Tudattalan önmérgezés, avagy a parfümöd rejtett ereje

Szép

Tudattalan önmérgezés, avagy a parfümöd rejtett ereje

Fejfájás, ingerlékenység, kimerültség? Lehet, hogy a parfümöd az oka!

A mai napig úgy tartják, hogy az újkori európai parfümipar szülőanyja Medici Katalin volt, aki az 1530-as években megismertette a királyi udvarral a parfümkészítés mesterségét. Nem sokkal ezután Párizsban megnyílt az első üzlet, ahol olasz parfümöket, púdereket és szépségkrémeket árultak. Ezek az illatszerek kezdetben Grasse-ban, egy dél-francia városkában készültek, ahol eredetileg a messze földön híres grasse-i bőrárukat kezdték illatosítani, majd a provance-i fűszerek csodás aromáit más területeken is kipróbálták. Grasse-ban találkozott a különböző nemzetek tudása: az illatszergyártás technológiáját a spanyoloktól, a különböző növényi alapanyagokat Perzsiából és Indiából vették át.

1709-ben Giovanni Maria Farina feltalálta a kölnit, amely 35 évnyi „előkészület” után párizsi térhódításával nyerte el az őt megillető helyet Eau de Cologne (kölnivíz) néven. Az 1790-es években egy kísérletező kedvű szerzetes Wilhelm Mülhensnek ajándékozta az aqua mirabilis, azaz a csodálatos víz titkos receptjét. Ekkor született meg az első világhírű parfüm, a 4711, amelyet többek között Bonaparte Napóleon, Richard Wagner, az orosz cár és a walesi herceg is használt. Az eredeti alkotás illatjegyei között a bergamott, a citrom, a narancs, a petitgrain, a neroli, a rozmaring, a rózsa, a pézsma és fás jegyek is szerepelnek.

A parfümkészítés naturalisztikus irányvonalát hamar lekörözték a német laboratóriumok, amelyek olyan anyagok előállítására törekedtek, amelyeknek nincs megfelelőjük a természetben és segítségükkel teljesen új illatok állíthatóak elő. Kezdetben nagy ellenállás mutatkozott a szintetikus illatszerekkel szemben, azonban térnyerésük megállíthatatlan volt – mára pedig már a legtöbb illat csak halvány sugallata egykori természetes önmagának.

Mik azok az összetevők, amelyekkel becsapják érzékeinket? Amelyek hamis érzetet, hamis emlékeket keltenek, és ennek ellenére vagy talán éppen ezért megállíthatatlanná teszik a modernkori illatszerek térhódítását?

Nem is annyira merész kijelentés, hogy

a kozmetikai termékek közül a parfüm tartalmazza a vegyi anyagok legváltozatosabb skáláját,

ahogyan előfordulási arányuk is ezekben a szerekben a legnagyobb.

A benne található különböző kemikáliák száma meghaladhatja a több százat – állítólag olyan termék is létezik, amelyben ez a szám az 500-hoz közelít. Csak pár a legfontosabbakból: ethanol, acetaldehid, benzaldehid, benzil-acetát, aceton, benzil-alkohol, vagy éppen etil-acetát. Ezek az anyagok amellett, hogy mérgezőek, számos káros egészségügyi következményt hozhatnak magukkal, mint például az allergiás tünetek, puffadás, irritáció, ingerlékenység, mentális problémák vagy éppen a folyamatos fáradtság. Ezek mellett olyan tünetek kialakulásában is szerepet játszhatnak, mint a torokfájás, gyomor- és bélrendszeri problémák, fejfájás, szédülés, köhögés stb. Mára már a parfümök nagy részében megtalálhatóak a ftalátok is, amik olyan ipari vegyületek, amelyeket szaporodási rendellenességekkel hoztak kapcsolatba.

