Miért kellene másképp oktatni ma a gyerekeket? – A pedagógus véleménye

„Egy hónapig csak a névmásokat gyűrtük. Csodálatosan sikerültek a témazárók, öröm volt javítani őket, 4,8-as lett az osztályátlag, ragyogtam. Egészen a következő dolgozatig, amikor a felismerendő szófajok között névmások is voltak. Nemhogy a fajtáját (pl. mutató névmás) nem ismerték fel, de még azt sem, hogy névmásról van szó. A tudásuk körülbelül három hétig tartott. És kezdhettem mindent elölről.” Úton-útfélen halljuk, hogy a mai iskolarendszer elavult. De miért kellene másnak lennie? Csak azért, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen? Hiszen nekünk is megfelelt! Hát, ez nem ilyen egyszerű. Szerzőnk általános iskolai magyartanár.

Hogy tűnt el az idő, a nők nagy keserűségére? – A Gergely-naptár története

1582-ben a naptár megváltoztatására volt szükség, így bevezették a ma is használatos Gergely-naptárt (más néven gregorián naptárt), ám ez nem várt ellenállást okozott. Több nap kitörlésével járt, volt, aki fogságba került érte, máshol fellázadt tömeg követelte vissza az elveszettnek hitt időt. A nők különösen morcosak voltak, hogy pikk-pakk öregedtek egy negyed évet.

Mi bajunk van egymással?

Tényleg ennyi gyűlölet volt régen is az emberekben? Nem emlékszem, hogy ez így lett volna, hogy ennyire hamar fellobbant volna a harag. Egész társadalmi-világnézeti csoportoknak ugrunk neki. Hol ennek, hol annak.

„Siratom a havat. Meg a szabadságot”

Siratom a havat. Meg a szabadságot. A telefontalan, gyerek-gyerekkort. A falut. A „csókolom”-okat és a „hová mész, csillagom”-at. Pedig falun élek, a Mátrában, éppúgy, mint akkor. De se hó, se gyerekcsapat, se kendős nénik.