Csatát nyer, de háborút szít a kapcsolatokban: mit üzennek a könnyek, ha nem őszinték?

Azt mondják, a könnyeket gyakran manipulációs célokra használják a nők: visszaélnek azzal, hogy a mellettük élő férfi a könnyek láttán megadásra kényszerül. Mert egy könnyező nőt látni és nem bevonódni a drámába nem könnyű: érző ember számára szinte lehetetlen. Azonnali reakciót zsarolnak ki a könnyek, még feszült vitahelyzetben is. A másik elhallgat, hátralép párat, és nemcsak engedi, hogy a síró nő kerüljön fókuszba, de lehet, addig képviselt akaratát is feladja. Nem egyszer vigasztalni kezd, letörli a másik könnyeit – kapitulál, és persze iszonyú rosszul érzi magát a bőrében, hiszen azokat a könnyeket az ő viselkedése váltotta ki. Legalábbis így hiszi, és akkor is bűntudata lesz, még akkor is, ha a könnyek nem is neki szóltak.

Miért sír a nő, ha veszélyben érzi a saját igazát, vagy veszni látja a saját elképzeléseit? Nagy valószínűséggel nem tudatos, megfontolt zsarolásra törekszik, csak egy rossz mintát követ. Lehet, hogy otthon, a saját szüleinek konfliktusmegoldása is hasonlóan működött, és látta a nő nyereségét ezen a fronton, de az is lehet, a fiútestvére vagy a barátok, „inkább ne sírj” alapon engedtek, ha eleredtek azok a bizonyos krokodilkönnyek. Vagyis a nők egy része megtanulja, hogy a sírással előre jut, és ha erkölcsi, elvi vagy éppen önismereti okokból nem elemzi saját viselkedését, könnyen lehet, hogy tudattalan mintakövetésével rombolja a kapcsolatát, a saját megítélését.

A nem őszinte, manipulációs célokra használt sírás ugyanis árkot ás a felek között akkor is, ha adott helyzetben rövid idő alatt létrejön az összeborulás. Instabil az ilyen béke, mint egy cérnaszálon függő karácsonyfadísz. Bármikor összetörhet, hiszen a problémát, ami konfliktushoz vezetett, nem oldották meg: valójában nem tisztáztak semmit, nem oldozták fel a másikat. Mindketten veszítettek, de csak az a fél érzi magát vesztesnek és legyőzöttnek, akit könnyekkel manipuláltak, vittek zsákutcába. A sírással vesztegető másik fél azt hiszi, nyertesként került ki a csatából, és bár

a csatát megnyerte, háborút szított a saját kapcsolatában.

Természetesen nem minden sírás zsarolás – még párkapcsolati vitahelyzetben se gondolhatjuk azt, hogy egy nő kizárólag tudatosan, csalfa szándékkal alkalmazza a „könnyesszempár-technikát”. Mert sokszor őszinték a könnyek: lehet, fegyvertelennek és sebezhetőnek érzi magát a nő. Vagy valóban megretten egy-egy hangosabb, erőteljesebb hangvételű vita során. Máskor úgy érzi, hiába beszél, láthatatlan abban a kapcsolatban és bármit mond, süket fülekre talál. Néha elkeseredésében sír, máskor azért, mert annyira nem figyel rá a párja. Olykor azért, mert tudja, hiába is mondaná, a másiknak mit sem számít az, amit ő szeretne. Megint máskor meg azért sír, mert amúgy is hamar eltörik a mécses nála, és nem akar ő semmit a könnyekkel, de jönnek maguktól, a lány/asszony meg még restelli is, hogy nem tud uralkodni az érzelmein. Hogy engedi, a másik ilyen mélyen és gyorsan belelásson fájdalmába – pedig ő tartani akarta magát. Mert a sírás, bármi is az oka, a mi kultúránkban egyféle gyengeséget képvisel. Aki sír, az sebezhető, az kiszolgáltatottságáról tesz éppen vallomást.

Ezért aztán, lássuk be, nem könnyű a férfiaknak, akiket meg még mindig arra tanít ez a világ, hogy száz lakat alá rejtsék érzelmeiket. Nem könnyű nekik, mert nem is tudunk segíteni abban, miképp döntsék el, hogy amikor könnyekben tör ki a másik, az abban a szituációban őszinte fájdalmat és érzéseket tükröz, vagy éppen játszmázik velük a párjuk. Mert ugye egyik könny olyan, mint a másik, legény legyen a talpán, aki biztos a dolgában, és lezserül, zsebre dugott kézzel csak úgy elsétál egy könnyező nő mellöl.

De lehet szelídíteni ezt a helyzetet is értő és szeretettel teli kommunikációval. Például egy síró nőnek nyugodt, meleg hangnemben lehet mondani ilyeneket:

• „Látom, hogy felzaklatott ez a vita, drágám, adok időt, hogy megnyugodj.”
• „Sajnálom, ha azért sírsz, mert megbántottalak, de félek az ilyen helyzetektől, nem tudjuk addig a konfliktust megoldani, amíg ilyen szélsőséges érzelmeket élsz át.”
• „Nagyon sajnálom, hogy olyan érzések törtek fel benned, ami miatt sírnod kell. Mire lenne szükséged, hogy meg tudj nyugodni? Én örülnék, ha...”

Ilyen helyzetben, ha őszinték voltak a könnyek, akkor a nő nem fogja azt érezni, hogy a férfi érzéketlen. Ha meg manipuláció volt a könnyek hátterében, akkor nyilvánvaló, hogy nem jött be a húzás. De kétségeink ne legyenek, aki tudatosan könnyekkel manipulál, annak van más is a tarsolyában. És akkor majd pár óra múlva hiába kérdezi meg tőle élete párja, hogy mi volt a baj, kicsim. Úgyis azt válaszolja majd: semmi! Aki viszont csak tudattalanul, rossz minták miatt sírt, kereshet más megoldást a konfliktus megoldására. Olyat, ami hosszú távon neki is, a párjának és a kapcsolatuknak is jobb lesz.