Ahhoz, hogy az illat hosszantartó és elég erős legyen, a parfümökbe káros szintetikus anyagokat kevernek. A legszomorúbb az egészben az, hogy erről a gyártók nem kötelesek tájékoztatást nyújtani a termékek címkéjén. Így olyan adalékanyagok maradhatnak rejtve, mint a formaldehid, a benzofenon, a galaxolid, az oktinoxát, az oxibenzon vagy a tonalid. Az ezeket tartalmazó parfümök többek között szédülést, izomgörcsöket, asztmát, bőrproblémákat, fejfájást, hormonális zavarokat, allergiát, köhögést, légúti megbetegedéseket, pajzsmirigybetegségeket, különböző irritációkat, anémiát, depressziót, de súlyos esetben akár rákot is okozhatnak. Terhes nők számára ezek az anyagok különösen veszélyesek, férfiaknál pedig ronthatják a spermiumok minőségét.

A The International Fragrance Association (IFRA), azaz a Nemzetközi Illatszövetség összesen 3059 olyan anyagot gyűjtött össze, amelyet illatszerekben használnak, és amelyek közül számos esetben bizonyított a rákkeltő és toxikus hatás. Az acetaldehid például káros hatással van a vesékre, a légző- és idegrendszerre. Feltételezhetően rákot okoz – mind a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, mind a National Toxicology Program az emberre potenciálisan veszélyesnek nyilvánította. De fentiekben felsorolt többi összetevő hatása is egészen megdöbbentő, akit részletesen érdekelnek az egyes összetevők hatásai, ezen az oldalon tájékozódhat.

És hogy miért maradhat rejtve mindez?

Az illatgyártók azt állítják, hogy az illataik létrehozásához használt vegyi anyagok bizalmas információk, vagyis „üzleti titkok”. A Federal Fair Packaging and Labeling Act (FPLA) 1966-os rendeletében foglaltakkal azt is megakadályozta, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) arra kényszerítse a gyártókat, hogy tegyék közzé illatanyagok kémiai összetételét. Ez a rendszer pedig lehetővé teszi a gyártók számára, hogy mellőzzék termékeik címkézését, így

eltitkolják az általuk használt vegyszereket és a parfümök pontos összetevőinek részletes listáját.

Érdemes körülnéznünk a kínálatban, és az etikus, természetes parfümöket keresni, amelyek megfelelő minősítési eljáráson estek át, és nem tartalmaznak mérgező összetevőket, a legjobb pedig, ha olyan állati eredetű összetevőt sem tartalmaznak, amelyek miatt vadon élő állatok esnek áldozatul. Mert bármennyire is hihetetlen, számos olyan parfümgyártáshoz használt alapanyag van, amelyekért ártatlan állatok veszítik életüket. Ilyen a pézsmaszarvas, amelynek mirigyét az 1930-as évek óta használják az illatszerekben, vagy az ámbráscet – szépen kifejezve – beltartalma, amely az egyik legalapvetőbb parfümalapanyag.

Végezetül pedig egy rövid gondolat: érzékszerveinknek sem árt, ha engedjük őket visszatérni a természetes mivoltukhoz, és a lehető legkevesebb vegyi anyaggal terheljük őket. Érdemes egy próbát tenni, egészen megdöbbentő lesz az eredmény: ha száműzzük a mesterséges illatokat mindennapjainkból, szép lassan visszatér az eredendő kifinomult érzékelésünk, intenzívebben, tisztábban fogjuk érezni az illatokat.

Források: itt és itt

Ajánljuk még:

A demencia rejtélyes, korai jele: a hangulatváltozás mindig figyelmet érdemel!

Az időskori, váratlan hangulatváltozásokra minden esetben oda kell figyelnünk: sokféle betegség, kiváltó ok állhat a hátterükben, és minden esetben előnyt jelent, ha minél hamarabb felismerjük, mi ez az ok! Kiváltképpen, ha a demenciáról beszélünk, aminek korai fázisú felismerése békés évtizedeket nyerhet az érintettnek és családjának is.