A Spark Presentation alapítója az elmúlt években szakértőktől felsővezetőkig, amerikai bestselleríróktól harvardi professzorokig sok mindenkinek segített abban, hogy célba érjen az üzenetük.
Orsi angol-finn és tanári szakon végzett, majd egy szervezetfejlesztő cégnél kezdett el dolgozni. „Ott elküldtek, hogy tanuljak prezentációs tréninget. Elmentem, és trénerasszisztensként halálra untam”– kezdte történetét egy nemrég tartott sajtóbeszélgetésen. „Később furcsán alakult az életem, és egyik napról a másikra kinn találtam magam Ausztriában, ahol hetente három estét egy kocsmában dolgoztam. Ott a kommunikáció elég fontos volt, amikor lejön a liftkezelő a hegyről, és próbálod megérteni az akcentusát” – meséli nevetve.
Tíz hónapot töltött kinn, ezalatt sokat tanult a prezentálásról, elolvasott mindent, közben pedig preziket publikált a Slideshare megosztó oldalon, ahol többször az ő prezentációja lett az adott nap legjobbja. Amikor az oldal elérte a tízmillió feltöltést, a legjobb húszba beválogatták Orsi egyik anyagát is.
Ezzel a történettel jelentkezett a TEDxYouth-ra, és meghívták, hogy adjon elő. Itt kezdődött minden. „Ez volt igazából az első, sok ember előtt megtartott prezentációm, nyolcvan-száz órát készültem rá. Mondták, hogy ne aggódjak, a reflektorok miatt nem fogok látni semmit az emberekből. Az első sokk az volt, mikor mondták, hogy én fogok kezdeni. Emlékszem, ettől elsötétült minden előttem a backstage-ben. Remegett kezem-lábam, hogy mit művelek én magammal, nem vagyok normális. Mikor kimentem a színpadra, azt éreztem, hogy nem emlékszem semmire, de mikor kivetítették az első diát, onnantól működött az egész” – így emlékszik vissza.
Elmondása szerint az a prezi megváltoztatta az életét, ugyanis az HBO akkori főnöke látta az előadást, és meghívta a céghez tréninget tartani.
2019-ben jelent meg Orsi Generációs mítoszok című könyve, ami kapcsán nagyon sok előadói helyzetbe került. „Egy órában, 10 percben, 5 percben kellett beszélnem erről a témáról” – meséli. (Orsival generációkutatásáról ITT beszélgettünk korábban.)
Mitől lesz valaki jó előadó?
„A prezentáció szó megtévesztő, mert ehhez azt szoktuk társítani, hogy valaki kiáll a színpadra, ráirányulnak a reflektorok, ő pedig nagyokat mond. Szerintem ez nem erről szól: a prezentálás igazából egy célzott kommunikáció” – állítja Orsi.
„A prezentáció egy alkalmazott művészet: van szó benne forgatókönyvírásról, dizájnról, színpadról, rendezésről, sok terület találkozik benne.”
Szerinte az különbözteti meg a beszélgetéstől, hogy míg a beszélgetés inkább eszmecsere, addig a prezentációnak mindig van egy célja. Egy jó előadót többek között az alábbiak jellemzik:
- Tudja, kiknek beszél: érti a közönséget, tudja, mire nyitottak, mik a nehézségeik.
- Ezt össze tudja hangolni a saját üzenetével.
- A prezentációját, a diáit a letisztultság jellemzi.
- Gyakorolt az előadás előtt, hiszen a gyakorlás is egyfajta rutint ad.
- A kulcsszó az empátia. Empátiával kell azok felé fordulni, akiknek beszélünk.
Búcsút inthetünk a lámpaláznak
Mindig azt érdemes végiggondolni, mitől érzi magát valaki komfortosan egy helyzetben. A lámpaláz elűzésére különböző technikák vannak (ezekről a prezentációs tréner Instagram-oldalán is olvashattok). Ilyen például az ingalégzés: beszívom a levegőt három másodpercig, majd kifújom. Ugyanezt megismétlem öt másodpercig, majd hétig, és így tovább. Ez segít levinni a pulzust. „Nekem két évembe telt, míg elmúlt hangremegésem” – meséli Orsi.
Online kurzus, míg a gyerekek alszanak
Mikor 2020-ban beütött a világjárvány, Orsi pont otthon volt az akkor két hónapos és négyéves kislányaival.
„A Covid engem és mindenkit komfortzónán kívül rakott. Azt gondoltam, hogy biztos sokkal nyitottabbak lesznek az emberek az innovációra. Az online kommunikáció méginkább előtérbe került, még fontosabb lett, hogy hatékonyan, érthetően, pontosan és még élvezetesen is kommunikáljunk. Elkezdett csengeni a telefonom, hogy helló, tartsál tréningeket” – mondja.
„Ott voltam két pici gyerekkel, így azt találtam ki, hogy mivel van másfél-két órám alvásidőben, azt miért ne tölthetném online prezentációs tréninggel. Az időkezelésben, a hatékony időbeosztásban nagyon sokat tanított nekem az anyaság” – magyarázza.
Mindenki meg tudja tanulni?
„Preziztem már szivattyúkról, foglalkoztam harvadri professzorokkal, bestselleríróval. Millió téma volt, amit meg kellett értenem, de nyilván nem értek mindenhez. Az a dolgom, hogy megmutatom az embereknek, mit kell nézni” – összegzi. Szerinte sokszor azért akadunk el a kommunikációval, mert a folyamattal van baj.
„Nem azzal van a baj, hogy valaki nem tudja, mit akar mondani, hanem le kell tisztítani, hogy kinek beszélsz, mit akarsz mondani, hogyan lehet ezt a kettőt összehangolni. Igazából csak jó kérdések kellenek, amire a prezinek válaszolnia kell. Ez egy tanulható dolog” – vallja Orsi. Hangsúlyozza, mindenkit mással kell meggyőzni, a prezentálás magabiztosság kérdése. A prezentálónak komfortosan kell éreznie magát a szituációban. És mikor érzi magát komfortosan? Ha felkészült, emellett rutint kell szerezni.
Kendall Haven amerikai neurobiológus tudományos eszközökkel, például MRI-vel bebizonyította, hogy az agyban minden egyes információ, ami az érzékszerveken át érkezik, átfordul történetekké. „Ezért én úgy építek fel egy prezentációt, mint egy történetet: azokat az elemeket tanítom meg az embereknek, amikre keresi az agy a választ. A cél, hogy minimális torzítással jusson át az információ” – fogalmaz.
Mutasd meg, te milyen vagy!
Orsi szerint nincsen olyan, hogy előadó típus, hiszen sokfélék vagyunk. Egy jó előadó önazonos. „Azt kell megtanulni, hogy amilyen te vagy, azt hogyan tudod kihangsúlyozni. Én ebben igyekszem segíteni. Ha valaki valamilyen szerepet felvesz, az nem jó” – szögezi le.
A most induló Spark Presentation kurzusai elérhetők lesznek cégeknek, valamint magánemberek számára is. Az alapító állítja, a tanfolyam egy olyan tudást ad, ami bármilyen kommunikációs helyzetben hasznos tud lenni, nemcsak ha prezentálnod kell, de akkor is például, ha egy Instagram-posztot írsz. Egy önismereti folyamaton viszi végig az embert.
„Arról szól, hogyan struktúráld és szedd össze a gondolataidat, és hogyan add elő őket úgy, hogy a másik meghallja és értse is” – foglalja össze.
Aki például céges szinten hozzájut ilyen kurzushoz, az otthon is jobban adja el magát. „Volt olyan tanítványom, aki otthon prezentációszerűen vezette le a családban, hova menjenek nyaralni. Simán átvitte, amit ő akart, így jutottak el Balira” – teszi hozzá nevetve.
Képek: Tóth Dávid
Ajánljuk még:
„Ne dobj ki semmit!” – így öltöztek liszteszsákokból az amerikaiak a nagy világválság idején
Építészek a hajléktalanokért – a Lakni kell program alapítójával beszélgettünk
Évezredes előítéletek miatt hal meg kétpercenként egy leprabeteg – de te is tehetsz ez ellen!
