A TikTok hatására tikkelhetnek a fiatalok, és lassan kiderül, miért

Tech

A TikTok hatására tikkelhetnek a fiatalok, és lassan kiderül, miért

A pandémia alatt a közösségi oldalak még nagyobb szerephez jutottak az emberek életében, és ennek káros hatásai egyre inkább megmutatkoznak. Friss tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban sokkal több fiatal, jellemzően fiatal lány keresett fel orvost akaratlan mozgásos, vokális megnyilvánulások, vagyis tikkek miatt. Hozzáértők úgy vélik, az egyik videómegosztó felület, a TikTok használatával függ össze kellemetlen tünet. 

Mi is az a tikk?

A tikk olyan akaratlan megnyilvánulásokat jelöl, melyek csak időnként kontrollálhatók tudatosan. Közös bennük, hogy jellemzően hirtelen történnek és céltalanul ismétlődnek. A tikkelésnek lehetnek egyszerű és összetett formái is, előbbiekre jó példa a pislogás, vállrándítás, köhintés vagy szipogás, míg összetett tikknek mondjuk azokat a mozgásokat, viselkedésformákat, melyekben külső szemlélő számára céltudatosnak tűnő cselekedetet ismétel a tikkelő, például dobol az ujjával, rugdos a lábával vagy éppen káromkodik. Ugyanis a tikk nemcsak mozgáshoz köthető lehet, vokális tikkekről is tudunk.

Ha mozgásos és vokális tikkek jelennek meg 18 éves kor előtt, és több mint egy éve időről időre ismétlődnek, akkor már Tourette-szindrómáról (TS) beszélünk. Ez a zavar 4-6 éves korban jelentkezhet először, nagyobb százalékban fiúgyermekeknél. Jellemzően 12 éves kor körül a legerősebbek a tünetek. Az efféle tikkeléshez gyakran társul valamilyen pszichológiai zavar, például szorongás vagy kényszerbetegség.

Nem csak fiúk, nem véletlenszerűen

A pandémia alatt világszerte megnőtt azoknak a kamasz lányoknak és fiatal felnőtteknek a száma, akik tikkről számoltak be orvosaiknak. A szakértőknek idővel feltűnt: az atipikus pácienseket több dolog is összeköti.

Dr. Kirsten Müller-Vahl például, aki 25 éve foglalkozik Tourette-szindrómával Németországba észrevette, hogy az általa vizsgált lányok ugyanolyan vokális tikkről számoltak be – olyan lányok, akiknek sosem volt hasonló problémájuk, és Tourette-szindrómával sem diagnosztizálták őket soha. Az orvos tovább kutakodva azt találta, hogy a hozzá kerülő lányok egy olyan német videós tartalomgyártót mimikáltak, aki saját Tourette-betegségéből szerzett élettapasztalatait osztja meg közönségével. Emellett közös a tüneteket produkáló lányokban, hogy sokuknál diagnosztizáltak korábban szorongást vagy depressziót, ami felerősödött a pandémia hatására. Később más szakemberek is megerősítették, hogy az érintettek esetében nem Tourette-szindrómáról van szó, valószínűbb, hogy funkcionális mozgászavarban (funcitonal movement disorder) szenvednek. 

A jelenségre a világ más tájain is felfigyeltek. Dr. Tamara Pringsheim és Davide Martino neurobiológusok Kanadában vezetnek egy klinikát, ahol Tourette-szindrómás pácienseket kezelnek. 2008 óta

évente átlagosan 200 új esettel volt dolguk, míg a 2020 és 2021 májusa közötti egy évben havonta 300 új ember érkezett

hozzájuk panasszal. Az esetszámok 2020 nyarán kezdtek meredeken emelkedni, az orvosok szerint két tényező miatt: egyrészt a Covid bezártságában az emberek szorongásszintje megnőtt, másrészt a képernyő előtt töltött idő is hosszabbra nyúlt, így a közösségi média felületein, például a TikTokon is többet görgetünk. „Az egész karrierem alatt nem láttam ilyen mértékű szorongásnövekedést a tinik és fiatalok körében, egészen rémisztő” – nyilatkozta a doktornő a tapasztaltak kapcsán.

Míg a Tourette-szindróma mögött általában neurológiai károsodás áll, addig a tikkek pszichológiai és környezeti tényezők hatására is megjelenhetnek. Mariam Hull amerikai gyermekneurológus tanulmánya azt mutatja, hogy a szociális média hozzájárulhat a pszichológiai zavarok globális terjedéséhez. Ugyanakkor a kutató figyelmeztet: önmagában egy videótól még nem fog senki tikkelni, de figyelembe véve, hogy az olyan felületek, mint a TikTok egymáshoz hasonló tartalmat kínálnak fel a fogyasztónak az algoritmus segítségével egy videótípusból végtelen láncolat tud kialakulni. Pringsheim szerint elképzelhető, hogy fiatalok a népszerűségért és társaik elfogadásért kezdtek el tikket produkálni – hiszen akiket követnek, azokat szeretik, azokhoz, ha tudat alatt is, de szeretnének hasonlóvá válni.

Mit tehetünk?

A beszámolókból kiderült, hogy sokaknál már attól megszűntek a tünetek, hogy felfedezték a kapcsolatot a tikk és a social média között – neurológiai szintű károsodása senkinek nem lesz a videómegosztóktól, így a tartós baj is elkerülhető.

Ugyanakkor a történések figyelmet érdemelnek, bizonyítják: szülőként igenis fontos ismernünk gyermekünk médiafogyasztási szokásait is. Fontos, hogy alternatív módokat nyújtsunk számára szorongásuk kezelésére, szabadidejük eltöltéséhez. Korábban már írtunk arról, miképp érdemes szülőként szabályoznunk az elektromos eszközök használatát gyermekeinknél. Kamaszokkal már lehetőségünk van párbeszédet kezdeményezni a témában, és fontos: ne nevessük őket ki, hanem nyújtsunk támogató és elfogadó kereteket!

A lényeg, hogy ne hagyjuk őket magukra a nehéz érzelmeikkel, gondolataikkal. És főleg ne hagyjuk őket egyedül egy algoritmussal, ami azt szeretné, minél több időt töltsön a képernyő előtt az ember!

Ajánljuk még:

A Robogeddon-sztori: jövő, amit egyikünk sem úszhat meg
Robogeddon: bár eddig kevesen találkoztunk vele, sokunknak lehet ismerős a kifejezés, amit a „robot” és „armageddon” szavakból alkottak meg. Vajon valóban előfordulhat-e bármikor a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia átveszi az emberek helyét, és milyen hatással lehet ez ránk? Ennek a témának jártunk utána.