A sharenting veszélye: óvatosan a gyermekfotók posztolásával!

Tech

A sharenting veszélye: óvatosan a gyermekfotók posztolásával!

Rengeteg a büszke anyuka, aki megosztja a gyermekéről készült ultrahangfelvételt, felpakolja a vízben pancsolós képeket Facebookra, megosztja az aranyos történeteket Instagramon, és büszkélkedik a kisiskolás bizonyítványfotóval. Egy dolgot azonban ne feledjünk: a meggondolatlanul közzétett, ártatlannak hitt gyermekfotók nyilvánossá tétele az egyik legveszélyesebb fegyver a gyermek ellen.

Szinte nincs olyan ember, aki ne találkozott volna a Chloe Clemről készült ikonikus képpel, amely a szó legszorosabb értelmében járta be az egész világot, ezeregy mémkép alapjaként szolgálva.

Az arckifejezést egy videóból vágták ki, amit feltöltöttek a Youtube-ra. A pár perces felvétel arról a szívmelengető momentumról szól, amikor a szülők tudatják a gyermekeikkel: nem az iskolába, hanem Disneylandbe autóznak. Lily, a nagyobbik lánytestvér euforikus örömkönnyeket hullajt, ám a kamera felveszi a kis Chloét is a második perc környékén, aki… nos, láthatóan nincs elragadtatva az ötlettől. Van egy olyan érzésem, hogy a szülők nem sejtették, hogy a 2:06 percnél készült felvétel Chloe Clemről a jövő mémgyárának egyik legnépszerűbb alapanyaga lesz – bár lehet, tévedek –, abban viszont már egészen biztos vagyok, hogy

a gyermekülésben autókázó, láthatóan összezavarodott kislánynak halványlila fogalma nem volt arról, hogy tulajdonképpen mi is vár rá a jövőben.

Chloe Clem esete csak egy a tízezerből, ami elgondolkodtatott. Nem kellett sokat kutatnom az interneten, hogy egészen megdöbbentő beszámolókra bukkanjak: úgy tűnik, nagyon is gyakori a jelenség, amikor a tizenéves fiatalok kéretlen digitális lábnyomuk súlyával szembesülnek, amely gyakran már születésük napjától, de akár magzatkoruktól kezdve létezett. Egy 11 éves Cara nevű kislány például így nyilatkozott ezzel kapcsolatban: „Furcsa volt saját magamat úgy látni. Főleg, hogy voltak olyan képek, amiket nem is szerettem magamról”.

Gwyneth Paltrow színésznőt pedig a lánya, Apple Martin szólta meg, amiért édesanyja nem kérte előzetes beleegyezését a kép megosztása előtt. „Anya, ezt már megbeszéltük. Tudod, hogy semmit nem tehetsz közzé a hozzájárulásom nélkül” – írta a kép alatt kommentben.

Nem Gwyneth Paltrow az egyetlen, aki így járt. A híres anyuka-influenszer, Christie Tate a Washington Postban mesélte el a pillanatot, amikor 14 éves lánya számon kérte a róla készült fényképek megosztását, a tudta nélkül óriásira nőtt digitális lábnyomát. „Mi ez az egész? Miért van fent annyi kép rólam az interneten?” – szólt az ezerdolláros kérdés teljesen jogosan.

Jogosan, mert ugyan a sharentinget – a „share” (megoszt) és a „parenting” (szülőség) szavak kombinációja – a szülő műveli, de a gyermek szenvedi el az esetleges következményeket. A következményt, amibe a gyanútlan szülő sokszor bele sem gondol. 

Mert az internet nem felejt, egy-egy hirtelen felindulásból felpakolt félmeztelen-, meztelen-, pizsamás-, fürdőruhás-, vicces pillanatkép a későbbiekben akár iskolai bullying, online zaklatás áldozatává is teheti a gyermeket.

Ami egy felnőttnek vicces, aranyos és cuki, az egy kisgyereknek ciki, kínos és veszélyes is lehet.

Persze fontos tudni, hogy a sharenting szinte soha nem a szülők rosszindulatáról szól, sokkal inkább a meggondolatlanságról, felelősségük figyelmen kívül hagyásáról. A Michigani Egyetem felmérése alapján a szülők 75 százaléka gondolja azt, hogy beleesett a sharenting ártó csapdájába, vagyis túl sok privát információt, képet osztottak meg gyermekükről. Egy 2019-ben publikált kutatás szerint pedig a szülők 69 százaléka posztolt már olyan privát információkat, képeket gyermekükről, amelyek után ők maguk is kellemetlenül, feszélyezve érezték magukat.

A sharenting-jelenség tehát él és virul. Ugyanakkor ismerve a kockázatokat, minden szülőnek lehetősége van felelős döntést hozni. Érdemes ilyen és ehhez hasonló kérdéseket használni önellenőrzésként:

  • Miért akarom ezt a videót/képet megosztani róla?
  • Tartalmaz személyes adatokat, intim részleteket?
  • Sérti a jogait?
  • Ha pár év múlva a gyermekem megtalálja a közösségi médiára posztolt képet, vajon mit fog szólni hozzá, mennyire találja kínosnak/intimnek/nem odavalónak/helytelennek?
  • A nyilvánosan megosztott kép a gyerek számára mennyire lehet veszélyes a jövőben?
  • Biztos, hogy kiválasztottuk, beállítottuk azt a célközönséget, amellyel a privát családi fotókat, történeteket meg szeretnénk osztani?
  • Komolyan vesszük a gyermek magánszféráját?
  • Leellenőriztük a megosztott képek láthatóságát, hogy véletlen se kerüljenek családi-, baráti körön kívüli kezekbe, a dark web oldalaira?

Mert egy szülő feladata megvédeni a gyermekét – az interneten kívül, és azon belül is.