2021 júliusában szinte teljesen elverte a jég a Baranya megyei Sellyét, a mandarin nagyságú darabok óriási pusztítást végeztek: 245 lakóházban keletkezett kár. A legtöbb házon nem volt biztosítás, így az ott élők lakhatása a jó szándékú adományozóktól függött, és attól, van-e megtakarított pénzük. Az időjárási anomáliák a biztosítottakat új helyzet elé állítják. Mire kell odafigyelnünk?
Ma a magyar gazdaságban, társadalomban messze kisebb a biztosítottság mértéke, mint egy német, angol vagy bármilyen más biztosítási piacon, ahol az emberek tudják, hogy ez a lehetőség megóvja őket. Védi életük munkáját: a házat, a lakást, az autót. Egy nagyobb kár esetén életek mehetnek tönkre, ha a károsult család elveszti a fedelet a feje fölül. Úgy érdemes gondolkodni, hogy bármilyen biztosítás jobb a semmilyennél.
Háromezer forintért már egy átlagos vidéki ingatlant normálisan biztosítani lehet.
Sajnos még mindig van egy olyan réteg Magyarországon, amelynek tagjai nehezen tudják még a kis pénzből elérhető biztosítást is megfizetni, vagy éppen nincsenek tudatában a fontosságának, hogy ezzel a kis befektetéssel meg tudják előzni az életük teljes összeomlását. De érdemes akár több szakembert is megkérdezni, és olyan döntést hozni, ami az anyagi helyzetünknek is megfelel.
Miben gondolkodjon az, aki szeretne tudatosan és teljeskörűen készülni ezekre a helyzetekre?
A tudatos felkészülés ott kezdődik, hogy valamennyi, számunkra fontos vagyontárgyunkat biztosítjuk. A lakáspiacon nem rossz a helyzet, az ingatlanok csaknem négyötöde biztosított, ebben jó úton járunk. De a biztosítások sok esetben nem tartalmazzák mindazt, aminek bennük kell lenni. Példaként említhetjük a napkollektorok, hőszivattyúk vagy napelemek biztosítását, amelyeket az utóbbi időben sokan szereltettek fel az épületeikre. Az is fontos, hogy a házunk tetőszerkezete, ablakai megfelelő állapotban legyenek. Egy rosszul szigetelt ablakon beömlő eső tönkreteheti a bútorokat, a parkettát, de egy rossz állapotban lévő cserepezést is könnyebben megbonthat egy szélvihar. Tehát biztosítsuk fizikailag is a vagyonunkat. A másik gyakori probléma, hogy a helyreállítási költségek drasztikusan nőttek, hiszen az elmúlt néhány évben az építőipari árak és a munkadíjak is jelentősen emelkedtek. Vagyis
az ingatlanunk értéke emelkedhetett ahhoz képest, mint amekkora értékre megkötöttük valaha a biztosítást.
Ha tehát az ingatlanunk alulbiztosított, és egy kár esetén négyzetméterenként mindössze 2-300 ezer forintra van fedezet, a biztosító joggal nem fogja megtéríteni a teljes kárösszeget és ezért nem fogjuk tudni helyreállítani az ingatlant. Javaslom, ha szükséges, nézessék át egy szakemberrel a meglévő biztosításokat, hogy az épület aktuális értékének megfelelően legyen biztosítva. De ha belül is nézzük az épületeket, akkor bárki vehetett egy új és drága televíziót, újíthatta fel a fürdőszobáját, vehetett egy új mobiltelefont, vagy egy új notebookot a gyereknek. Szóval érdemes leülni és teljeskörűen végiggondolni, mire is van szükségünk. Még rosszabb a helyzet az autóval. Az ingatlanokkal szemben a hazai utakon futó autóknak csak az egyötödére kötöttek Cascót. Nem azt mondom, hogy egy húszéves autóra is egy új értéken térítő teljes körű Cascót kössünk, de azt igen, hogy legalább a gépkocsi tízéves koráig érdemes Cascót fizetni. Ne utólag keseregjünk azon, hogy a kocsinkat elverte a jég, rádőlt egy fa. Ha pedig nincs sok pénzünk, és nem akarunk teljes Casco biztosítást kötni, mert nem félünk a lopástól, akkor kössünk egy elemikár biztosítást a kocsinkra. Így egy szélvédő-törés, jégverés után megúszhatjuk a javítási költségeket. Mindemellett fontos, hogy az adott élethelyzethez, a családban élők életkorához, sportolási szokásaihoz szabjuk a biztosításainkat. Kell-e életbiztosítás, kell-e a kerti növényeket, kisállatokat biztosítani, szükségünk van-e felelősségbiztosításra? Érdemes e kérdések mentén döntenünk.
Kell külön figyelni a viharkárokra a biztosításban? Egy átlagos biztosítás tartalmazza ezeket az elemeket?
