Szent Iván-éj

Együtt változni a természettel – ezt (is) jelenti Szent Iván éjjele

A június több szempontból is különleges hónap. Ebben a hónapban robban be a nyár, kezdődik a szünet, a szabadság. A nappalok hosszabbak, az éjszakák melegebbek. Érik a cseresznye, az eper, a málna és az áfonya. A zöld ezerféle árnyalatában pompázik a természet. És mindennek a csúcsa a hónapban a nyári napforduló és Szent Iván éjszakájának misztikuma. Gyerekkorom óta ez az egyik legvarázslatosabb időszak számomra.

Szent Iván-éj rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A nyári esték tele vannak illattal. A lombok, a fű, a hárs és az akác édes illatával. Azt nem tudom, hogy más gyerekek mennyire érdeklődnek a misztérium izgalmas világa iránt, engem mindig is rabul ejtettek a csillagokról, tündérekről, boszorkányokról és varázslatokról szóló történetek. Az illatos nyári esték pedig szinte követelték az efféle meséket és ábrándozásokat. Az egyik kedvenc elfoglaltságom az volt, hogy a fűben hanyattfekve bámultam az éjsötét eget, és kerestem a legfényesebb csillagot, a legtávolabbit és a legnagyobbat, miközben

úgy éreztem, hogy valami hatalmas és megfoghatatlan dolog része vagyok, egy pici élőlény a világmindenség felfoghatatlan végtelenségében.

Bár már jóval több tudás és tapasztalat birtokában vagyok, mint kislánykoromban, a mai napig képes vagyok rácsodálkozni a világmindenség számomra még mindig felfoghatatlan végtelenségére, a csillagok fényességére és az illatos nyári esték sejtelmes misztikumára. Szerettem minél tovább ébren maradni az év leghosszabb nappalán, hogy

a sejtjeimben érezzem, ahogy múlik az idő, ahogy változik a természet, ahogy elköszön a tavasz, és átadja a helyét a nyárnak.

Mindezek után egyáltalán nem meglepő, ha elárulom, hogy a nyári napforduló és Szent Iván éjszakája minden évben különleges nap volt számomra. A mai napig izgatott vagyok egy kicsit, amikor közeledik ez a dátum. Várom a tündéreket és készülök a varázslatra.

Fontos tisztázni egy talán zavaró kettősséget az ünneppel kapcsolatban. A csillagászati nyár kezdete korábban valóban június 24-én volt, vagyis Szent Iván éjszakája egybeesett a nyári napfordulóval. Csakhogy az úgynevezett „tropikus” időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep, és Szent Iván éjszakáját három nap választja el a nyári napfordulótól, ami általában június 21-re esik az északi féltekén.

Bár a történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát, tévedés ne essék, nem boszorkányoskodom,

sokkal inkább magamban igyekszem felfedezni a változást.

Az 5. századtól találhatók olyan feljegyzések, amelyek szerint Szent Iván éjszakájának ünneplése egybeesik Keresztelő János ünnepével, az egyház pedig erre a napra helyezte a szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. Köztudott, hogy a napfordulóhoz világszerte különböző világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mert az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mindig is mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelenti, ezért ezen a napon az emberek jellemzően nagy tüzeket raktak/raknak, hogy elűzzék a sötétséget.

A máglya sejtelmessége csak tovább tetézte a számomra amúgy is izgalmas éjszaka misztikumát. A csillagok fénye helyett a lángok játékába is könnyedén belefeledkeztem bármikor. Érdekes például megfigyelni, hogy a tűz közelében hogyan viselkednek emberek. Távolságot tartanak, tisztelik, félnek tőle, mégis vonzza őket. Nem véletlen, hogy például a tűzön járás számos kultúrában a hit próbája vagy éppen bizonyítéka, ami többek között mentális felkészülést, ömagunkban való elmélyülést igényel.

S bár a fényt, a világosságot ünnepeljük ezen az éjjelen, bennem mindig maradt a végére egy kis szomorúság – az elmúlás melankóliája. Nem a sötétség „bukása” miatt, sokkal inkább azért, mert tudtam, hogy a következő naptól kezdve újból egyre csak rövidülnek a nappalok és hosszabbodnak az éjszakák. Észrevétlenül, de visszavonhatatlanul. Ezért is igyekeztem minden porcikámmal átadni magamat a leghosszabb nappalnak, hogy átjárjon engem is az azt követő éjszaka misztikuma, és még sokáig őrizhessem magamban a varázslatot és a világosságot.

 ***

Szent Iván-éj rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. Éld át idén otthonról az ünnep csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása.

Ajánljuk még:

 

IHLETADÓ TŰZUGRÁS, VÉGTELEN SZERELEM ÉS A LEGSZEBB EMLÉKEK

ÜNNEPELD AZ ÉV LEGRÖVIDEBB ÉJSZAKÁJÁT HAZÁNK LEGSZEBB BORFALUIBAN!

ÍGY KÉSZÜL A SZERELMI BÁJITAL