A nők az orvosokban, a férfiak az internetes diagnózisokban bíznak, pedig az álhírek az életünkbe kerülhetnek

A mindennapi tájékozódás automatizmusai közepette aligha érzékeljük pontosan, milyen minőségű információhoz jutunk, hacsak nem végzünk tudatos ellenőrzést és nem keresünk minden kérdésünk megválaszolásához hiteles forrást. A média befolyásolási technikáinak ereje nem csökken, bár számtalanszor bebizonyosodott: az emberek előszeretettel keresnek választ egészségügyi kérdéseikre az interneten, még mielőtt szakemberhez fordulnának. Csakhogy ezek a válaszok korántsem megbízhatók.

Az álhírek és téves információk extrém esetben akár az életünkbe is kerülhetnek,

például ha laikusként olyan gyógymódot vagy készítményt választunk, amit nem orvos ír fel, szakorvosi vizsgálatból nyert diagnózis alapján.

(Ál)Hírfogyasztás Magyarországon

Több kutatást is végeztek már a magyar lakosság körében a megbízható források használata és az álhírfogyasztás témájában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2020-as kutatásából kiderült, hogy a legalább 16 éves internetezők fele találkozott már tényként közölt félrevezető tartalmakkal az interneten, jellemzően a közösségi oldalakon. 78 százalék nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az olvasott tartalmakat, de csak 19 százalékuk teszi ezt meg minden alkalommal. A hírek és egyéb informatív anyagok hitelességének ellenőrzésében a többség – 42 százalék – a cikkek forrására keres rá, 28 százalékuk a szerző szakmai hátterének néz utána, és hasonló arányban vitatják meg az emberek ezeket a tartalmakat valamelyik ismerősükkel. A megkérdezettek 23 százaléka elsősorban valamely nagyobb hírportálon igyekszik hiteles információkhoz jutni az adott témában.

Ez a tájékozódási mintázat is mutatja, hogy a rendszeres internetes tartalomfogyasztók körében él a kétely a hírek hitelességével kapcsolatban és nagyobbrészt ösztönösen is igyekszünk kiszűrni az álhíreket – most már csak azt kell megtanulnunk, hogyan lehet ezt biztonságosan megtenni. 

Előremutató kezdeményezésként küzd az egészségügyi álhírek ellen az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM): egy friss, reprezentatív mintán végzett kutatásban annak jártak utána, hogyan tájékozódunk egészségügyi kérdésekben.

Úgy találták, a magyar emberek orvosokba vetett bizalmát a világháló információdömpingje sem képes aláaknázni, és csak 3 százalék veszi komolyan az influencerek által készített tartalmakat. A „Google a mi barátunk” reflex ugyanakkor még mindig meghatározza tájékozódásunkat egészségügyi problémáinkkal kapcsolatban is: nagyjából egyenlő arányban vannak azok, akik elsősorban szakemberhez fordulnak azok mellett, akik az internetről keresik a „diagnózist”. Az orvosok többsége jól ismeri azt a kiábrándító jelenséget, amikor a páciens kész diagnózissal állít be, majd a vizsgálat során neki szakemberként arra megy el jelentős mennyiségű energiája, hogy a helyes kórképet elfogadtassa az előzőleg félretájékoztatott beteggel. Az amúgy is terhelt egészségügyi rendszerből érdemes volna „kispórolnunk” ezeket a fölösleges köröket. 

Álhír, fake news, deep fake

Több kifejezésünk is van az álhírekre: a magyar megnevezés mellett a köznyelv a fake news és a deep fake kifejezéseket is használja, az egyre erőteljesebb nemzetközi hatás okán. Bár szeretjük tisztán tartani a nyelvet az idegen kifejezésektől, ez esetben mégis azt kell mondanunk, hogy az angol megfelelők ismerete kulcsfontosságú, hiszen tétje van a fake news és a deep fake felismerésének. Az AIPM felmérésében a válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudja, mit jelent az álhír, 62 százalékuk ismerte a fake news kifejezést és csak 23 százalékuk a deep fake terminust. A fake news a magyar álhír angol megfelelője, a deep fake azonban már fokozást tartalmaz: nagymértékben félrevezető, súlyosan káros dezinformációra utal.

Tematikus szempontból a „legfertőzöttebb terület” a politikai hírek csoportja, itt a médiafogyasztók 75 százaléka találkozott már álhírekkel, míg egészségügyi témában 37 százalékuk olvasott álhíreket, félrevezető tartalmakat. Álhírsűrűség tekintetében tehát az egészségügy a „közepesen fertőzött” területek közé tartozik. 

A válaszadók 79 százaléka gondolja úgy, hogy egészségügyi témában jellemzőek az álhírek az interneten,

40 százalékuk pedig összeesküvést sejt az álhírek mögött.

Ki hiszi el?

Az idősebb korosztály – 70 éve felettiek – 70 százaléka elsősorban orvoshoz fordul panaszaival, míg ez az arány a fiatalabb korosztály – 19-29 évesek – körében csupán 37 százalék. Minden második magyar interneten is próbál információkhoz jutni, mielőtt orvoshoz menne, és a 70 év felettiek 60 százaléka is aktívan követi ezt a gyakorlatot. A válaszadók közel fele – 44 százaléka – az orvosi konzultációt követően is utánanéz a mondottaknak, különösen a 60-69 éves korosztályban. 

Az internetes hírfogyasztás ugyanakkor egészségügyi kérdésekben az olvasók 20 százaléka számára rémisztő hatással bír, hiszen

egy-egy diagnózist súlyosabbnak tüntet fel, mint azt a valóságban a tünetek indokolnák.

Nemenként is markáns különbségeket mutat az egészségügyi témákban való tájékozódás: a nők többsége az orvosi szakvéleményt tartja elsődleges információforrásnak, a férfiak viszont főként az internetes portálokat. Míg minden második nő orvoshoz fordul panaszaival, a férfiaknak csak 38 százaléka teszi ugyanezt. Tartalmak kidolgozottsága tekintetében a bővebb, kifejtő írások minősülnek hitelesebbnek a fogyasztók körében annak ellenére, hogy a válaszadók 75 százaléka szívesebben olvas rövidebb cikkeket. 

A különböző médiafogyasztási és tájékozódási felmérésekből egyaránt kiderül, hogy az internet továbbra is az egyik legmeghatározóbb információforrásunk, egészségügyi témákban is. Éppen ezért nem mindegy, hogyan tájékozódunk és milyen arányban vagyunk képesek kiszűrni a hamis, félrevezető tartalmakat.

Az egyik legfontosabb tanács a hiteles egészségügyi tájékozódáshoz, hogy minden esetben konzultáljunk szakemberrel panaszainkról, és ne engedjük magunkat meggyőzni a személytelen, nehezen ellenőrizhető internetes tartalmak által. Amennyiben pedig hiteles egészségügyi tartalmakat szeretnénk olvasni, minden esetben az adott szakterület minősített szakértőinek és intézményeinek honlapját keressük fel, ahol elsősorban szakszerű információkat találunk, másodsorban pedig minden hiteles forrás ajánlást is megfogalmaz arra vonatkozóan, hová, kihez fordulhatunk panaszainkkal. Ne feledjük: az internetes hírolvasás akkor sem váltja ki a szakorvosi konzultációt, ha hiteles, megbízható információkból tájékozódunk.

A cikk megjelenését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatta