SZPSZ

Megtörténhet a hűtlenség csak úgy, ok nélkül? – A pszichológus válaszol

„Csak úgy megtörtént” – hányszor hangzik el filmekben félrelépés után! Nem véletlenül, miután a valóságban is gyakorta magyarázzák így az eseményeket az érintettek, ha nem egy másik kapcsolat húzódik a háttérben, hanem kalandról, alkalmi esetről van szó. Tényleg így működne, hogy történik valami az agyban, és fel sem fogjuk, mit teszünk? Erről kérdeztük Román Boglárka szexuálpszichológust.

„Filmekben, sorozatokban jó pár olyan jelenetet láttam, ahol a pár egyik fele megcsalja a másikat. Ez általában lebukással derül ki, de sokszor önvallomás útján lát napvilágot a titok. Ilyenkor a megcsaló fél mentegetőzik: berúgtam, magányos voltam, szakításban voltunk, és amikor már nincs más mentség, elhangzik a bizonyos mondat: „csak úgy megtörtént”. Egyfajta utolsó mentsvár ez, úgy hangzik,

mintha a kijelentőnek semmi köze nem lett volna a történtekhez,

mintha csak sodródott volna az árral. Ilyen esetben talán valódi megbánást sem érez az elkövető, inkább csak racionálisan tisztában azzal, hogy rosszat tett, és vezekelnie kell.

De megeshet-e valóban, hogy a megcsalás csak úgy megtörténik valakivel, mintha tudatosan nem lett volna képes befolyásolni az eseményeket? Bizonyos mennyiségű alkoholszint hatására persze ez elképzelhető, ám józanul aligha, hiszen jó esetben cselekedetünk teljes tudatában vagyunk. Mégis, a filmekben csak egy ideig működik az a bizonyos belső hang, hogy nem kellene belemenni egy kalandba, hiszen a meglévő párkapcsolat ellene szól. Egy idő után azonban úgy tűnik, a józan észt legyűri a vágy, és az illető öntudatlanul cselekszik, majd az együttlét után

kétségbeesve jön rá, mit is csinált.

Persze, az esetek többségében nem ez a jellemző, de előfordul ilyen helyzet is: létezhet, hogy a félrelépő fél önmaga sem tudja, miért tette, amit tett, és mi szüksége volt a légyottra? Mintha valami kikapcsolna az agyában?

„A megcsalás nem tud csak véletlenül megtörténni” – mondja Román Boglárka szexuálpszichológus. „Ez egy folyamat eredménye, amit számos döntési pont előz meg. A döntéseket persze több tényező befolyásolhatja, például az érzelmi vagy szexuális elégedettség az eredeti kapcsolattal, az érzelmi vagy fizikai szükségletek kielégületlensége, a személy temperamentuma, impulzivitásának mértéke. De minden félrelépésnek van erotikus vetülete, mindig vonzódásból indul ki még akkor is, ha csak szexuális kielégületlenség tűnik a legfőbb hajtóerejének. Ezt sajnos nem lehet letagadni. A legtöbb viszony sokkal inkább a vágyról, vonzódásról szól, mintsem a szexről. És nemcsak mi vonzódhatunk, szeretjük azt is érezni, hogy vágynak ránk, hogy különlegesek, kívánatosak vagyunk, szeretünk figyelmet kapni és kapcsolódni is.”

A pszichológus szerint a „semmi nem történt”, a „csak úgy megtörtént”, a „be voltam rúgva”, a „nem emlékszem a részletekre”, a „nem élveztem”, a „nem jelentett semmit” és

a hasonló mondatok torzításoknak tekinthetőek,

amelyek során a hűtlen fél védekezőrendszere keresi a kibúvót. „Ezekkel a kibúvókkal mintha az erotikát, a meglevő vágyat tagadnánk. Ha kiderül a félrelépés, az arra készteti a hűtlen felet, hogy védekezzen és torzítson, ugyanis egy ilyen, módosított képpel könnyebben szembesülhet nemcsak a megcsalt fél, hanem maga a félrelépő fél is, így elkerülve, hogy az önmagáról kialakított képét megkérdőjelezze. Csak azt ismeri be magának, amivel szembe is tud nézni.”

A másik ember utáni vágyakozás tagadásával könnyebb megmenteni a meglévő kapcsolatot is. Az, aki félrelépett, igyekszik úgy lefesteni az eseményeket, mintha azok ok nélkül zajlottak volna le: ugyanis lényegében véve bármilyen ok, ami miatt a félrelépés bekövetkezik,

a meglévő kapcsolatot kérdőjelezi meg.

Bár az erkölcsi döntésekért és a lelkiismeret-furdalás megéléséért többek között agyunk prefrontális kérge felelős, a hűtlenség hátterében a legtöbb esetben nem az agyi működés módosulása áll – akkor sem, ha azt hisszük, az eset „csak úgy megtörténik”, ugyanis jellemzően különböző érzések megélése vezet a hűtlenséghez.

Ezt azért valójában az érintettek is tudják, ugyanis bármi is hangzik el az eseményeket követően hirtelenjében, a párterápián vagy a pszichoterápián már senki nem védekezik ilyen „kifogásokkal”: Boglárka munkája során nem találkozott olyannal, aki a megcsalást azzal magyarázta volna, hogy csak úgy megtörtént. Alapvetően mindenki tud mondani okot vagy okokat, amelyekkel ugyan nehéz szembesülni, de valójában ezekkel lehet elkezdeni dolgozni. Akár egy kapcsolat megmentésén, akár egy olyan ember problémáinak megoldásán, aki úgy éli meg, hogy a szexualitásban elveszíti a kontrollt önmaga felett és olyat tesz, amit valójában nem akart, ami – érzései szerint – „csakúgy megtörténik vele”.

Mindenesetre a szakember szerint mindenképpen abba az irányba érdemes terelni a párokat, hogy meghallják, amit a másik mond, és megértsék az utat, ami az eseményekig vezetett. A fizikai, illetve érzelmi szükségletek átbeszélése is segítség lehet abban, hogy visszataláljanak egymáshoz.

Ajánljuk még:

Idézetek szerelmes versekből: felismered, melyiket ki írta? Kvízezz!

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg és száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Ugyanakkor azt is hitték régen, hogy február 14-én választanak párt a verebek, Palócföldön pedig úgy tartották, ekkor jönnek vissza (haza) a vándorló vadgalambok, a tavasz hírnökei. A galamb a lelkiség egyik legismertebb madárszimbóluma, illetve a szerelem madara, a világ virágzásának, a nőiség tavaszi megújulásának, a szerelemnek az előhírnöke. A költők egyik legkedveltebb témája a szerelem, legyen az beteljesült vagy beteljesületlen. A magyar költők verseiből válogattunk ki egy csokorra valót: felismered, melyik versrészlet kinek a tollából származik? Kvízezz velünk!