Stílus

Milyen anyagokba öltözz télen?

Miből álljanak azok a bizonyos rétegek?

Gyakran halljuk, hogy a téli zimankóban fontos a réteges öltözködés. Mivel több ruhát viselünk a szezonban, nem mindegy, hogy milyen anyagból készülnek: egyszerre kell, hogy melegítsenek és, hogy kényelmesek legyenek.

A textilek készülhetnek teljesen természetes anyagokból (pl. gyapjú, selyem, bőr, pamut), de lehetnek  szintetikus anyaggal (pl. nylon, polár, akril) kevert textíliák is. A téli szezonban az egyik legkedveltebb, magas hőtartó-képességű anyag a gyapjú, ami tökéletes választás, ha sokat tartózkodunk odakint – a kandalló mellett azért már melegünk lehet benne. Gyapjúból állítanak elő más szöveteket, többek között flanelt, kasmírt, mohairt és tweedet is, így az ezekből készült ruhadarabokat célszerű szem előtt tartani (ezekkel egyedül a mosásnál kell résen lenni).

Az urak figyelmébe ajánlom a kordbársonyt, illetve a belőle készült nadrágokat, melyek kiválóan illenek casual összeállításokba, mondjuk inggel, sportzakóval párosítva. A kordbársony általában pamutból készül, és igen strapabíró anyag. Vonatkoztassunk el a nagypapás, földszínekben tengődő kordnadrágoktól, igenis léteznek ezeknek fiatalosabb, üdébb változatai, izgalmas színekben!

Sokkal kevésbé elegáns, inkább a sportos vonalat kedvelők számára jó választás minden polárból készült ruhadarab, ami tulajdonképpen egy puha, poliészterből előállított anyag. Leggyakrabban pulóvereket, sapkákat és sálakat készítenek belőle.

(Mű)szőrme kabátot nem csak jeles alkalmakkor estélyi- vagy koktélruha felett viselhetünk, a mindennapi megjelenésünk részévé is tehetünk egy-egy ilyen szépséges darabot. Azon túl, hogy az igazi szőrmék rengeteg pénzbe kerülnek, a divatipar is egyre inkább a műszőrmék irányába tolódott az állatok jogaiért küzdő aktivisták hatására. Bár így sem állíthatjuk, hogy a környezetkárosító hatás kisebb lenne, hiszen a szintetikus anyagból készült ruhákból az előállítás során úgynevezett mikro-műanyagok oldódnak ki, melyek visszakerülnek a vizeinkbe. Mindenesetre szép, igényes, és jó hőtartó-képességű anyagról beszélünk.

Nem mehetünk el a különböző bőrök mellett sem. „A nyersbőrt feldolgozás közben átalakítják, hogy a kívánt célokra alkalmassá váljon. A ruházati bőrök leggyakoribb fajtái a borjúbőr, a báránybőr és a marhabőr, ezekből különböző ruházati termékeket, nadrágokat, szoknyákat, kabátokat, mellényeket, kesztyűket és sapkákat készítenek. Alternatíva lehet a műbőr, ami a valódi bőrhöz nagyon hasonló kinézetű, ámde teljes egészében ipari előállítású anyag, nagyrészt műanyagból. Újabban pedig egyre inkább teret nyernek az ún. ökobőr termékek, melyek természetes rostnövényekből készülnek (pl. len), a kikészítésük során pedig növényi olajokat használnak fel az erősen szennyező hatású kemikáliák helyett.

 

Ajánljuk még:

A jelentéssel teli jobb, mint a tökéletes – interjú a Popartbox alkotóival, akik régi holmikból varrnak újat

Érvelhetnék azzal a ruhák újrahasznosítása mellett, hogy mennyi hulladékot termel a fast fashion, mennyi méreg és környezetszennyezés árán állítja elő termékeit, ezért milyen üdítő látni ezt a két nőt a kincsekkel teli műhelyében, amint az utolsó ép fonalig beépítik a mások által kidobásra ítélt szöveteket és kötéseket új ruhákba. De így, negyvenen túl már rég nem erre gondolok, ahogy a nagymamám otthonkáihoz, hímzéseihez, abroszaihoz hasonló részleteket látok viszont bohókás cuccokban: inkább arra, hogy a tárgyakhoz kötődésünk van, érzelmeink támadnak tőlük és ez az egész egy nagy értékmentés, amiből én is részt akarok.

 

Már követem az oldalt

X