Pszicho

Nem örülnek a sikereidnek, hanem bírálnak – ez a tall poppy, avagy a magas mák szindróma

Jártál már úgy, hogy valamilyen eredményedet nem szívesen osztottad meg az ismerőseiddel, barátaiddal, mert tartottál tőle, hogy túlzott dicsekvésnek fogják tartani? Elgondolkoztál egy munkahelyi megbeszélésen, hogy biztosan hangoztasd-e az új ötleteidet, mert attól féltél, túlságosan törtetőnek gondolnak majd? Ha a válaszod igen, megnyugtatlak: ezzel nem vagy egyedül. A jelenséget tall poppy (magas mák) szindrómának nevezték el egy ókori római történetre utalva.

Egy történet szerint „Gőgös” Tarquinius királytól egy alkalommal tanácsot kért a fia, Sextus, hogy mit kezdjen a szomszédos városok egyre inkább megerősödő vezetőivel. Tarquinius ahelyett, hogy válaszolt volna, kisétált a kertjébe, és

kardjával levágta a többi közül kimagasló mákvirágok fejét.

A fiú számára egyértelmű volt az üzenet: hatalma megszilárdításához el kell némítania a városok vezetőit.

A magas mák szindróma azt a helyzetet írja le, amikor valakit a sikerei, szakmai előmenetele miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Ennek a hátterében hasonló gondolkodás áll, mint az ókori történetben: féltékenység, irigység. Ugyanis sokan gondolják úgy, hogy ha a másik kiemelkedő eredményeket ér el, az őt negatív színben tünteti fel.

A nőknél gyakoribb

Legtöbbünknek ugyanakkor egyébként is nehezére esik a saját pozitív eredményeinkről beszámolni. Társadalmi berögződés, hogy a közösségben ne dicsekedjünk a sikereinkkel, mert még valaki nagyképűnek és önteltnek fog hinni. Gondoljunk csak bele, ha bókkal illetnek minket, képesek vagyunk azt elfogadni, vagy inkább azon törjük a fejünket, hogyan bókoljunk vissza? Ezt a hozzáállást fokozza, ha negatívan fogadja valaki a beszámolónkat, amikor elmeséljük, hogy valami jól alakult az életünkben.

A jelenség egyáltalán nem egyedi: a Women of Influence+ kanadai szervezet tanulmánya szerint a megkérdezettek 87 százaléka részesült már kritikában a munkahelyén az elért sikerei miatt. Mindkét nem érintett lehet, de

a nőknél sokkal gyakrabban fordul elő, hogy szakmai előmenetelük miatt törtetőnek, önzőnek vagy önteltnek minősítik őket.

Ezek a bántó megjegyzések ugyanakkor csak egy formáját jelentik a tall poppy szindrómának. Ide tartozik az is, ha valakinek lekicsinylik az eredményeit, áskálódnak ellene vagy pletykák kereszttüzébe kerül a sikereivel kapcsolatban. Ha a saját ötletedet valaki más prezentálja és aratja le helyetted a babérokat, ha kihagynak egy fontos döntésből, amiben pozíciódból fakadóan részt kellene venned, akkor is a szindróma áldozatává váltál.

Kik bírálnak?

De vajon kik élnek ezekkel az eszközökkel? Gyakran emlegetjük, hogy a nők féltékenyek egymásra, nem tudnak örülni a másik sikereinek, megy köztük a cicaharc. Meglepő módon a tanulmány szerint

mégsem a nők egymás legnagyobb kritikusai.

A munkahelyeken sokkal gyakoribb, hogy a férfiak nehezen viselik egy női kollégájuk előmenetelét, és támadásba lendülnek.

Ugyanakkor nemcsak a munkakörnyezetben jellemző, hogy lehúzzák azt, aki jobban boldogul. Az érintettek közel fele számolt be arról, hogy szűkebb baráti körből vagy tágabb, de munkán kívüli, ismerősi körből kapott negatív visszajelzéseket, miután beszámolt szakmai eredményeiről. Ez pedig talán még érzékenyebben érinti az embert, mintha a kollégái támadnák. 

Mit okoz a magas mák szindróma?

Ha valaki azzal szembesül, hogy elismerés helyett inkább kritikát kap, hogy strébernek, törtetőnek minősítik és megpróbálják letörni a szárnyait, akkor a hozzáállása valószínűleg hosszabb távon meg fog változni. A munkahelyi teljesítménye romolhat, ráadásul érzelmileg is befolyásolja a kritika: elbizonytalanodik, megkérdőjelezheti magában, hogy valóban olyan nagy-e az az eredmény, amit elért, és vajon valóban a saját tudásának, képességének köszönheti-e a sikereket, vagy csupán szerencséje volt. 

Ez önbizalomhiányhoz és motiválatlansághoz vezethet. Ha az új ötletek, a lelkesedés nem pozitív visszajelzést generál, hanem negatív fogadtatásra lel,

egy idő után inkább nem is kezdeményez már az ember, hanem beáll a sorba, és csak azt csinálja meg, amit biztosan elvárnak tőle.

Hosszú távon pedig mindez kiégést is okozhat. A tanulmány szerint a Tall Poppy szindrómában érintettek 75 százaléka mondta azt, hogy az eset után romlott a munkahelyi teljesítménye. 68 százalékuk fontolgatta, hogy mindezek következtében állást vált, az érintettek fele meg is tette ezt a lépést, és felmondott a munkahelyén. Ebből is látszik, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdeke megtörni ezt a mentalitást.

Reális önkép és transzparencia

Mégis mit tehet az ember, ha úgy érzi, a tall poppy jelenség áldozatává vált? Érdemes először is megerősíteni magunkat, és megpróbálni reális képet alkotni az eredményeinkről. A bennünk megjelenő kritikus hang szelidítése, az önelfogadás és a reális énkép sokat segíthet. Ha racionálisan tudjuk szemlélni a saját teljesítményünket, könnyebben vesszük észre, hogy a kritika valójában nem rólunk szól, sokkal inkább tükrözi a kritizáló fél bizonytalanságát vagy irigységét. Azt is érdemes átgondolni,

kinek számít valóban a véleménye.

Biztosan komolyan kell venni mindenkinek a megjegyzését? Jó megoldás lehet kevésbé bevonódni, eltávolítani magunktól az olyanoktól érkező kommenteket, akik valójában nem is igazán számítanak nekünk. Ha pedig ezt meg tudjuk tenni, és felismerjük, hogy épp a magas mák szindrómával nézünk szembe, talán kevésbé vesszük a szívünkre a minket ért vádakat, a lekicsinylést.

Emellett a munkahelyi környezetben a munkáltatónak is felelőssége, hogy megfékezze a kollégák közötti rivalizálásnak ezt a formáját. Ezt leginkább úgy tudja megtenni,

ha olyan légkört alakít ki, amiben nem ad teret a pletykáknak, egymás leszólásának, a negatív diszkriminációnak.

Ennek egy fontos összetevője a transzparencia. Ha mindenki számára tiszta, hogy milyen kondíciókkal érhető el előléptetés, fizetésemelés, és ezek a feltételek minden munkavállaló esetében érvényesek, kevésbé merül fel a kérdés, milyen alapon ért el valaki sikereket, kevésbé van lehetőség a szakmai féltékenységre.

Ha pedig mégis kialakul ez a jelenség, érdemes kezelni, foglalkozni vele. A már említett tanulmány szerint csupán az esetek egy ötödében tett a HR osztály valamilyen lépést, amikor a tudomására jutott egy ilyen ügy. Ezt leszámítva a szőnyeg alá söpörték a problémát. Ez biztosan nem segíti az érintettek lojalitásának és motivációjának megőrzését.

Ha tehát úgy érzed, téged is érint a magas mák szindróma, érdemes beszélgetést kezdeményezned a munkáltatóddal a témában. Ne hagyd, hogy mások kritikája elvegye a sikereid okozta jogos örömöd és lelkesedésed.

Ajánljuk még:

„Régen a mese volt a Google meg a mesterséges intelligencia” – interjú Nagy Luca meseterapeutával, önismereti mentorral

Ha a mesékre gondolunk, automatikusan a gyerekek jutnak eszünkbe, pedig a felnőtt élet nehézségei közepette is nagy segítséget nyújthatnak a történetek. Nagy Luca Múzeumi Mesék nevet viselő foglalkozássorozata a kiállítások világát ötvözi a meseterápiával. Vele beszélgettünk a programról, valamint önismeretről, kapcsolódásról és megküzdésről is.

 

Már követem az oldalt

X