Ma a magyar piacon működő társaságok a viharkárok szempontjából teljes körű és jó biztosítási fedezetet kínálnak, minden lakásbiztosítás tartalmazza az elemi károkat. Szintén a kínálat része a Magyar Nemzeti Bank által támogatott MFO (Minősített Fogyasztóbarát Otthon) biztosítás. Ez tulajdonképpen egy minősítés, azt jelenti, hogy az MFO biztosítások minden biztosítónál az MNB által megadottak alapján azonos tartalmúak, a biztosítókat szigorú szabályok kötik a kárrendezes folyamán az ügyfélérdekek szem előtt tartása érdekében. Többek között a díj és az ellenszolgáltatás közötti egyensúly erősítése érdekében az MFO termékek esetében a kárhányad minimum ötven százalék. Azaz a biztosítóknak a beszedett díj legalább ötven százalékát vissza kell juttatniuk a károsultaknak. Szintén kritérium, hogy a legnehezebb helyzetekben, egzisztenciát fenyegető károk esetén rendkívüli eljárás alkalmazásának lehetősége választható. Valamint a kárbejelentés és kárrendezés teljes folyamata digitális csatornán is elérhető. Az elemi károkat és általános elemeket az Alapcsomag foglalja magában. Emellé választhatók az elnevezésében sztenderdizált kiegészítő fedezetek, harmadsorban pedig nem sztenderd kiegészítő fedezetek. Utóbbiakat önállóan kell kínálni, elkerülendő, hogy az ügyfelek árukapcsolt, de számukra egyébként nem szükséges biztosítási elemek után is fizessenek. A kizárások és mentesülések témakört illetően az MNB törekedett arra, hogy a termék feltételeiben limitált mennyiségben, kizárólag jól indokolt kizárások szerepeljenek. Ezek célja, hogy a kárrendezés során az esetlegesen felmerülő igazolási és bizonyítási kényszer az ügyfeleket legkevésbé terhelje.
A viharkárok nemcsak a biztosítottakat, a biztosítókat is új helyzet elé állítják. Hogyan kezelik ezt a kérdést, mennyire kell átgondolniuk a biztosításpolitikájukat ennek fényében? Mennyivel kell esetleg többet fizetnünk?
A biztosítótársaságokat globális és hazai szinten is komoly kihívás elé állítja a klímaváltozás.
A május és augusztus közti viharszezonban idén eddig 13 és fél milliárd forintot fizettek ki. Ez a valaha mért legmagasabb összeg.
Persze, akár a gépjármű-, akár a lakásbiztosítási piacon a kifizetett összegek azért is nőnek, mert több, jobb és drágább autó fut az utakon, a lakások ára is egyre magasabb, így az újraépítés és a helyreállítás költségei is megnőttek. A kárkifizetések összegeinek növekedése maga után vonja a biztosítási díjak növekedését is. Ezt a díjnövekedést két ok is generálja, egyrészről a már említett helyreállítási költségek növekedése, másrészt sajnos a megugró inflációs hatások is. A társaságok ezt részben úgy oldják meg, és ez a feladatuk is, hogy tartalékokat képeznek. És persze a díjnövekedéseket megpróbálják beépíteni a lakásbiztosítások és egyéb biztosítások díjába. De az látszik, hogy a biztosítók a díjnövelés és a folyamatok racionalizálása mellett a kockázati kör megválogatásával is készülnek az időjárás változásából adódó nehézségek átvészelésére.
Békés István
Ez mit jelent a gyakorlatban?
A kockázati kör szűkítését, vagyis az ügyfél biztosítási ajánlatának a visszautasítását. Ez Magyarországon még nem jellemző, ritkán találkozunk vele, de példa lehet rá az ártereken lévő házak vagy a vályogházak biztosítása, amelyet a biztosítók nem szívesen, vagy nem teljes körűen vállalnak be. Könnyen belátható, hogy jelentősen nagyobb kockázat az ártéren lévő vagy belvizes területeken elhelyezkedő, akár vályogból épült ingatlanokat biztosítása, illetve időjárási szempontból veszélyeztetett területen a régi technológiával épült házaké. De ez a megoldás a biztosítók részéről inkább külföldön jellemző: az Egyesült Államokban már több mint kétszáz, főleg erősen tűzveszélyes körzetet zártak ki a biztosításból, úgy mint New York, Delaware, Kalifornia, főleg a nagyon nagy értékű ingatlanok tekintetében. Mi is halljuk a hírekben, hogy jönnek a futótüzek, az erdőtüzek, amelyek óriási értékű házakat égetnek el.
Kaliforniából rengeteg biztosítótársaság kivonult.
Ha mégis vállalják, akkor a magasabb kockázat miatt többet kell fizetni a biztosításért.
Hosszú távon ez a tendencia hova fog vezetni? Ha már olyan sok lesz az extrém időjárási esemény, nem lehet biztosítás kötni?
Azért szögezzük le, a biztosítók pont azért jöttek létre, hogy ezeket a kockázatokat reálisan felmérjék, beárazzák, majd az esetleges károkat kifizessék. Világviszonylatban is hihetetlen mennyiségű adatot gyűjtenek be, elemeznek es kezelnek az időjárási eseményekről, a károk időbeni alakulásáról abból a célból, hogy jó előre felkészüljenek a gazdálkodásuk es a korrekt kárkifizetések hosszú távú fenntartására.
Viszonylag lassan változik a klíma, lehet vele kalkulálni.
Ma már a biztosítók is aktívan részt vesznek abban, hegy a jövőnk fenntarthatóbb legyen, nem szénbe és olajba fektetnek, hanem zöld technológiába, a modern és fenntartható megoldásokba. Olcsó húsnak híg a leve – mondja a magyar mondás. Tekintsük természetes es előremutató folyamatnak, hogy egy magas minőségű, gyorsan, széleskörű kockázatokra választ adó és jól szolgáltató minőségi termékért tisztességes árat kérnek el.
A biztosítás története: Az első, dokumentált biztosítás a 14. században Genovában íródott. Arról szólt, hogy a kereskedő bizonyos díjszabás ellenében köteles megtéríteni a hajó- vagy rakománytulajdonos kárát egy esetleges szerencsétlenség esetén. Az első biztosító társaság pedig a 17. század végén jött létre Angliában. Edward Lloyd alapította, aki a kockázatelemzést is bevezette. Különféle számításokkal megbecsülték, mekkora a baleset valószínűsége, és úgy számították ki a biztosítás mértékét, hogy az mind a hajósoknak, mind a biztosítónak megérje. Ez alapozta meg a biztosításokat.
Előfordulhat majd nálunk is ilyen jellegű kivonulás, mint Kaliforniában?
Nem. Hálásak lehetünk, hogy olyan országban élünk, ahol ugyan gyakoribbak a természeti katasztrófák, de ezek mértéke még kezelhető, mind biztosítási, mind társadalmi oldalról. Ha a tavalyi németországi és belgiumi árvízre gondolunk, ami halálos áldozatokkal, és több mint tízmilliárd eurós kárral járt, vagy a görög és olasz erdőtüzekre, amelyek évekre, sőt évtizedekre vetik vissza a gazdaságot és turizmust, akkor valóban szerencsésnek érezhetjük magunkat. Vagy ott volt az olaszországi Po-folyó és a francia folyók kiszáradása: nemcsak a mezőgazdasági öntözést, a hajózást, hanem az ivóvízkészletet is veszélyeztették ezek az események.
Ehhez képest a mi kis hazánk sokkal jobb helyzetben van.
Emellett az elmúlt hosszú években a kormányzati politika hatására a magyar gátrendszer viszonylag jól felépített és megújított védelmet nyújt, ami csökkenti a biztosítások kockázatát is.
Kihez forduljunk tanácsért? Például mit jelent az alkusz a biztosítási ügynökhöz képest?
A biztosítási alkuszok abban különböznek a biztosítóknál dolgozó értékesítési kollégáktól, hogy nem egy céget képviselnek, hanem az összes biztosító ajánlatai közül keresik meg az ügyfél számára legelőnyösebb ajánlatot. Mivel sok biztosító pénzügyi ajánlatát látják, jobb a rálátásuk.
Biztosítási szakemberként hogy látja, kezd kialakulni a tudatosság?
Folyamatosan javul a biztosításról alkotott vélemény is és a tudatosság is. Az ügyfelek jelentős többsége örömmel fogadja a jószívű szakmai tanácsot. Ez egy kölcsönös folyamat, egyrészt a kollégák igyekeznek nevelve, támogatva, mindig az ügyfél mellett állni, ez a kutya kötelességük, a munkájuk. Egymást erősítő, kölcsönös pozitív spirált tapasztalok, amiben az egész biztosítási szakma már évek óta benne van. A biztosítási kárrendezés egyre gyorsul, gyakori, hogy a kárbejelentés után tizenöt-húsz percen belül ott van a kárszakértő. Arra is gyakran van példa, hogy az ügyfél a saját telefonjával lefényképezi a beázást és nem megy ki kárszakértő, hanem azonnal utalnak. Ezek a gyors és hatékony kárrendezések növelik az ügyfélélményt, az elégedettséget, a bizalmat. Ez a szakmánk jövője, hogy egyre jobban megbecsüljük ezt a kölcsönös erőfeszítést.
Azért is lehet kevesebb biztosítás, mert az általános hozzáállás az: úgyse fog fizetni a biztosító. Mennyire valós ez?
Régen valóban ezt hitték, most már egyre kevésbé. 50-60-70 milliárdot fizetnek ki a biztosítók, tehát sok pénzt, de azt is tudni kell, hogy a jó biztosításnak magasabb az ára.
Ajánljuk még: