, hogy a számítógépek és az okoseszközök szép lassan játékká (is) alakultak. De az ember nem csak jó: kapzsiság is akad bennünk. Éppen ezért nem meglepő, hogy egy olyan ártatlan dolgot, mint a mobiljáték, aminek az lenne a célja, hogy ingázás közben szórakoztasson minket, függőséget okozó pénznyelővé alakult.

A telefonos játékok zömében ingyenesek, de folyamatosan mikrotranzakciókat ajánlanak nekünk: kisebb (néha nagyobb) összegekért digitális tartalmat vásárolhatunk egy játékon belül. Kezdve egy új kinézettől, a nagyobb virtuális építőterületen át a játékon belüli erőforrásig bármi lehet virtuális jószág, és egy 85 milliárd dolláros iparágban mérget vehetsz rá, hogy minden az is lesz.

Külön szakemberek, csapatok szakosodnak arra, hogy megtervezzék a lehető legjobb rendszert, és minél több pénzt csaljanak ki belőled úgy, hogy ne érezd közben rosszul magad. Bár fiatal iparágról beszélünk, már léteznek jól bevált sablonok, rendszerek, amik kellő marketing-költségvetéssel garantált profitot jelentenek. Ezek alapja, hogy az ingyenes játékokba építik be a fizetős tartalmakat, aminek két oka van: ha a játék ingyenes, sok-sok potenciális vásárlót érnek el, és még indokolni is tudják, miért késztetik őket pénzköltésre – hiszen maga a játék ingyen van, és valamiből a cégnek is meg kell élni.

És hogy mi mindenért kérhetnek pénzt? Nagyjából bármiért...

Az egyik leggyakoribb módszer, hogy korlátoznak a játékon belül, de fizetés árán bármit elérhetsz. Például a rendszer mindig közel enged ahhoz, hogy nyerj, de ha sokszor nem vagy szerencsés, várnod kell, hogy tovább játszhass – vagy természetesen fizethetsz, és azonnal folytathatod. Ez egy mesterségesen alkotott nyomás, amit arra is felhasználnak, hogy különböző „bónuszokat” vegyél, amikkel több pontot gyűjthetsz, jobban haladhatsz, többet és könnyebben játszhatsz...

Másik népszerű mesterséges korlátozás a nevetségesen hosszú várakozási idő. Ennek főleg a birodalomépítős játékok a mesterei, ahol az első fejlesztés megvan percek alatt, de minden következő órákba, napokba telik. Szerencsére már az első lépésekben megtanítanak arra, hogy valamilyen kristály, vagy egy „prémium” erőforrás meggyorsíthatja a folyamatot. Természetesen ezt először ingyen kapod, hogy ráérezz az ízére, de később súlyos pénzeket fizethetsz érte, valószínűleg úgy, hogy a különböző „csomagok” soha nem fogynak el teljesen, így mindig lesz fölöslegesen beleölt pénzed a játékban. Ez az elnyújtott idő azért nyomasztó, mert ezek az alkalmazások jellemzően más játékosokkal szembe állítanak, tehát folyamatos nyomás alatt vagy. Ha nincsen kész az új épületed időben, és megtámadnak, elveszíted azt, amire napokat vártál. Nincs más választásod,

ha élvezni akarod a játékot, fizetned kell, és ha megtetted, onnantól kezdve nehéz lesz kiszállni...

Ugyanis, abban a pillanatban, hogy pénzt áldoztál egy alkalmazásra, nemcsak szabadidőt fektettél bele, ami önmagában értékes, hanem a megkeresett pénzed is, amit másra is költhettél volna. Sajnos ebben a pillanatban buknak el sokan, mert nem akarják veszni hagyni a pénzük, és folyamatosan tesznek be súlyos összegeket, hogy ne vesszen el az értéke annak, amit már elköltöttek a játékra.

Ezt pontosan tudják a kiadók is, ezért úgy készítik ezeket az alkalmazásokat, hogy folyamatosan legyen mire költeni. Emellett egy olyan szociális környezetbe helyeznek, amiben csak arról kaphatsz híreket, hogy a barátaid vettek valamit, sikereket értek el. Nem csoda hát, ha azt érzed, le vagy maradva, a lemaradást pedig legkönnyebben, ugye, költéssel tudod behozni... Túlzás lenne azt állítani, hogy minden mobiljátékos beleesik ebbe a csapdába, de tény: világszerte rengetegen költenek el így több ezer dollárt, és még sokkal többen több százat. Ami a felnőtt emberek esetében is veszélyesen hangzik, de ezek a játékok majdhogynem kivétel nélkül PEGI 7 besorolást kaptak, tehát hét éves kor feletti gyerekek már játszhatnak velük. Olyan játékokkal, amik fokozatosan felépített nyomással vesznek rá a pénzköltésre.

Még csak nem is játékok

A legszomorúbb az, hogy az ember a pénzéért még csak minőséget sem kap, ugyanis ezek az alkalmazások csak karikatúrái egy videojátéknak. Kívülről annak tűnnek, de

valójában csak felületek arra, hogy színes effekteket vehess pénzért, amik azt mondják, hogy ügyes voltál.

Nincs játékélmény, nincs fejlődés, nincs tartalom, csak a mesterséges nyomás, az azonnali jutalom és a megbánás állandó körforgása.

És hogy mit lehet tenni ellene?

A megoldás egyik fele egyszerű: személyes szinten elég annyit, hogy nemet mondasz ezekre a játékokra. Helyettük olvasol, zenét hallgatsz, vagy keresel egy tartalmas, de fizetős mobiljátékot, amiért csak egyszer fizetsz, és keveset.

A másik fele bonyolultabb. Ehhez oda kell figyelni a gyerekekre, ismerősökre, tudatosnak és érdeklődőnek kell lenni, kérdezgetni őket, hogy mivel töltik az idejük a telefonon. Meg kell ismertetni velük alternatívákat, amikkel ők is gazdagodhatnak, nemcsak a részvényesek egy megfoghatatlan vállalat tetején.

Nem utolsósorban pedig témává kell tenni ezt a jelenséget, mert a törvényhozók csak nagyon lassan reagálnak, és egy ilyen gyorsan fejlődő iparágat csak naprakész döntésekkel lehet szabályok közé terelni. Márpedig napról napra egyértelműbbé válik: a keretekre szükség lenne.

Nyitókép: Pexels
Források: itt, itt és itt

Ajánljuk még: