Szocio

Ne higgyünk minden reklámnak – akkor sem, ha cuki, és látszólag jót akar nekünk

Egyre több könnyfakasztó, idősekről szóló reklámfilm készül, ami részben remek, részben viszont igen káros – talán pont azok számára a legkárosabb, akiket céloznak vele.

Széles körben elterjedt egy gyógyszerszállító cég reklámja, és karácsony előtt újra és újra elő szokott kerülni minden évben. A film középpontjában egy betegségből lábadozó idősebb férfi állt. A történet ősz elején kezdődik, amikor férfi alig tud felállni az ágyból, hogy pizsamában és papucsban elcsoszogjon ahhoz a régi, egykarú gömbsúlyzóhoz, amelyet először csak két kézzel tud megmozdítani, s még a szomszédja is fejcsóválva nézi a másik házból, ahogy megpróbálja megemelni. Aztán mindennap gyakorol, később a súlyzózás mellett futni is indul, karácsonyra pedig nagyon fitt lesz. Az ünnepre elmegy a lányáékhoz, és kiderül: a sok mozgás azért volt, hogy kisunokáját megemelhesse, a kislány feltehesse a csúcsdíszt a karácsonyfára. A csatáját megnyerte, megvalósította a célját.

A reklámot sok cikkben dicsérték, főleg az Egyesült Államokban és Kanadában, s kiemelték, hogy mély tisztelet sugárzik a könnyfakasztó képsorból. Ez igaz is, és ezzel e hirdetés messze túlszárnyalt már sok másik, időseket bemutató filmet. Mégsem hiszem, hogy jó irány lenne ilyen hirdetéseket készíteni, ugyanis éppen azok, akiket motiválni szeretnének kedvetlenednek el, rosszabb esetben sérülnek meg, ha követik a reklámban látottakat.

 

A tartós ágyban fekvés után minden orvos és egészségügyi szakember a fokozatos, megfontolt, lassú terhelést javasolja, óvnak minket a hirtelen, kampányszerű mozgásoktól. Egészen biztos tehát, hogy a filmben szereplő idős embernek egyetlen szakember sem javasolta volna azt, hogy az ágyból éppen csak kikelve bármilyen módon is súlyzózni kezdjen. Minden bizonnyal elsőre egy nagyon könnyű mozgásprogramot javasoltak volna, hogy az izmok előbb a „fentlét” idejét szokták meg, s az egyensúlyközpontok is beálljanak arra, hogy egyre kevesebbet kell már feküdni. Ezzel együtt pedig valószínűleg javasolták volna az izmok gyógymasszőr vagy gép általi stimulálását is.

Ezután (a valószínűleg legalább egy-két hétig eltartó) alapozás után tanácsolták volna, hogy a rövid és nem megerőltető torna vagy úszás mellett elkezdhet az illető kisebb súlyokat emelgetni. Ezek az eszközök ilyenkor természetesen nem lehetnek többek pár kilónál, s kifejezetten tilos egy tíz- vagy húszkilós súlyzóval kezdeni az edzést.

Szintén fontos minden mozgásprogramnál, hogy kerüljük a hirtelenséget, hiszen a hirtelen meghúzott súly akár komolyabb sérüléshez is vezethet. Ahogy a szakemberek mondják:

a kampányszerű és a gyors mozgástól egyaránt tartózkodni kell,

s az edzésprogramot a lehető leglassabban emelkedő terheléssel és lassan gyorsuló tempóban kell elvégezni. Minden egyes intenzitásemelést szakembernek jó figyelnie, s jóváhagynia.

Szintén probléma a filmben, hogy a lábadozó beteg magányosan végzi az edzéseket: határozottan le kell szögezni, hogy lábadozás után hetekig csak úgy végezhető mozgás, hogy a tornázó közelében minimum egy hozzátartozó vagy szomszéd van, de még jobb, ha gyógytornász csatlakozik hozzánk, aki minden probléma esetén azonnal tud segíteni, és pontosan megtanítja a láb, a kéz és a test helyes tartását. A saját magunk által kitalált torna más, egészséges testrészeinket is kórosan megterhelheti, s ezzel bajt okozhatunk magunknak olyan területeken, ahol egyébként teljesen egészségesek voltunk.

A film megható zárlata sem könnyfakasztó, ha szakmai oldalról nézzük. Egy idős embernek egyáltalán nem kell már 20-30 kilókat a feje fölé emelnie, akkor sem, ha az egy könyvkupac, de akkor sem, ha az unokája. Az izmok ugyanis ilyen helyzetben kiszámíthatatlanul reagálhatnak, s mindenki rosszul járhat végül.

Ebből a rövid leírásból talán látható, hogy igazak Váci Mihály szavai:

„a jószándék kevés, több kell – az értelem!”

A gyógyszercég akkor járt volna el igazán helyesen, ha a sikeres, de lassú és megfontolt lábadozást mesélte volna el hatásos képekben, mondjuk családi körben. Az ilyen fejlődésfolyamat mindenki számára nagy szeretettel ajánlható. Ahogy az is, hogy a mozgásprogramokban ne vállaljunk kockázatos és értelmetlen célokat, s egyaránt tartózkodjunk a megszokottnál jelentősebben megerőltető és a hirtelen mozgásoktól!

Minden más formában egy ilyen reklám hatásvadász, és igen ártó is lehet.

Ajánljuk még:

„Hazaérkeztem!” – Paradicsomi állapotok Scherer Péter ágyásában, akit Borbás Marcsi tanít kertészkedni

A karantén ideje alatt készítettünk egy interjút Scherer Péterrel, aki Marcsi telefonos segítségével egy gyönyörű magaságyást készített barátaival, családjával együtt. Azóta sokat sütött a nap, és esett az eső, a palánták megnőttek, a paradicsomtövek a magasba törtek, a büszke Pepe és felesége, Viki küldött róla fotót is. Mi pedig újra megkerestük a színészt, hogy meséljen nekünk, mit is jelent az ember életében a kert, a kerti munka és az eredmény, a maga termesztette zöldség.